MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-31 / 88. szám

1 Í 1907. má'czius 17. VIGSZBNHÁZ. A „Déryné ifiasszonjr" szövege. 2. felvond». Thuretzky táblabíró alsó- j turai portáján nagy az izgalom. Magyar diátria­ták érkeztek a helységbe és ez ugyancsak fel­izgatja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törödik színé­szekkel. Neki nagyon rossz véleménye vau a komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a mely­ben egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen Kassára készülnek a magyar színészek is, a kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény magyar Bzinészek összekülönböznek a fuvaros­sal és e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. Igy találkozik Déryné ismét Sze­pessyvel, a kivel Bártfán már megismerkedett volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most ismét találkoznak és a magyar művésznő meg­hódítja a germán szellemben nevelkedett grófot a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a német truppot, a melyet Kassa számára szer­ződtetett. A felvonásban szereplő magyar szí­nészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar színész és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan megveszi Gabi szivét. Nincs is Gabinak mara­dása otthon és szökik a színészek után Kassára II. felvonás. Kassán vagyunk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zen­dülését. Déryné diese ségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy prote­gáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a színészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a fiatal színészt. Persze Thuretzky nem nyugo­dott meg gyámfia szökésébe és már többször vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a támlát elcsapott a direkezió­tól, abban mesterkedik, hogy Dérynét elszer­ződtesse, de a müvéeznő nem akar Kassáról távozni, már csak Sj epessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen <em bírható rá arra, mire Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné ha­ragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki szá­mára a gró f aztán kedves elégtételt készit elő. Sze­pössy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyasz­szonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécől és elfogadja Kilényi csabitó ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. felvonás. Egy erdélyi helység határá­ban éri utói a gróf Dérynét, de nem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressy Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomig­lan-holtodiglan. A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohalánya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikác iói miatt börtönbe vetettek, bár Heródes egyébként saj­nálja a prófétát. Babonás hitében kissé fél is tőle. János visszau'asitja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bőszíti Salomét. A király­leány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bűnös vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Salomét, hogy lejtsen előtte tánezol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit. Heródes megígéri, hogy a táncz fejében teljesíteni fogja Sa ome óhaját. Salome tánezol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kérleli a leányt, ez megmarad kíván­sága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Tálczán hozzák a próféta fejét a sze­relmében őrjöngő Sa'omenak, a kit aztán Heródes összekaszaboltad Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadasok délután 4-től tolyUtólag éjfélig. »A tolvaj« szövege. I. felvonás. Lagardes Raymond gazdag kereskedő, a ki uri kényelemben él háromszáz­ezer fraknyi évi jövedelméből. Szeretét meg­osztja fiatal második felesége, Isabelle és első házasságbeli fia, Fernand között. Tourainei kastélyában vendégül fogadja a Voysin házas­párt, régi pajtását Richárdot és annak fiatal feleségét, Marie Louiset, a ki hamarosan bizal­mas barátnője lesz Isabellenek. Marie Louise fanatikusan szereti férjét és ilyformán termé­szetesen ügyet sem vet a szegény kis Fer­nandra, a kinek alig husz esztendős szivében lángoló érzelem ébred a gyönyörű asszony iránt. Az emiitetteken kivül még egy ember tartózkodik a kastélyban, bizonyos Zambault, a kiről azonban hamarosan kitűnik, hogy tulaj­donképen Gondoinnek hívják, vizsgálóbíró volt és Lagardes azért hivta meg, hogy egy házi­tolvaj nyomára vezessen, a ki egy idő óta megdézsmálja a pénzes szekrényt. Gondoin Fernand gyanús viselkedéséből arra következ­tet, hogy a tolvaj csupán Fernand lehet. Mind­annyian le vannak sújtva. Ki vállalkozik arra, hogy Fernanddal közölje a borzalmas gyanút ? Marie Louise vállalkozik rá, ki is siet a kertbe, hogy Fernanddal beszéljen, de azzal jön