MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)
1907-03-28 / 87. szám
1907. márczius 28. VIGSZDNHÁZ. A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohalánya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikác iói miatt börtönbe vetettek, bár Heródes egyébként sajnálja a prófétát. Babonás hitében kissé fél is tőle. János visszautasítja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bőszíti Salomét. A királyleány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bünős vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Salomét-, hogy lejtsen előtte tánezol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit Heródes megigéri, hogy a táncz fejében teljesíteni fogja Sa ome óhaját. Salome tánezol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kórleli a leányt, ez megmarad kívánsága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Tálczán hozzák a próféta fejét a szerelmében őrjöngő Sa'omenak, a kit aztán Heródes összekaszaboltad A «Leánykérés» szövege. Lomov Iván Vaszilyevics földbirtokos, a ki meglehetősen hipokonde természetű, megjelenik Csubukov Stepan Stepanovics földbirtokosnál, hogy megkérje a leánya, Natália kezét A leány nem sejti jövetelének czélját és a fiatalok mindenféléről beszélgetnek, mert Lomov nem mer azonnal szint vallani. A beszélgetés során véletlenül megemlíti a lapos rétet és ekkor összevesznek azon, hogy hát fulajdonképen kié is a lapos rét A kérőt a veszekedés annyira felizgatja, hogy szívdobogást kap és kitántorog. Erre aztán Csubukov megmondja a leánynak, hogy hiszen Lomov meg akarta kérni. A leány ijedten elájul. Az apa visszahívja a kérőt és most már nyájasan folyik a társalgás, a mikor egyszerre c-ak szóba hozzák az agarakat, melyik jobb, a kérőé-e, vagy a leányé. Otkatáj és Ugatáj jelességein ismét összevesznek, az apa is belevegyül a viszályba és mindnyájan elájulnak. De aztán megint magukhoz térnek és az apa, hogy elölről ne kezdhessék, hamarosan ráadja áldását a fiatalokra. De ezek már-már ufcbb veszekedésbe k.zdenek, a mikor a függöny összecsap. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től tolytatólag éjfélig. Bankettek, ünnepélyek lakodalmak, valamint tánczmulatságok, alkalmaból Qr. 7f 31nlrot székeket, evőkölcsön ad dbáldlU&dl, eszközöket, porczellan és üvegnemüeket, stb. a legjutánvosabb dijak mellett. Glück Márton, Budapest, Hajósutcza 17. sz. Telefon 80—61. Állandóan nagy választék kávéházi és vendéglői felszerelésekben. ?orjt$z Mihály lakás-szálloda-kávéház-berendezések műi pari váll allata Finom kivitelű bútorok, valódi keleti szőnyegek, csillárok, műtargyak mintaraktára. Tervek és költségvetések. Budapest, VHI., Telefon 53-19. Röck Szilárd utcza 32. (József-körut 35.) • ' Arozom szépségét 1 Vállam, nyakam, karom fabérségéti Kazam finomságát I egyedül a valódi „gyöngyvirág créme" csodás hatásának köszönhetem I Kapható Budapesten a Városi gyógytárban Váczi-utcza 34/10. sz. Kis tégely ára 1 kor. Nagy tégely ára 1.50. NÉPSZÍNHÁZ. KIRÁLY SZÍNHÁ Z. »A csibészkirály« szövege: I-sö felvonás. At Olympia-szinház primo- ! donnájának öltözője. „A csibészkirály,, premier- ' jének estéjén az udvarlók virággal várják Daisyt, ' az ünnepelt primadonnát. Megjelenik Layton, j a hires rendőrfőnök, ki hirül hozza a szinház igazgatójának, hogy