MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-04 / 63. szám

—~~ 1907 márczius 2. 4 Budapesti színpadok. •aájtpcil, márczius 4 A Magyar Királyi Operaház-ban a Monna Vanná-nak, Ábrányi Emil nagysikerű dalművének második előadása keddre, a harmadik pedig vasárnapra, e hő 10-ére van kitűzve. Csütörtökön A hugonották-xa, pénteken pedig a Sába királynője-re kerül a sor Dalnoki Bím, az Opera ráz tiszteletbeli tagja, a ki a folyó év elején érte meg művészi pályának ötvenedik évét, e hónap j9-én, szombaton búcsúzik a színpadtól. Bucsúfellépéseül a Nürnbergi baba Donálhánját és a Hoffmann meséi harmadik felvonásának Ferencz szerepét választotta. t A Nemzeti Szinház-ban ma es»e, csütörtökön éB a jövő vasárnap este Verő György érdekes uj színmüvét, A nép-et adják elő, mindannyiszor a bemutató-előadás szereplőivel. Kedden a Constantin abbé van műsoron, szerdán Az eszményi férj, pénteken A boszorkány, szombaton Az ember tragédiája. * A Vígszínház műsorán a héten is azok az ujdon-ságok váltakoznak, a melyeknek a telt házak hosszú sorozatát köszönheti a színház. A tánczos regiment et, Kadelburg jóízű vígjátékát, csütörtökön és szombaton ismételik. A tolvajt, Bernstein Henri szenzácziós drámáját keddre és péntekre tűzték ki. A Déryné ifiasszony, Herczeg Ferencz nagysikerű színjátéka szerdán és vasárnap kerül sorra. A rákövetkező hétfőn ismét A tánczos regiment-et adják. * A Magyar Színház-ban A vig özvegy jubileuma s a vele kapcsolatos művészi események ünnepivé teszik a most következő hetet. A századik előadáson, szerdán, Lehár Ferencz fog dirigálni. Nevezetes eseménye még a hétnek M. Szoyer Ilona szerdai és csütörtöki vendégjátéka és nyomban ezután Küry Klára föllépése, a melyet márczius folyamán a művésznőnek sorozatos vendégszereplése fog követni. Ma és kedden F. Sziklai Szeréna, a pécsi színház primadonnája játszsza A vig özvegy czimszerepét. Jövő vasárnap, márczius 10-én délután A koldusgtóf kerül szinre, mérsékelt helyárakkal. :* V A Királyszinház-ban A csibészkirály harmadik hetét kezdi meg. A gyönyörű zenéjű, érdekes és mulatságos szövegű operett minden este szinrekerül, sőt a közönség rendkívüli érdeklődése folytán vasárnap kétszer is játszszák. A csibészkiiály állandóan a bemutató kitűnő főszéreplőivel van műsoron: Fedák Sárival és Sziklai Kornéllel. A Népszinház-ban eredeti operett bemutatója lesz a héten. Telekes Béla és Metz Albert müve: A cserkeszleány, melynek meséje a tatár és székely földön játszik. Metz Albert, az operett zeneszerzője már nem ismeretlen a főváros közönsége előtt, egy eredeti balettjével az Operaház-bari aratott sikert. Telekes Béla pedig, mint jele3 poéta és műfordító tette nevét ismertté. Az újdonság szinlapja igy fest: A cserkesa leány. Operett 3 felvonásban. Jókai novellájából irta: Telekes Béla Zenéjét szerezte: Metz Albert Rendező : Stoll Károly. Karmester: Stefanidesz Károly. Személyek: Kalme, cserkeszleány — — Komlóssy E. Domokos Raskó lika, a felesége Ledofszky G. Buzdurgán, bőrkereskedő Kovács Bizdurgán Újvári Boldizsár Pintér Apor Lubinszky Mirza G Kápolnai Küry Klára holnap, kedden a Casanova hármas női főszerepében fejezi be nagysikerű esti vendégjátékait. Szerdán a Nap és Hold van műsoron, jövő vasárnap délután A kis szökevény kerül, mérsékelt helyárakkal szinre, a főszerepben Küry Klárával. rCíít újdonság — A sajtó bírálataiból. — ,,Monna Vanna" (Operaház.) Budapesti Hirlap : Kétségtelen, hogy a mai est a szezon egyik legjelentősebb művészeti eseménye volt. A közönség, a mely Ábrányi komoly tehetségét már A ködkirály előadása alkalmával elismerte, fokozott érdeklődéssel várta a Monna Vanna bemutatóját. A zsúfolt nézőtéren együtt volt színházi közönségünk előkelősége, gyönyörűséggel hallgatta a magával ragadó tüzes dallamokat, a káprázatosan szines hangszerelést, amely kész mesternek is dicséretére válnék. A második fölvonás impozáns befejezte után teljes erővel zúgott a taps. Előbb a két főszereplő, Vágóné asszony és Anthes jelent meg a kárpát előtt sok virággal és babérral, az ötödik kihívás után, a szereplők kihozták magukkal ifjú Ábrányi Emilt, a