MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)
1907-03-24 / 83. szám
1907. márczius 16. 196 Budapesti színpadok. márczius 23 A Magyar Királyi Operaház e heti műsorát az operaházi színlap alatt találják olvasóink. A Nemzeti Szinház- ban húsvét vasárnapján délután Az aranyember, esie Mary Ann, húsvét hétfőjén délután A vasgyáros, este az Elnémult harangok kerül előadásra, melynek ez lesz a 25-dik előadása. Kedden este A czigány kerül előadásra. Pénteken és szombaton nincs előadás * A Vigszinház műsorát a Salome nagy sikerére és a Wilde drámája iránt mutatkozó, párját ritkító érdeklődésre ugy állították össze, hogy a hét minden estéjén ismétlik a Salomé-\. A Salome-1 kedden és húsvét hétfőjén a Micz báró val, szerdán A tánczos regimentAt\, húsvét vasárnapján pedig a Déryné ifiasszony-nyal adják. Mindannyiszor a Salome az est második darabja lesz. Csütörtökön azonban a Salomeval kezdik az előadást és Wilde tragédiája után a Leánykérés-1, Csehov Antal kedves egyfelvonásosát adják. Pénteken és szombaton nincs előadás. A Magyar Szinház most kezdődő hete A vig özvegy tiz előadását hozza 'Küry Klára tiz vendégfölléptével. A kitűnő vendégmüvésznő jöyő vasárnap és hétfőn, húsvét két ünnepén délután és este j/s eljátssza ragyogó uj szerepét. A helyárak mindig a rendes esti árak, de délutáni jegy után elővételi dij nincs. Ez előadások iránt rendkívüli az érdeklődés. Hasonló az érdeklődés a csütörtökre, márczius 28 ára eső ötödik jubileum: a 125eik előadás iránt is, a melyen szintén Küry Klára játszsza Glavari Hanna szerepét. Nagypénteken és nagyszombaton a szinház szünetet tart. * A Királyszinház-ban nagypéntek és nagyszombat kivételével minden este a Tüskerózsa czimü pompás operettujdonság kerül előadásra, mely szombati premierjén oly nagy sikert hozott a szerzőknek, a színháznak és a kettős czimszerepben Fedák Sárinak. A húsvéti ünnepi estéken is Martos és Jacobi kitűnő operettjét adják elő, husvétvasárnapján délután A harang húsvéthétfőjén délután A csibészkirály kerül előadásra. * A Népszinház-ban húsvét vasárnap délután A cserkeszleány kerül szinre, mely kedden és csütörtökön is szerepel a műsoron. Este Blahánéval A szökött katona kerül előadásra. Húsvét hétfőn délután a Katalin, este A piros bugyelláris kerül szinre, ugyancsak Blaha Lujza fels lépésével. Pénteken és szombaton nincs előadá kulisszák mögül Budapest, márczius 24. Húsvét után. — Séta a színházak körül — A most következő nagyhét lezárja az úgynevezett téli színházi szezónt. A jövő héttel — a húsvéti ünnepek után — megkezdődik a tavaszi szezón, a melyet nem szabad utószezónnak nevezni, mert hiszen ez a szinház iránt való érdeklődésnek bizonyos meggyöngülését jelentené, holott régi tapasztalat szerint főkép az április, de még á május is „erős" színházi hónap. Húsvét után, a tavaszi napsugár ellensúlyozására, színházaink mindig legérdekesebb produkczióikkal szolgálnak és igy húsvét után mindig azok az újdonságok kerülnek sorra, melyeknek vonzóerejében és sikerében legjobban biznak színházigazgatóink. Az idén nem is igen van szükség a szokott húsvéti attrakcziókra: valamennyi színházunk megtalálta már a maga szezónsikerét, a mely húsvét utánra is minden jóval, azaz hogy sok telt házzal kecsegtet. Dehát a nagyhét csak pihenőt jelent, a húsvéti ünnepek után egy csomó érdekes újdonság kerül még a budapesti közönség elé. Ezen a héten egy premier se lesz, de azután sorba jönnek a tavaszi szezón szinház újdonságai. Az Operaház alighanem, bár ez még nem egészen bizonyos, még egy nagyon érdekes újdonságot mutat be az idén: Massenet Teréz czimü legújabb dalmüvét, melynek csak a minap volt óriási sikerű premierje MonteCarloban. Tervbe van véve Puccini Manón Lescaut jának a reprize is. