MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-18 / 77. szám

1907. márczius 16. 1907 Budapesti színpadok. Badapmt, márczius 18. A Magyar Királyi Operaház-ban Feinhals Frigyes, bajor kamaraénekes, e héten a kővet­kező estéken vendégszerepel: kedden A nürn­bergi mesterdalnokok-ban Hans Sachsot énekli. Ezt az előadást a „Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületéinek árvaháza javára ren­dezik bérletszünetben. Csütörtökön a Don Juan czimszerepében lép fel (évi bérlet 48. sz., havi bérlet 12. sz.). Szombaton a bérlőkre való tekintettel A nürnbergi mester dalnoka A-at ismét­lik meg bérletfolyamban (évi bérlet 49. sz., havi bérlet 13. sz.). A Feinhals-előadásokra felemelt helyárak érvényesek, elővételi dij nél­kül. Pénteken az Operaház és Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára a Tannhäuser kerül elő­adásra, vasárnap este pedig ifjú Ábrányi Emil Monna Vanna czimü operáját adják elő. A Nemzeii Szinház-ban szombaton kerül bemutatóra a Wesselényi czimü történeti dráma. A szerzője Koroda Pál, a ki nein most ismer­kedik meg először a sikerrel, néhány esztendő­vel ezelőtt szép sikerrel adták elő a Nemzeti Szinház színpadán Alkibiades czimü tragédiáját. Ezúttal a magyar históriából merítette tárgyát és idősebbik Wesselényi Miklós érdekes alakját állította be egy érdekes dráma keretébe. A Nemzeti Szinház nagy ambiczióval készül az újdonságra, a mely már teljesen készen várja be­mutatóját A szinlapja ez: WESSELÉNYI. Történeti dráma 3 felvonásban. Irta: Koroda Pál. Személyek : Wesselényi Miklós Cserey Ilona Anna Damél István Cserey Farkas ... Bánffy Rali Haller János Zsuzsa ... ... Korniss Zsigmond Bethlen Lajos ... Laskay ... Halmágyi Laczkovics Jaczoby ' --d Hyams Zaaáü ... ...'"_„ faunul jt Fa Baké Cs. Alszeghy I. Paulay E. Kürthy Náday F. Szacsvay Heténvi Gabányi Lánczy I. Horváth Náday B. Gyenes Mihályfi Pálfi Horváth Gabányi 1. Bónis Hajdú Nárczis Dezső Latabár Abonyi Faludi Magyari Iványi Mészáros Németh I. Hétfő: Mé nester Kedd: A Szerda: A < ;ste r­Csüt: ÉJJe. ­Péntek: A cs — ••••I'mL^.-' est e bemutatóra kerülő Naplegenda I t» előadása holnap, kedden lesz. Ezt l IxATO% e Tartuffe-je. Szerdán Wilde Oszkár Ít nyi férj czimü színmüve van kitűzve, Kiintheti! I a Hedd a Oabler, péntekre pedig I • bajor. üt. uíy uj színmüve A nép, mind három 1 KüisnsiMm.* ?ereposztásban. Szombaton és vasár­,'^TJ lényi kerö1 előadásr a- 8B58MB • „ JFI jinház-ban Wilde Oszkár Salome­I H íj mé-Kertész Ella hirtelen közbejött v 1 • V miatt szombatról elmaradt bemutató­Jbdán, márczius 20-án tartják meg. A rémiért megelőzi a Micz báró előadása. A két újdonság aztán vasárnap este kerül együtt színre. A Salome iránt mutatkozó rendkívüli ér­deklődésre való tekintettel Wilde egyfelvonáso­sását csütörtökön is játszszák Hetczeg Ferencz nagysikerű színjátékával a Déryné ifiasszony-nyal egy estén. Pénteken és szombaton Duse Eleonóra vendégszerepel a Vigszinház- ban. A nagy művésznő pénteken A kaméliás hölgy­et játssza, szombaton pedig Ibsen egyik leghatalmasabb drámáját a Rosmersholm-ot adja elő társulatá­val, a mely most Bécsben arat diadalokat Csütörtökön délután az Orsz. Szinészegyesület színésziskolája rendez vizsgaelőadást, a melynek keretében három egyfelvonásost/operett kerül színre. =•«"•<»— — -— — A Magyar Szinház-ban ezen a héten és a jövő vasárnapot követő hétfői ünnep­napon összesen tizenkétszer játsszák Lehár Ferencz operettjét, A vig özvegy-et. A rendes | esti előadásokon kivül ugyanis a népszerű da­rab szerdán délután mint a karszemélyzet juta­lomjátéka kerül szinre, vasárnap, márczius 24-én és hétfőn, márczius 25-én pedig szintén két­szer játsszák. A) délutáni előadásokat mindem­kor rendes esti h lyárakkal tartják. Mindez elő­adásokon A vig özvegy uj, hóditó vonzóereje