MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-03 / 62. szám

,Magyar Színpad' melléklete, (62. gm.) JJW^ER^ „A zsidónő" szövege. Első felvonás. Tér a konstanzi templom előtt. Zsigmond király győzött a husziták ellen s a nép hálaadó isteni tiszteletet tart. Szemben a templommal áll egy zsidó ékszerésznek. Eleázárnak a háza, a ki nem vesz tudomást a mai ünnepről és nyugodtan dolgozik. A kihallatszó zörej figyelmessé teszi a népet is. Lipót herczeg álruhában közeledik, Albert megismeri. A herczeg kéri, hogy senkinek se árulja el titkát. Ő ugyanis szereti Rechát s hogy szerelmét biztosan megnyerje, mint zsidó festő lépett fel náluk.. Ruggiero, midőn jő. hogy az ünnepséget a császár nevében kihirdesse, elfogatja a zsidót és leányát és börtönbe viteti őket, mivel dolgoztak Midőn a fanatikus nép halálukat követeli, megjelenik Brogny, a zsinat elnöke s megismeri Eleázárt, kinek két fiát Rómában annak idején a máglyára vitette. Azóta Brogny — ki Rómában még boldog családapa volt s csak mióta családját elveszítette, lett pappá — szelídebb lett s most megkegyelmez Eleázárnak, sőt kéri, hogy legyen barátja és bocsásson meg neki. Soha!" szól Eleázár. Leopold szerenádja. Recha. kéri Sámuelt — mert ezen név alatt ismeri —jöjjön el hozzájuk este és beszéljen atyjával. A nép gyülekezik a nagy ünnepélyre. Bordal. Ballet. Recha és Eleázár is elvegyülnek a nép közé, de visszaszorulnak a templomlépcsőig. Ruggiero dühösködik, hogy mint zsidók oly szemtelenek és oda merészkednek állni a templom lépcsőjére. Ismét börtönbe akarja őtet ítéltetni, a nép halálukat kívánja. Albert katonáival éppen foganatosítani akarja az Ítéletet, midőn Lipót fülébe sug valamit. Albert erre szabadon bocsátja a zsidót és leányát, bár a nép morog. A császár bevonulása. Lipót, midőn a császár megjelenik, eltakarja arczát. Második felvonás. Eleázár lakása. Húsvét első estéje. A zsidóknál ekkor szokásos széderünnepély. Az asztalnál sok zsidó vendég, köztük a herczeg is. Egyszerre kopogtatnak künn. A vendégek elszélednek. Leopold egy szögletbe vonul és fest. Eleázár reszketve nyit ajtó Eudoxia jött kíséretével, ékszereket akar vásá, rolni imádott vőlegénye, Lipót herczeg számára midőn távozik, Recha kérdőre vonta Lipótot miért viselkedett oly különösen Eudoxia jelenlétében. A herczeg mindent meg akar mondani és kéri Rechát, engedje meg, ha atyja alszik hogy ő visszajöhessen. Recha nagynehezen beleegyezik. Románcz : énekli Recha. Eleázár alszik már és Lipót visszatér. Megvallja, hogy keresztény, de kész Rechával együtt megszökni. Recha nem meri anyját elhagyni. Végre mégis elhatározza magát, de éppen mikor indul, jő Eleázárt Mikor megtudja, hogy Lipót nem zsidó s csak színlelte a vallást, le akarja szúrni, de Recha közbeveti magát s kegyelmet kér. Eleázár belenyugszik már, hogy Recua az idegen felesége legyen, csakhogy leánya boldogságát ne zavarja Ezt a herczeg persze nem teheti. Eleázár rárohan, Recha vissza akarja tartani, ezalatt Lipót elszaladt. Eleázár utána dobja tőrét s a küszöbön összerogy. Harmadik felvonás. Királyi csarnok. Vendégsereg az asztaloknál. A háttérben a nép, köztük Eleázár is és Recha. Ballet és karének. Eleázár átadja Eudoxiának a töle megvett ékszert, a ki viszont Lipótot felszólítja, hogy vegye a drága kincset birtokába, mint jövendő férje. Most felszólal Recha. Tiltakozik, hogy egy bűnös legyen a császár húgának hitvese. A herczeg hamisan esküdött és tiltott viszonyt folytatott egy zsidó leánynyal — ő vele. Brogny elátkozza a zsidókat és exkommunikálja a herczeget. Mindhármajukat fogságra vetik. Negyedik felvonás. Törvényszéki terem, Eudoszia magához hivatja Rechát és könyörög a zsidónőnek, hogy mentse meg Lipót életét olyképen, hogy a bíróság előtt ártatlannak vallja őt. Recha, a ki még mindig szereti