vissza, hogy nem találkozott a fiatal emberrel. Pedig tudjuk, hogy Fernand éppen az asszonyt várta. Csakhamar megjelenik Fernand is és némi habozás után beismeri, hogy a lopást ő kö­vette el. TI. félvonás. Richard és Marie Louise visz­szavonultak szobájukba. Richard mély részvét­tel viseltetik barátjának szerencsétlensége iránt, nem bir abba beletörődni, hogy Fernand lenne a tolvaj. Maga is próbálkozik, hogy igaz-e, hogy egy késsel fel lehet feszíteni a szekré­nyeket. A kísérlet borzalmasan sikerül, Richard a felesége fehérneműi közt hatezer frankot talál, a melyről izgalmas vallatás után kiderül, hogy lopott pénz. Kiderül, hogy Marie Louise, csak­hogy lépést tarthasson barátnőjének elegancziá­jával, lopott és aztán rábírta Fernandot, hogy vállalja el a tettességet. Az asszony kétségbe­esetten mondja el, mikép került be egyszerre az előkelő, gazdag társaságba, uzsorások kar­maiba és végül is lopásra vetemedett. Richard már-már megbocsát, de egyszerre csak rémes gyanú ébred benne: Miért áldozza fel magát Fernand ? Bizonyos, hogy a fiatal ember a Marie Louise kedvese. Es ezt a gyanút az asszony nem tudja eloszlatni. III. felvonás. Lagardes megtört szívvel száműzni akarja fiát Braziliába. A szegény fiu el is búcsúzik, távozik a szörnyű váddal ter­helten, de ekkor kitör Marie Louiseból az igaz­ság szava, bevallja a lopást. Richard most ismét azt hiszi, hogy felesége a kedvesét akarja megmenteni, de az asszony ebben a- tekintet­ben tisztázza magát és most a házaspár távo­zik Braziliába, hogy Marie Louise ott expiáljon. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előad»­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. Arezom szépaégétl Vállam, nyakam, karom fehérségét! Kazam finomságéi! egyedül a valódi „gyöngyvirág créme" csodás hatásá­nak köszönhetem 1 Kapható Budapesten a Városi gyógytárban Váczi-utcza 34/10. sz. Kis tégely ára 1 kor. Nagy tégely ára 1.50. NÉPSZÍNHÁZ. ItMMMUtti „A cserkeszleány" szövege. EUi felvonás. Buzdurgán tatár murza fog­ságban tartja, sok magyarral egyi tt, Damokos Istvánt is, a kinek otthon szenvedő iiju hitve­sét Apor István szeretné feleségül venni Ezért, mikor Aport a váltságdíjjal elküldik a mnrzához Domokosért Apor a váltságdíj egy részét azért adja Buzdurgánnak, hogy foglyát ne bocsássa szabadon. Damokos szabaditásán fáradozik Kalme cserkeszlány is, de Damokos nem akar szökni, Boldizsár, egy ravasz székely legény is ott jár a murza udvarában, a hol megismerkedik Kaiméval, a ki nagyon meg­tetszik neki. Boldizsár tudomást szerei Apor álnokságáról, leleplezi Buzdurgán előtt és rá­veszi a murzát, hogy vegye üldözőbe Aport és törjön be a Damokosok kastélyába, magyar földre. Második félvonás. A ravasz Boldizsár elő­ször is tőrbe ejti Aport, a kit vaskapcsok közzé szorítva, ártalmatlanná tesz. Azután a tatáro­kat Buzdurgán vezetése alatt, becsalja a kas­télyba, melynek asszonynépét és Damokos hit­vesét előbb egv rejtekajtón elvezeti. A murza cselt gyanít és ezért arra kényszeríti Boldizsárt, hegy cseréljen vele ruhát. Ez csak kapóra jön a furfangos székelynek, a ki a murza ruhájá­ban maga is a rejtekúton elmenekül. A cser­ben hagyott és tőrbecsalt tatárok pedig Buz­durgánt verik el, a kit Bo dizsárnak néznek. Harmadik felvonás. A tatárok Aport boz­sik haza magyar földről, a kit mély börtönbe vetnek. Kaimé megint szökést kinál Damokos Istvánnak, de ö — nehogy a többi magyar fogoly sorsát nehezítse — nem akar szökni. Boldizsár vezetése alatt megérkeznek a magyar asszonyok, vélük Damokos István hitvese is. Boldizsárnak, mert mindenütt Buzdurgánnak vélték, sikerült bejutnia tatár földre. Ekkor ér­kezik a kán követe, a ki hozza ura parancsát, hogy az összes magyar foglyokat szabadon kell bocsátani. Damokos hitvese boldogan bo­rul szabaddá lett férje karjaiba, Kalme pedig Boldizsárt követi mint jövendőbelije. Epv órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadá­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. QTCQN Egyotmv u. O mi Minden eperi *« epnflr ének és zui-fiMtahi kaphatók: „O D E O N" Schiff és társa czégnél ltu' |.ip< 1«t. Egjrelete-u k. I Med <Pr :sef ie) Dr. Deutsch József (Prof. Iszlay V. m. asslstense) FOGORVOS, Budapest, VI., Gyár-utcza 4. (Klrály-utoza mellett*. A legtökéletesebb fogorvosi munká­latok Iszlay tanár egészen specziális módszere szerint, teljesen fájdalmat­! Szokásos mérsékelt árak ' Cl IT Cí NAGYKÁVÉHÁZ! „CUl 1 c. HÁKÓCZY-ÖT 20. Naponta d. u. katonazene — Esténkint ifj Horváth Ernő hires szólista czigányprimás elsőrendű zene­karával hangversenyez. — Válogatott hideg buffet, családok találkozó helye. — Egész éjjel nyitva — Tisztelettel Grossmann A. kávés. Í18iSft^SS STESfiBESG cs. és kir. udvari hanffnirjjvérábin.

Next

/
Thumbnails
Contents