Küry Klára játssza a czimszerepet. A művész­nő ugyanis az igazgatóság fölkérésére hajlandó­nak nyilatkozott a délutáni előadásokon is el­játszani kitűnő uj szerepét. Jegy ez előadásokra már váltható a szinház pénztáránál és a Bárd­czég jegyirodáiban. A Király szinház-ban A csibészkirály, Butty­kay és Szél kitűnő operettje kedden és csü­törtökön kerül szinre, mindkét rlkalommal a czimszerepben Ötvös Gittával, a szinház nagy­tehetségű ifjú művésznőjével, a ki ebben a szerepben is oly nagy is megérdemelt sikert aratott. Hétfőn és szerdán — ez utóbbi estén ötvenedszer — A sogun-1 játszsák s az ame­rikai operett az idei szezon legnépszerűbb vendégmüvésznőjét: Miss Allan-1 hozza vissza, a ki Chopin és Rabinstein zenéjére klasszikus 1 tánezokat jár, végül pedig a „Salome álmát"-t adja elé. Pénteken Blaha Lujza lép föl A harang-ban, vasárnap délután a János vitéz kerül szinre. A Tüsketózsá-nak, Martos Ferencz és Jacobi Viktor uj daljátékának bemutatóját szombatra tűzték ki a Királyszinház-ban. Az operett czimét a női főszereplő kettős alakjának ellentétes volta; Szendikének a bájos szelídsége és Lonának a csipős erőszakossága magyarázza és a tolmácsolását a leghivatottabb művész­nőre : Fedák Sárira bízták a szerzők, a ki teljes ambicziójával készül a kettős magyar leány-alak [ méltó kreálására. A dallamos zeneszámok nagy , részét rajta kivül Környei Béla adja elő s külön ) erőssége a darabnak az a kaczagtató vidámság, a mely négy pompás kömikus alakot mozgat, vezetősorban. Ezek között Sziklai-é az elsőség, a ki egy agyafúrt örményt játszik, mellette Németh, Ráikay és Körmendy személyesitik a vidám alakokat, mig Ötvös Gittának egy tán­ezos bajadér kedves és hálás szerepe jutott. A Tüskerózsa nagyszabású zenerészét Matthon Géza karmester tanította be s az operettet Bokor József reneezi. Az újdonság szinlapja a következő : TÜSKERÓZSA. Operett 3 felvonásban. Irta: Martos Ferencz, zenéjét szerzette: Jacobi Victor. Rendező: Bokor József. Karmester: Marthon Géza. ránt állandó a közönség érdeklődése, a hét folyamán ismét négy estén szerepel a műsoron és pedig kedden, szerdán, pénteken és szom­baton. Lóna-Szendile Ribarcz Adorján Murza Khán Haide Vártán Demeter Juszuf Magyar harezos Tatár hirnök Ör Történik Lóna Személyek: Fedák S. ... Németh Környey Rátkai . Ötvös G. Sziklai . Csiszér Körmendy . ... Tarnai Z. Molnár Gyenis várában, a 13-ik században. A Népszínház-ban a héten Blaha Lujza négyszer fog föllépni. Ma a Menyecskék-ben, csütörtökön az Éjjel az erdőn-ben, szombaton délután a műszaki személyzet jutalomjátékául A íoloncz- ban és vasárnap A gyimesi vadvirág­ban. A Népszínházi Bizottság e szezón végén a szinház műszaki személyzetének is engedett egy jutalomjátékot, melyet szombaton délután tartanak meg. Szinre fog kerülni Tóth Ede népszínműve: A toloncz, még pedig négy vendégmüvészszel: Jászai Mari, Blahu Lujza, Németh József és Nyáray Antal fellépésével. Jászai Mari egyik legérdekesebb alakításában, Ördög Sárában fog az előadásnak érdekességet kölcsönözni. Blaha Lujza régi kitűnő szerepét: Angyal Liszkát játssza. Németh József Fridolint, Nyárai Antal pedig a zsidó fiút: Lőrinczet adja. A toloncz szombat délutáni előadását rendes esti helyárakkal (elővételi dijak nélkül) tartják meg. A cserkeszleány, melynek minden előadása „Micz báró." — A sajtó a Vigszinház újdonságáról. — Az ujsAg: A darab azért, hogy kiválóan elbeszélő menetű, nincs hiján a drámai hatásnak sem. Főalakjai erőteljesen vannak jellemezve; a színpadi helyzetek benne szépek, sőt gyakran meglepően érdekesek: pár­beszédei pedig simaságok mellett, fölötte tartalmasak. Ez magyarázza meg a barátságos fogadtatást, melyben részesült és melyet figyelemreméltó sikernek mondha­tunk. T. Halmi Margit játszotta a herczegnőt, Tanai a a Micz