betörés készül a primadonna öltözőjébe. Mialatt a színfalak mögött az előjáték folyik, Daisy elmondja az öreg színházi titkárnak, hogy pályáján egy ismeretlen megmentette az öngyilkosságtól s azóta folyton keresi ezt az életmentőjét. Daisy mint csirkefogó jelenik meg és kiaiet a színpadra. Ekkor jönnek a betörők, de nyomon követik a rendőrök és meglánczolva viszik őket magukkal. E pillanatban siet be a primadonna az öltözőbe. Az utolsó rendőr visszatekint és abban a hitben, hogy egy betörőt itt felejtettek, egyik társával együtt ráveti magát Daisyre, kit kétségbeesett védekezése daczára no eglánczolnak és visznek magukkal. Megszólal a csengő, mely Daisyt a szinpadra bivja, de hiába. Kétségbeesetten rohan be az ügyelő, a titkár, az igazgató, a szerző, majd a kar meg a közönség, a primadonna eltűnt, az előadás megakadt. II-ik felvonás. Első kép. A fogház-udvaron. Layton rendőrfőnök két detektiwel álruhában a „Fekete Elefánt" korcsmába indul, a tolvajok tanyájára. Távozásuk u'án hozzák a három betörőt, majd Daisyt. A betörőktől tudja meg Daisy elfogatásának furcsa okát és minthogy a premier sorsán már ugy sem segíthet: Grolmusnak, a vén betörőnek rábeszélésére — ki őt igazi tolvajnak nézi — rászánja magát a szökésre és arra, hogy tanulmányútra menjen a „Fekete Elefánt" korcsmába. Második kép. A csibész-tanyán. Grolmus megjelenik Daisyvel és bejelentik, hogy ez a kis ficzkó közéjük akar lépni. Daisy fényes sikerrel tesz eleget a felvételi próbaknak, sőt anynyiraelbüvöli a betörőket, hogy általános lelkesedés mellett megválasztják csibészkirálynak. Daisy Layton rendőrfőnökben felismeri azt az embert, ki valamikor visszaadta őt az életnek. Layton is folyton kereste azóta a leányt és most mindketten kétségbeesnek, bogy ime a büntanyán kell egymást fellelniök. De már közeledik a menet; a tolvajok, betörők, csalók mindenféle alfaja. Megkoronázzák Daisyt és a vidáman meginduló négyest csak az öreg Grolmus akasztja meg, ki azt ajánlja, hogy az éjszakát használják fel egy betörésre : az uj primadonna lakásába, a csibészkirály személyes vezetése mellett. Daisy vidáman vállalja a szerepet. III-ik félvonás. Daisy lakása. Megjelennek — az ablakon keresztül — Daisy és társai. Csakhamar megzavarják őket, mert jön az igazgató, a szerző, a kritikus, a kik Daisyt keresik. Csakhamar kiderül Layton és Daisy ártatlansága, kik az igazgatóéknak és a betöröknek zajos helyeslése mellett egymás karjába borulnak. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. *xx'x*t,it,txxxxxxxxxxxxxxxx\rxxxxxxxxxxtxtxrxxxxtxxM,x > ui »Lili« szövege. Első felvonás. Kert a Bouetncourt-eiUm előti. Bouzincoort-ék szomszédságában tüzérkaszárnya van, a melyet csak egy fal választ el a viHától. Ez a szomszédság az okozója, hogy Amelie kisasszony, Bouzincourt ur leánya, beleszeret egy Plinchard nevű tüzérbe, a ki nagyon csinos fiu, de végtelenül együgvü. Plinchard át át sandít a villába Victorine szobaleány kedvéért s a tüzérnek szerelmes pislongásait magára veszi Amelie kisasszony, a ki végtelenül boldog abban a tudatban, hogy a „tüzér, a kit 6 imád", ö belé szerelmes. A szülők azonban Grange Bateliere bárót szánták Amelie férjéül, a ki éppen megérkezik vén, süket nagybátyjával, Saint-Hipothese-el, hogy megkérje a fiatal leány kezét. Amelie