Lipótot, nem akarja az ö halálát és elhatározza, hogy szerelmese javára fog vallani. A bibornok kísérletet tesz Eliázár megmentésére, azt ajánlván neki, hogy térjen át a keresztény vallásra. Eliázár azonban mint hithű zsidó Akar meghalni, azzal fenyegetődzik azonban, hogy halála előtt bosszút fog állani egy keresztényen. Emlékezteti a bíborost arra a napra, a melyen a felesége és gyermekei tüzhalált haltak égö házában, egy leányát megmentette, még él, de nem mondja meg hol van, s i a bibornok mélyen megrendülve távozik, i Eliázár egyedül marad; szereti -Rechát, mint saját gyermekét, de nem az, — kétség ragadja I meg lelkét, vájjon feláldozza-e őt és az égi hez imádkozik, hogy világosítsa meg agyát. Ötödik felvonás. Tér- Constanzban, forró vizzel teli üsttel, melyben Rechnak meg kell halnia. A színpad telve van néppel. A menet, melyben Eliázárt és Rechát hozzák, élén a bíborossal megérkezik. Felolvassák a halálos Ítéletet. A két zsidónak meg kell halnia, Lipót tot száműzésre Ítélték, mert Recha az ő ártatlanságát bizonyította. Eliázár ismét ingadozni kezd, megkérdezi Rechától, vájjon nem akar-e, mint keresztény nő élni, de Recha azt feleli, hogy mint zsidónő, vele együtt akar meghalni, Rechát az üsthöz vezetik és abban a pillanatban, a melyben meghal, Eliázár a bíboros felé ezt kiáltja: „Nézd, az ott a te gyermeked!« Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NÉPSZÍNHÁZ. A »Baba« szövege. Első felvonás. A kolduló barátok kolostorának kertje. A barátoknak rosszul a folyik a dolguk, a mikor Lancelot novicziustól arról értesülnek, hogy nagybátyja Chanterello báró j kitagadással fenyegeti, ha nem hagyja el a kolostort és nem házasodik meg. Lancelot, a ki : nagyon szentes, hallani sem akar arról, hogy a ' papi pályát ott hagyja. A ravasz Maximin atya ekkor azt a tanácsot adja a fiatal novicziusnak, hogy vegyen nőül egyet a Hilárius játékbabu mester babái közül, a melyek olyanok, mintha csak élők lennének s miután igy becsapta a | nagybácsiját, a tőle kapott négyszázezer aranyat > ajándékozza oda a kolostornak. Lancelot bele- i egyezik a tervbe és útnak indul, hogy felkeresse | a hires bábukészitőt. Második felvonás. Hilarius mester boltja. í Lancelot a játékbábus boltjában, több apró meg- j lepetés után végre szembe találja magát a j hires mesterrel, a kinek elmondja, hogy egy j bábunak vásárlása végett jött. Hilarius azt a bábut ajánlja neki megvételre, a melyet Alésia leánya után mintázott. Ezt a bábut azonban a felesége a mester tudtán kivül eltörte, ugy, hogy a bábu képében maga Alésia lép ki a színpadra a ki a fiatal novicziust már a templomban látta : és megszerette. A bábu, jobban mondva Alésia, nagyon megtetszett Lancelotnak és megveszi. Hilarius mester ezenkívül még azt a bábut is a nyakába sózza a novicziusnak, a melyet a ! mester felesége után mintázott. A két bábut, vagyis az élő Alésiát és Hilarius feleségét bepakolják s a felvonás azon végződik, hogy elszállítják mind a kettőt Chanterelle báró házába. Harmadik felvonás. Chanterelle báró kas- 1 télya. Alésia bájos egyéniségével egészen meghódítja a vén nagybácsit és barátját Laremois j grófot. Megtartják az esküvőt, mely után a j Lancelot a még mindig bábunak hitt fele- 1 ségét megszökteti a kolostorba. — Hilárius ; mester csak most veszi észre, hogy a bábu i helyett saját leányát adta el Lancelotnak s ! mindnyájan a szökevények után indulnak. Negyedik felvonás. A kolostor kertje s j Lancelot czellája. Lancelot éjjel megérkezik ! Alésiával czellájába. Lefeküdni készül, de előbb elhelyezi bábuját. Azután boldogan alszik, de ! még nagyobb boldogságra ébred, mert nagy meglepetésére megtudja, hogy Alésia nem bábu, hanem igazi asszony, a ki megtanítja a szerelem gyönyörűségére. Ekkor megérkezik «nagybácsi és Hilárius mester és Lancelot, a