ki nagyon boldogan hajlongva köszönte meg a közönség ünneplését. A folyton erősödő tapsra végre megjelent a lámpasor előtt idősb Ábrányi Emil is, az opera szövegírója. Pesti Hirlap : Az érdekes mü a mai bemutatón zajos sikert aratott, a két szerzőt, apát és fiút, a főbb szereplőkkel minden felvonás után számtalanszor szólították a függöny elé. Ki is érdemelték valamennyien az elismerést. A szereplők lelkes ambiczióval fáradoztak a hazai mü sikerre jutásán; a m. kir. operaház vezetősége pompás kiállításról gondoskodott, a jelmezek, Keméndy Jenő rajzai után, a méltán hirneves Caffiné atelierjéböl kerültek. A rendezéssel Alszeghy Kálmán ismét dicséretes munkát végzett. Pesti Napló: Ábrányi Emil erős tehetség, a kinek van jövője, mnnkaereje, a kitől jogosan várunkérdemes alkotást, a Monna Vanna tiszteletreméltó, magas kvalitásokban ékes munka, az |előadást maga a szerző vezényelte. Ez alkalommal is láttuk, hogy Ábrányi Emil elsőrangú karmesteri tehetség. A zenekart, színpadot egyformán a hatalmában tartja, oda viszi a csapatait, ahová akarja. Ez előadáson meglátszott hogy az ifjú szerző lelkes karmesteri munkássága hatott á többiekre is: kórus, zenekar, rendezés, kifogástalanok voltak, a színpad is .igen szép volt. A közönség nagy tetszéssel fogadta Ábrányi operáját, a felvonások végén sokszor hívták a főszereplőket és a szerzőket. . Magyarország: Az orkeszter kezelésében, a zenei aláfestésben, a színkeverés művészetében csodálatosan invencziózus ez a fiatal zenész. Ismeri a hatáskeltés minden titkát. Az indulatokra, a lelkiállapotok jellemzésére hamarosan megtalálja a helyes hangfestést, a prozodia szempontjából pedig a fegyelmezett érzékű muzsikus pontos alkalmazkodásával simul a modern zenedráma követelményeihez. A zenekarnak szüntelenül eleven zsongása, a legváltozatosabb ritmikai képletek forgatagában is, plasztikusan idézi elénk a cselekményi mozzanatokat és aszereplö egyént jellemző motívumokat. Az újság: Az előadók művészete lényegesen hozzájárult a nagy sikerhez. A fiatal zeneszerző ma<*a dirigált, mint ahogyan a betanítás óriási fáradságának is alávetette magát. A teli nézőtér minden felvonás után több izben kitapsolta — szövegiró atyjaval együtt; Alszeghy rendező is megjelent; — egyszóval: becsületes, szép siker volt, amelyet még a nézőtéren megjelent operaszerzők is elismertek. Budapesti Napló : Egészben ugy találjuk, hogy ifj. Ábrányi Emil megérdemelte azt a szép sikert, a mit uj dalmüvével aratott. Munkájának elsőrangú kvalitásai vannak. A fiatal Ábrányi jó operát akart irni, a hogy az emberek eddig is csináltak. És abszolút zenei szempontokból ez, némi szertelenségeket leszámítva, sikerült is neki. Az előadás jó volt. A zenekar jól dolgozott. Krammer Teréz a czimszerepben egyik legszebb sikerét aratta. Beck min Guido szépen énekelt. A Polgár: Operájának dallamossága, drámai ereje, motívumainak érdekessége, hangszerelésének fénye, a hangfestés eredetisége, haladást mutató kompoziczionális ügyessége meggyőz arról, hogy a Monna Vanna szerzőjétől nagy és érett művészi alkotások várhatók és hogy az ifjú muzsikusnak a magyar zeneirodalomban az elsők sorában van a helye. Áz Operaház igazgatósága gondosan mutatta be'az apa és fiu müvét. Monna Vannát V. Krammer Teréz játszotta: fekete köpenyében, a dúsan leomló vörös hajjal gyönyörű jelenség volt. Meleg érzéki hangja pompásan érvényesült, drámai akczentusai kifejezőek, hatásosak. Prinzivallét Anthes György énekelte igen szépen; ezt a szerepet legigazibb sikerei közé számithatja." Független Magyarország: Az újdonságot a jelenlévő diszes közönség, mely szinültig megtöltötte a házat, feltűnő barátságosan fogadta. Az első felvonás után nyolezszor, a második után vagy huzszor hivták a fiatal szerzőt, ki szövegiró atyjával ós a közremüköI dókkel együtt alig győzte megköszöni a lelkes ovácziókat. [ A közönség emelkedett hangulata után ítélve, hosszabb j ideig müso-ron marad a darab. A fiatal Ábrányi zenéje, és az idősebb Ábrányi lendületesen szép, poétikus szövege igazi diadalmenetben vonult be a budapesti Operaházba. II. „A nép." (Nemzeti