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága ismét eredeti darab lesz. Uj magyar drámaírót mutat be a szinház, ifjú Wlassics Gyula személyében, a kinek Füst czimü háromfelvonásos színmüvét fogják bemutatni. Húsvét után kerül a sor Ibsen Kisértetek czimü drámájának nagy érdeklődéssel várt bemutatójára is, a melyben Qsászár Imre, /ászai Mari és Delli Emma játsszák a főszerepeket. A Vigszinház legközelebbi újdonsága — irodalmi esemény. Az uj magyar Írógárda egyik legnagyobb tehetségű és legnépszerűbb tagja: Molnár Ferencz szólal meg április első napjaiban a Vigszinház színpadán Az ördög czimü háromfelvonásos vígjátékával. 4 doktor ur és a Józsi kitűnő szerzőjének uj darabjában Hegedűs Gyula és Varsányi Irén kreálják a főszerepeket. Azután Kornai Berta bemutatkozása következik a Vigszinház-ban. A fővárosszerte népszerű ifjú szubrett Flers és Caillavei A trafikoslány czimü uj vígjátékának czimszerepében fog először a Vgszinház közönsége elé lépni. A Magyar Szinház- ban persze szó sincs és szó sem lehet újdonságról. Ott a legközelebbi esemény lesz A vig özvegy 125 ik előadása, azután a 150-.k, a 200-ik és szeptemberben a 300 ik . . A Kitályszinház-ban sem lesz május derekáig premier. Akkor azután következik a nagy „nyári sláger", a kiáílitásos re. ü, melyet ezúttal Verő György irt a szinház számára Göre Gábor czimmel, Gárdonyi Gézának ismert és közkedvelt Göre-történetei nyomán. Ennek a sorozatos előadásai töltik be a szinház estéit kapuzárásig. A Népszínház húsvét után bezárul. Április elsején véget ér a mostani ideiglenes rezsim, megkezdődnek a nézőtér átalakitá >ának munkálatai és ezzel együtt serény munkába fog Mader Rezső, a Népszínház uj igazgatója: a szervezkedés nagy munkájába. A programmját a Népszínház kitűnő uj igazgatója már ismertette, az uj társulat szervezésének titkaiból .azonban eddig mitsem árult el. Hogy nagy meglepetéseket készit elő Mader Rezső: az bizonyos. u Színházi pletykák. Budapest, márczius 24 Vasárnaai apróságok. (7. „Tüskerózsa." galambja.) A Fedák Sári győri uti hires lakása csirkecsipogásíól és galambturbékolástól hangos. A csirkéket — a mint annak idején megírtuk — A csibészkirály szerzőitől kapta a bemutatón, a galambokhoz pedig a Tüskerózsa révén jutott. Tudvale>ő ugyanis, hogy ebben a darabban egy eleven fehér galamb száll a Fedák Sári vállára. Ennek persze már a próbák alatt hire ment és özönnel szállították naponta a galambokat a diva lakására névtelen és neves tisztelői. Duczot kellett számukra emelni a kertben és ott kapott helyet az a két szelid és betanított postagalamb is, a melyet a szerzők ajánlottak Fedák Sárinak. Történt, hogy a napokban elromlott a Zsazsa telefonja, a mi bosszúság volt neki már azért is, mert telefonon szokták őt értesíteni a színházból, hogy másnap mikor jöjjön próbára. Minthogy pedig a lelefon elég gyakran megromlik, Fedák Sárinak eszébe jutottak a postagalambjai. — A galambok hozzák majd ezután el a próbaczédulákat! A gondolatot tett követte: a szép fehér madárkákat átszállították a Kitályszinház-ba és néhány próba-röpülés után tegnap, a premier délutánján, kapta