elhatározza, hogy megszöktetteti magát Plinchard-dal. A tüzér a falon át éppen átmászik a kertbe, hogy ottfelejtett trombitáját elvigye, mert az ezred egy óra múlva Afrikába indul. Amelie bevallja neki szerelmét és közli vele a szökés tervét, de az együgyü Plinchard nem éri fel eszével Amelie szerelmét és bamba nyíltsággal be is vallja ezt neki. A szerelmében megcsalódott Amelie, Plinchard karjai közé ájul, de minthogy a kaszárnyából már hallik az indulásra hivó jel, leteszi az alélt leányt a kerti padra és elsiet. Mikor Amelie magához tér, az ezred Plincharddal együtt a rácsos kapu előtt vonul Afrikába. Amelie csalódott szerelme bosszúét zetében Grange Bateliere bárónak nyújtja ke'.ét, a kit nem szeret. Második felvonás. Szalon Orange Bateliere báró lakásában. Nyolcz év mult el Amelie leánykori szerelme óta. Ez alatt az idő alatt a báró erősen megkopaszodott s Amelie, a ki fejlett, kívánatos asszonynyá érett, éppenséggel nem boldog unalmas férje oldala mellett. A kastélyba egy tisztet szállásoltak be s Amelie a nyalka tisztben nemsokára . . . Plinchard-t ismeri fel, a ki azóta hadnagygyá lett. Szivét megrohanják első szerelmének emlékei, a melyeket még jobban fokoz az, hogy egy készülő műkedvelői előadás próbáján Plinchard helyettesíti a szerelmest s a tüzér, a kinek közben megnyíltak a szemei is s nem a régi bamba fiu többé, egész szenvedélyével vallja be neki szerelmét. Amelie a becsületes asszony egész tisztességével védekezik újra ébredő szerelme ellen, de a véletlen segítségére jön a szerencsés Plinchard-nak. A kopaszodó báró értesül róla, hogy a hadnagynak egy hölgyecskéje, e kinek ő is udvarolt, a kastély előtt csukob kocsiban vár Pünchardra; elhatározza tehát hogy ő fogja elfoglalni helyét. Amelie kéri, hogy ne hagyja magára, de a báró a légyottra gondol és rázárja a szalon ajtaját. Plinchard azonban már előbb elbujt a szalonban s most előlép és Amelie együtt látja magát első szerelmének tárgyával, a szerelmes éj magányában egyedül. Harmadik felvonás. Orange Bateliere báró kastélyának egy előcsarnoka. Sok, sok év mult el ismét . . . Amelie már nagymama s egy viruló unokája van: Lili, a ki éppen olyaD, mint a minő ő volt egykor hajdanán. Lili szerelmes egy fiatal ügyvédbe, Renébe, a kiről a szigorú nagymama semmit sem akar tudni Es segítségül hivja nagybátyját, Antonin Plinchard nyugalmazott tábornokot és szenátort, a ki senki más, mint az egykori tüzér-trombitás Plinchard felismeri a szigorú nagymamában az ö egykori ameliejét s most már kétségtelen előtte, hegy LUi az ő unokája is. Mikor Amelievel harmincz óv mul?a újra találkozik, szerelmük közös emlékeit ujitja fel, de Amelie semmit sem akar tudni felőlük de a drága emlékek végre az ő szivét is megindítják s most már ő is beleegyezik, hogy fiatalok egymáséi legvenek. Hiszen éppen az ő élete volt a legszentebb tanúság a mellett, hogy a leány soh* se menjen máshoz feleségül, mint csak ahhoz, a kit szivéből szeret. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, Vm, Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-tól folytatólag éjfélig. Fongyolák flanelból 5 kor. feljebb. Magyar Bluztpar-vállatat UHfll-nta Iskolai és művészi seaekarl hangszerek hegedűk, vak .ünt kitűnő minőst va STE$flBERG C8. és kir. odfiri hingsurKYárában. Kerepesi-at 36 sz