ki imádja Alesiáját, szívesen egyezik bele abba, hogy megtartsa kis feleségét és otthagyja a kolostort. A barátok pedig, a ravasz Maximin atyjával egyetemben, a ki a furfangos tervet kieszelte, hoppon maradnak. NEMZETI SZÍNHÁZ. •LadyWindermere legyezője« szövege. Első felvonás. Lord Windermereről azt beszéli a londoni társaság, hogy viszonya van egy Mrs Erlyune nevű hölgygyei, a ki merésx föllépésével, szabad életmódjával, titokzatos múltjával és főképp egyéni érdekességével nagy feltűnést keltett az angol fővárosban. Lady Windermere mintaképe a tisztességes asszonynak, a ki bálványozza férjét s eleinte nem akar hitelt adni a pletykáknak. Lord Darlington szerelmes Lady Windermerebe, rá akarja venni őt, hogy váljék el a férjétől, de a lady a legmerevebben visszautasítja. Férjének kiadási naplója azonban, a melyben föl vannak jegyezve a Mrs Erlyunenek adott jelentékeny összegek, Lady Windermeret arra a meggyőződésre hozzák, hogy férjének csakugyan viszonya van a hírhedt növel. Megerősíti a meggyőződésében férjének az a kérése, hogy Mrs Erlyunet hivja meg az estéidére. Lady Windermere tiltakozik s azzal fenyegetőzik, hogy botrányt csinál, hogy kimegy a házból, de Lord Windermere elküldi a meghívót. Második felvonás. Lord Windermerék estélye. Mrs Erlynne megjelenik s elmésségével, okosságával lefegyverzi ellenfeleit. Egy idősebb lord, Augustus Lorton, szerelmes Mrs Erlyunebe s feleségül akarja venni s Mrs Erlyune hajlandó is már igent mondani. E czélból azonban ismét szüksége van Lord Windermere anyagi támogatására. Lady Windermere annyira fel van háborodva, hogy áll szavának ; levelet ir férjének, a melyben tudtára adja, hogy Lord Darlingtonhoz ment. Alig hogy a lady eltávozott, jön vissza Mrs Erlyune az erkélyről s kérdé a komornyikot, beszélhetne-e lady Windermere-rel. A komornyik megmondja neki, hogy a lady eltávozott s a lord számára egy levelet hagyott az asztalon. Mrs Erlyunenek szivébe nyilai e szó. Hogyan, hát az élet megismétli a maga tragédiáit? Felbontja a levelet s nagy megütközéssel olvassa ugyanazokat a szavakat, melyeket 22 évvel ezelőtt ő irt lady Windermere atyjának. Mrs Erlynne mindenáron meg akarja menteni a leányát, megbizza lord Augustust, hogy Windermeret vigye magával a klubba, marasztalja ott reggelig s ő kocsiba veti magát s elhajtat lord Darlington lakására. III. felv. Nagy jelenet megy végbe a két nő között. Mrs Erlyune végre rábírja Lady Windermeret, hogy menjen vissza férjéhez. Már indulni akarnak, a mikor Lord Darlington és barátai jönnek vissza a klubból. A két nőnek csak annyi ideje marad, hogy elrejtőzhessenek. Mrs Erlyune ugy rejti el Lady Windermeret, hogy az alkalmas pillanatban kiosonhasson, a mi meg is történik. Ámde Lady Windermere legyezője az asztalon maradt, a férj felismeri s a helyzet komolylyá kezd válni, a mikor kilép Mrs Erlyune. s kijelenti, hogy véletlenül magával hozta Lady Windermere legyezőjét; ezzel aztán kompromittálja magát Lord Augustus előtt, a ki szintén az urak között van Negyedik felvonás. Mrs Erlyune eljön Lord Windermere lakására. Ezúttal a lord nem akarja fogadni őt s felesége fogja Mrs Erlyune pártját. Végre is: Lord Windermere nem tudja meg, hogy mi történt a feleségével, Lady Windermere nem tudja meg, hogy Mrs Erlyune az ő édes anyja. Lord Augustus nőül veszi Mrs Erlynnet, a ki múltja daczára is »jó asszony«. g

elvárosi gyorsirási- ss ^ ^ gépir

ási szakiskola IV., Párisi-utcza 5. (A i5postaval szemben) j I Végzett növendékein- I ket ingyenesen állás- fJ/fTí — hoz juttatjuk. Vanfolyamok: magyar és y német levelező és vitagyorsirás. Kereskedelmi levelezés és helyesírás. Oktatás az összes rendszerű Írógépeken. Mérsékelt tandíj. Telefon 93—03. Pongyolája flanelből 5 kor. följebb. | SreVáMaiSB: Magyar Bluztpai-yállalat Ullől-ot21. |