Fedák Sári az első galambpostát. A szárnya alá kötözött papiroson a következő hírt hozta a galamb: „Premierre minden jegy elkelt. Vasárnapra az egész házat elővételben eladtuk 1" Azt hisszük, hogy ezt a hirt — a táolás házról szóló hirt — még nagyon sokszor megviszi a Győri-ut 1. szám alá a Fedák Sári postagalambjai. (II. A tej.) A Salome premierje előtt sokat tűnődtek a Vigszinház-nál a fölött, vájjon elég türelmes lesz-e a premier közönsége, miután az előadás csak tizenegy óra felé fog véget érni. — Ne féljetek, — szólt a direkczió egy tagja, — a közönség nem fog mozdulni a helyéről és előadás után nemcsak a szereplőket fogja kitapsolni, de még a rendezőt is. — Hiába tapsolnának ki, — mondta erre Góth Sándor, a Salome kitűnő rendezője és Jochanan nem kevésbbé kitűnő személyesitője — hiszen én nem jöhetek ki színészi minőségben sem. — Már miért nem jöhetnél ki? — Mert engem lefejeztek . . — Az mindegy 1 Akárhányszor megölnek színészt a színpadon és mégis kitapsolják. — Igaz, — konstatálta Góth — de itt az az eset forog fenn, hogy a fejem még a színpadon van és fej nélkül mégsem jelenhetek meg a közönség előtt. .. . . . Azonban Góth mégis csak megjelent a színpadon a zugó tapsokra a premier után, és fej nélkül jelent meg. Tudniillik a Jochanan feje nélkül. Időközben ugyanis lemaszkirozta magát, mert arra igazán nem számított, hogy a premierközönség jó negyedóráig szakadatlanul fog tapsolni és addig el nem mozdul a nézőtérről, a mig elismerését r.eki szemtőlszembe ki nem fejezi.. (III A biztos szerződés.) Mader Rezső most a legzaklatottabb ember Budapesten. Hogy miért: nem is kell nagyon magyarázni. Egy fővárosi színházigazgatónak, a ki most szervezi jövendő társulatát, nem lehet egy nyugodt percze sem. Mert ki nem vágyakozik a Népszínház tagja lenni azok közül, a kik eddig is a Népszínház kenyerét ették és ki nem vágyakozik ugyanezeknek a helyét elfoglalni ? Az ajánlkozók tömegével, sőt e tömeg még nagyobbszámu pártfogóival, protektoraival találja magát szembe a Népszínház uj igazgatója. Mert hogy ezerféle befolyás kiván érvényesülni a reflektánsok érdekében: az kétségtelen. Összeköttetések, rokonságok, barátságok mozdittatnak meg és folyton ott lebeg minden népszínházi tag ajkán a kérdés: „Megyek-é? Maradok é? A helyzetet talán legjobban jellemezte Kiss Mihály, a Népszínház érdemes művésze, a ki a minap kollegái körében, a mikor éppen a jövendő szerződésekfői volt szó, tréfásan konstatálta : — Egy bizonyos. Az én szerződésem. A i biztos. Mert engem Mader biztosan fog szerződtetni. Mert köztudomásu, hogy Mader Rezső közkedvelt udvari körökben és igy barátja a királynak, a király barátja báró Fejérváry- nak, báró Fejérváry jó barátságban van Vészi Józseffel, Vészi Józsefnek pedig intim barátja Kabos Ede. Kabos Ede pedig az én — sógorom. No látjátok! Tartarin. Felvonásközben. Budapest, márczius 24. Az akadémiai pályadíj — Az egyetlen hitelszövetkezet. — A Nemzeti Szinház-ban tegnap este a Wesselényi premierjén a jelen volt színházi kritikusok és színpadi irók egymásután odamentek Porzsolt Kálmánhoz és gratuláltak neki abból az alkalomból, hogy Iskolatársak czimü uj darabját a Tudományos Akadémia száz arany pájadijjal jutalmazta meg. A Népszínház volt igazgatója, a ki most tuovalévően színházi kritikus, hálásan fogadta kollégái és barátai üdvözlését. — Hej, Kálmán — mondotta neki mosolyogva egy színműíró-kollegája — öregszünk,