Színház) Pesti Hirlap : Az élet sok apró részletének igaz megfigyelése van a darabban, de sok apró hiba is. A dikeziók túltengése árt a drámának. De azért a legtöbb tetszést mégis egy-egy szellemes életigazság aratta. Verő nemcsak rendkívüli irói tehetség, hanem egyike a leggyakorlottabb színpadi routiniereknek, tehát mindenképen kiállja a szigorúbb kritikát. Kárpótol a hibákért^sok igen szépen kigondolt s .bravúrral megirt jelenettel, s egy pár jól megrajzolt alakkal. Érdekessé és értékessé teszi még darabját az a szatíra, melylyel korunkat ostorozza. A közönség ezeket a jó [tulajdonságokat honorálta is s a szerzőt többször a lámpák elé hivta. A »Magyar Szinpad« tárczája. „Nemzetes Uram". — Eötvös Károly színdarabja. — irta: Oyöagyl Izaó. Hiblájri mézzel van megkenve az ajaka, ha nem lenne Eötvös Károly, az igazán nagy, akkor gyönyörűség volna őt hallgatni. Nem csak azért, a mit mond, de azért is, hogy miként mondja. kj volt talán ebben a korszakban az egyetlen igaz magyar, — a politikához nem szólok — de ugy beszédre, szívre, gondolatvilágra — no meg a cselekvésre. Mert hát itt most arról akarok beszélni.. . Arról a cselekvésről, mely a Nemzetes Urammal függ össze. No, meg a törzsasztallal és én velem. Gyerünk csak kronológiai sorrendben. 1895. juliusának végén volt. Nagyon üres az „Abbázia", a vajda asztalánál van hely bőven, kívüle csak Olay Lajos és Perl Soma; alighanem elfogyott a téma, a nyári forró éjszakán pedig aludni korán van még. Oda6zólitott az asztalhoz Perl doktor és képzeljék csak: nem volt szó politikáról, hanem irodalomról, magyar figurákról, színházról. Aztán megszállott engem valahogyan az ihlet és elkezdtem beszélni az Eötvös Károly legmagasabb alakjáról, nemzetes Böthök Bálintról, beszéltem ugy, mint egy színész, a ki megtudja elevenileni a betűkkel megirt alakot. Nagyon jól beszélhettem, mert nagy lelkesen szólt hozzám Olay Lajos: — Hallod-e te színész: Ha ujesztendeig te színdarabnak meg nem írod a ne nzetes Böthök uramat, hát fokosommal verem be a fejedet! Eötvös Károly kézszorítással, két tanú előtt ünnepélyesen megbízott a darab megírásával,. mert, hogy ő a színpadhoz nem konyít — igy mondta ö maga. Az én lelkem megdagadt a büszkeségtől. Gyönyörű megbízás, gyönyörű feladat, eljutok legalább a Parnasszus tövéig. Hozzá fogtam a dologhoz, s elkészültem november végére. Vigan folyt ez a munka, hogy ne! Olyan a millieu ebben a Nemzetes Uram ban, a milyen, magyarság szempontjából egyetlen darabban sincs meg. Édes széna-illat, muskotály-dohány füstje terjeng a levegőben. Aztán meleg lesz a szivünk táján és szivárog akaratlanul a jól eső köny a szemekből, barázdát szánt/a az orczákon, mert hogy eszünkbe sem jut letörölni. Minden alak gondolkozása, cselekvése, viselete, viselkedése színmagyar és emberi, nincs kivetni való egy se, valamennyi fényes jó szerep, már ugy, a hogy a vajda megírta. Becsületes munkát kell, hogy végeztem legyen, mert a Nemzeti Színház dramaturgiai bizottsága fényes bírálatot irt a darabról. Szegény Vidor Pál meg fent is járt az öreg urnái és kérle a darabot. Nem kapta meg. Aztán elkövetkezett a Népszínház és Vidor Pál katasztrófája. Ugy gondolta az interregnumos vezetőség, hogy az Eötvös Károly darabja kisegíti a kátyúból a Népszínház nehezen döczögő szekerét. Jól gondolta. Kérte, könyörgött a darabért. No, ott is van a darab már mult év deczember eleje óta, de hajh, nem kerülhet szinre. Miért ? Azt most már a törzsasztal mondja meg. Mert ott mindenki a magáénak tekinti némiképp az Eötvös Károly munkáit. Az egyik azt mondja: — Blaháné-nak a darabban játszani kell. No ennek az egynek igaza van. De már a másik nagyobbat akar mondani: — Tamási Józsefet fel kellene támasztani halottaiból. A harmadik: — Márkus Emma játszik-e? Hát Küry Klári, Fedák Sári, Újházi, Vízvári? Hát a muzsika ? No, meg a szentgáli viselet I Ezt mind a törzsasztal akarja elvégezni, elintézni. Igy múlik, nyúlik az idő, a darab kéziratát belepi a por, a szinmü csak nem akar szinre kerülni. Hejh, pedig, de nagy gyönyörűségtől van megfosztva a magyar közönség I Én meg el vagyok keseredve. A