MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-24 / 83. szám

19 >7. má'czius 2 M. KIR. OPERAHÁZ. VIG S Z D N H A Z. A »Monna Vanna« szövege. Az első felvonás-hsa Prinzivalle a kiéheztetett Plzától azt követeli, hogy a váfos védője, Guido Colonna, küldje a sátrába Vannát, a hitvesét, meztelenül, csak egy szál köpenyben. Ezen az áron kegyelmet ad a városnak, sőt eleséggel és municzióval telerakott szekerek egész sorát küldi be oda és néhány száz hü emberével maga is Piza harczosai közé megy. Igy akar bosszút állni az álnok firenzeiken, a kik ir gyek, féltékenyek a zsoldos vezérre és titokban elhatározták, hogy Prinzivallét a hadjárat után elteszik láb alól. Guido kegyetlen ajánlatát a tulajdon apja, Marco Colonna hozza meg Prinzivalle táborából, a hol a kapituláczió feltételeiről tanácskozott a firenzei hadvezérre!. Marco, a renaissance-ember, a humanista-bölcs, gyönyörű szavakkal akarja rávenni a fiát erre az áldozatra, mely ezrek életét mentené meg és az igazi heroizmus példájává szeritesülne az utókor előtt. De Guido, a fiatal férj, az egyszerűbb harezos, a ki nem a „grammatika szabályai szerint él*, hanem a férfibecsület törvényeinek hódol és heves ösztönök hatása alatt áll: háborog, mint a viharos tenger. Azt hiszi, Vanna is ugy érez, mint ő és látatlanban esküszik rá, hogy elfogadja Vanna válaszát, a kit a pizai signória döntésre szólított föl. De Vanna nem n férjére, hanem az apósára hallgat. Elbatáro.. , hogy Piza érdekében meghozza ezt a nagy áldozatot. És napszálltakor indul Prinzivalle táborába, (hogy egy éjjelre alávesse magát a zsoldos kapitány retteniő szeszélyének. A második felvonás-ban Prinzivalle — miután a firenzei köztárs? ság kémkedő biztosát, Trivulziót, leálezázta ős rabjává tette — fogadja sátrában a Guido Colonna szépséges hitvesét. És habozva, félénken, mindig nagyobb és melegebb áradással megindul köztük a bizalmas beszélgetés. Kiderül, hogy Prinzivalle gyermekkora óta szereti Vannát; hogy Prinzivalle az a Gianello, a kit zsenge leáDykorában Vanna is szeretett, hogy Prinzivalle lemondott Vannáról, a mikor hirét vette, hogy Vannát a gazdag, hatalmas pizai főúr vezeti oltárhoz. A régi szerelem a maga bűbájos tisztaságában lámád föl és ez a tisztaság arra kényszeríti Prinziva'lét, hogy hódoló tisztelettel boruljon le Vanna előtt és imádja azt az asszonyt, a kit megakart gyalázni. A tiszta, ideális szerelemnek ehhez a himnuszához a megszentelt Piza örömtüzei és ünnepélyes harangzugása szolgáltatják a kíséretet. Vanna boldogan, szeplőtlenül megy vissza Pizába és magával viszi Prinzivallét a kinek fölajánlja Piza oltalmát abban a hitben, hogy a férj nem kételkedik benne, ha majd elmondja neki az igazat, A harmadik felvonás-ban Piza népe mámoros ujjongással fogadja Vannát. Marco együtt tombol a néppel. De Guido komor és •í-igoru. Csak akkor gyulád ő is vad örömre, a mikor Vanna a magával hozott ismeretlenben leleplezi Prinzivallét. Magasztalja Vannát. De magasztalása sértő kétkedéssé változ k, a mikor Vanna kijelenti, hogy érintetlenül lépett aí Prinzivalle sátorából. Guidónak hazugság kell. És Vanna hazudik. Azt hazudja, hogy Prinzivalle igenis visszaélt a hatalmával és azért hozta magával, hogy bosszút álljon rajta, hogy maga legyen a börtönőre. Titokban pedig odasúgja Prinzivallénak: ,Haligass! Ez a menkeülés! Tied vagyok! Szeretlek! Megszabadítlak!" Vanna nem engedheti, hogy Prinzivallét, a nemes férfi ideálját. Guidó elfogassa és megölesse. Hazudik, hogy megszabadítsa és azután vele meneküljön, a szerelem igazi bősével. „Rut álom volt! Most kezdődik a szép!" Sóhajtja Monna Vanna és a tömeg sorai közt, a méltatlanná vált férj oldala mellől álmodozó, réveteg pillantással indul a börtönbe hurczolt Prinzivalle után. I A »Salome« szövege. Salome, Heródes mostohalánya, beleszeret Keresztelő Jánosba, a kit prédikác iór miatt börtönbe vetettek, bár Heródes egyébként sajnálja a prófétát. Babonás hitiben kissé fél is tőle. János visszau asitja Salome szerelmét és ezzel maga ellen bőszíti Salomét. A királyleány bosszút forral. A mikor Heródes, a ki bűnös vágyódással viseltetik mostohalánya iránt, felhívja Salomét, hogy lejtsen előtte tánezol, a leány kijelenti, hogy megteszi, ha aztán kérhet érte valamit. Heródes megígéri, hogy a táncz j fejében teljesíteni fogja Sa'ome óhaját. Salome tánezol és aztán János fejét követeli. Heródes hasztalan kérleli a leányt, ez megmarad kívánsága mellett és Heródes végre is lefejezteti Jánost. Jálczáa hozzák a próféta fejét a szerelmében őrjöngő Salomenak, a kit aztán Heródes ös3zekaszaboltat. XVVOOtíXtXVUVWMtXXXkttXfVtXXX' Egy

: órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éfjélig. A „Déryné ifiasszony" szövege. I. felvonás. Thuretzky táblabíró alsóturai portáján nagy az izgalom. Magyar diátristák érkeztek a helységbe és ez ugyancsak felizgatja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törődik színészekkel. Neki nagyon rossz véleménye van a komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a melyben egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen Kassára készülnek a magyar szinészek is, a kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény magyar szinészek összekülönböznek a fuvarossal ős e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. Igy találkozik Déryné ismét Szepessyvel, a kivel Bártfán már megismerkedett volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most ismét találkoznak és a magyar művésznő meg- j hódítja a germán szellemben nevelkedett grófot ; a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a J német truppot, a melyet Kassa számára szer- ; ződtetett. A felvonásban szereplő magyar szinészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar szinész és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan megveszi Gabi szivét. Nincs is Gabinak maradása otthon és szökik a szinészek után Kassára II. felvonás. Kassán vagyunk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zendülését. Déryné diese ségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy protegáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a szinészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a fiatal színészt. Persze Thuretzky nem nyugodott meg gyámfia szökésébe és már többször vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a táríulat elcsapott a direkeziótól, abban mesterkedik, hogy Dérynét elszerződtesse, de a művésznő nem akar Kassáról távozni, már csak Szepessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen ?em bírható rá arra, mire Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné haragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki számára a gróf aztán kedves elégtételt készit elő. Szepéssy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyaszszonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécől és elfogadja Kilényi csábító ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. felvonás. Egy erdélyi helység határában éri utói a gróf Dérynét, de üem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressy Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomiglan-holtodiglan. Égy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. A „Micz báró" szövege. I. felvonás. A büszke Szent-Annay her* czegnő, a ki most a Sandviczky-család nagy. asszonya, gondosan felnevelte árván maradt unokáját, Micziszlávot, a ki most már 22 éves, A herczegnö a fiatal báró születésnapja alkalmából üdvözli unokáját és figyelmezteti, hogy meg kell nősülnie, még pedig rángj ibélit kell elvennie. Micz ellenkezés nélkül vállalkozik rá, hogy megkéri Zsoltvay Zsófi grófkisasszony kezét. De alig, hogy a herczegnö távozik, meg. jelenik a kerti fal fölö'.t Vaáth Böske és hamarosan odalesz a Micz báró házasodási készsége. Micz báró meglátja a fiatal hölgyet, szóba reszkedik vele és azonnal bele is szeret. Böske elmondja, hogy büntetésből internál ták a Vsáth kúriára. Férjhez akarták kénysz» riteni, de ö bizony az utolsó pillanatban nemetj mondott és azért a nagyatyjához száműzték, a ki mogorva lelkületű, néma ember. Öreg Vaáth Miklós negyven év előtt némult meg. A felesége öngyilkosságot követett el éi azóta Vaáth Miklós e'vesztette a beszélő képességét. Micz egy sipot ad át Böskének, hogy azzal adjon jelt, ha beszélni akar vele. Zsófi, a ki őszinte lelkületű, temperamentumos leány, segédkezet igér arra nézve, hogy Micz elvehesse Böskét, még pedig a herczegnö .előrelátható ellenkezése daczára. II. felvonás. Micz születésnapja alkalmából nagy ünnepélyt rendeznek a kastélyban. Többek közt előadnak egy pásztorjátékot, a melynek szövegét a titkár a könyvtarban találta. Negyven év előtt a hercnegnő játszotta a pásztort és az öreg Vaáth volt a vadász, a kit a leányka megszeret. Az ünnepélyre meghívták az öreg Vaáthot és Böskét. Erre alapítja Micz a maga titkos tervét. Elcseni jelmezét annak a műkedvelő leánynak, a kinek a pásztorjátékban a pásztorleányt kellene játszania és odaadja Böskének, a kinek előzőleg a szerepet is átadta. ő maga a vadász szerepét tanulja meg • Arról is gondoskodik, hogy a műkedvelők n

e játszhassanak ugy, hogy senkinek sem tűnjék fel, hogy helyüket ö meg Böske foglalják el. A pásztorjáték szerelmi jelenete hevében aztán túlmegy szerepe körén és végül a herczegnö nagy felháborodására kijelenti, hogy eljegyzi Vaáth Böskét. III. félvonás. A herczegnőt nem lehet lecsillapítani. Maga Böske belátja, hogy nagyon is merész játékba bocsátkozott. Megjelenik a herczegnö előtt, nem hogy beleegyezését kérje, hanem csak hogy előadja mentségét, szerelmét. A herczegnö erre sem indul meg, de ekkor megszólal az eddig némán maradt Vaáth. Emlékezteti a herczegnőt régi időkre és figyelmezteti, hogy Vaáth felesége annak idején a herczegnö miatt lett öngyilkossá, mert Vaáth a herczegDŐnek udvarolt. Ez emlékek hatása alatt a herczegnö belegyezik a házasságba. Zsófi grófkisasszony pedig Micz szerelmi tanácsadójának : Vazul grófnak lesz a felesége. Schulek iándof mflkésesmester Budapest, VII., Klrály-u. 3. Cs. és kir. nagy érem TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZETÉRT. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát leg jutányosabb árak mellett. Javítások és köszörülések ol csőn és pontosan készíttetnek. porjesz Mihály lakás-szálloda-kávéház-berendezések műipari vállallata Finom kivitelű bútorok, valódi keleti szőnyegek, csillárok, műtargyak mintaraktara. Tervek és költségvetések. Budapest, VIII., Röck Szilárd-utcza 32. (József-körut 35.) Telefon 53-19.