bárót, Varsanyi a Böskét és Bal.s^a az öreg Vaáthot. Mindnyájuk gondos és hatásos játékát a közönség épp annyi elismeréssel tüntette ki, mint P. Gazsi Mariskáét és Hegedűsét kik a Zsófi comtess-t és a Vazul grófot személyesítették. A darab csinosan volt kiállítva és helyesen rendezve. A nap: Zboray Aladár tiszta, derűs levegőjű, háromfelvonásos magyar vígjáték -, a „Micz báró". Szé­pen kigondolt, roppant elmés darab, a melyen sokat fognak kaczagni. A meséje egyike a legmulatságosab­baknak és alakjait egy egész sor arisztokratát, élükön Micz báróv'.i, jól ismerjük a Zboray Aladár szellemes tárczaczikkeiböl. Pesti Hírlap : Mai sikere buzdításul szolgálhat neki. Gazdag fantázia, erős érzék a drámai helyzetek iránt éles megfigyelő képesség, mély gondolkodás, be­csületes erkölcsi fölfogás, erős jellemző tehetség, for­djlatosság, szellemesség s tiszta magyarság: ezek a Zboray Aladár rokonszenves irói egyéniségének jellem­vonásai '-zekből a mozaik-koczkákból egy szép kar­riérnek biztos uija köveződik ki A közönségnek a darab igen tetszett s az előadás igen jó volt. A czimszerepet Tanay Frigyes nagy sikerrel játszotta; Micz báróból igazán kedves, rokonszenves alakot csinált. A leány­szerepet Varsányi Irén és Gazsi Mariska igen kedvesen játszották Halmi Margit finoman játszotta a nagymamát. Az összjátékot Hegedűs, Szerémi, Balassa Vendrei s Bárdi emelték. A szerzőt lelkesen tapsolta a közönség. Budapest: Ki kell emelnem néhány alak kitűnő megrajzolását. Maga Micz báró egész egyénisége rokon­szenves, naivsága kedves, szeleverdisége élethű. Még jobb Böske alakja. Igazán az élet után rajzolta a szerző. Minden jelenetében jobban megkedvelte a közönség. Az öreg herczegnö feudális föllépésével, hideg előkelő­ségével szintén jó vonásokat mutat A Zsófi grófnő modernkedése szintén találó, Vazul pedig, mint szenten­cziázó gróf sok szellemességet mond. Ebben csúcsoso­dik Zboray Aladár ereje. Az előadást nagy gonddal intézték. A második felvonásbeli rokoko-ünnep pazar fényű volt. A közreműködők közül Tanay, mint Micz báró, továbbá T. Halmy Margit, mint herczegnö első­sorban váltak ki. Pest) Napló: Ha jelenetről-jelenetre foglalkoz­nánk vele, akkor se adnók a „Micz báró" igazi képét, mert ennek az újdonságnak szeretetreméltóságát nem a meséje teszi. Kedvesek és érdekesek az alakjai, mulat­ságos helyzetekben kerülnek egymással szembe és az egész darabot átlengi az a derűs hangulat, a mely az első negyedórában jóleső kontaktust sző színpad és nézőtér között. Ilyenformán a szerző, ki mint novellista amúgy is népszerű a közönség körében, sikert aratott és minden felvonás után sokszor jelenhetett meg a lámpák előtt, hogy megköszönje a közönség elismerő tapsait. Budapest: Ha még megemlítem a hangulatos és pompás versekben megirt pásztorjátékot, a stílszerű ki­állítást, a hatásos rendezést és a szinház művészeinek kitűnő összjátékát, ugy kétségtelen, hogy a mai est jelentős sikert fog hozni Zboray Aladárnak. h kulisszák mögül. Budapest, márczius 18. „Naplegenda." — A Nemzeti Szinház mai újdonsága. — Ma este egy rövid, de feltétlenül érdekes és irodalmi színvonalú darab kerül bemutatóra a Nemzeti Szinház-ban. Naplegenda a czime, a szerzőjeként pedig Kisbán Miklóst nevezi meg a színlap. Kisbán azonban csak álnév, még pedig egy népszerű erdélyi arisztokrata: gróf Bánffy Miklós álneve. Mint Kolozsmegye főispánja, nagy hivatali elfoglaltsága mellett is talált időt arra, hogy az irodalomnak szenteljen néhány órát. Ezekben született a Naplegenda, ez a gyönyörű szimbólikus költemény. A szerzője nem a nyilvánosság számára szánta ezt a darabját, hanem csupán a saját gyönyörűségére irta meg. És ha ma este mégis szinre kerül, abban éppen neki van a legkeve­sebb része. A kik elolvasták, eljuttatták a Nem­zeti Szinház-hoz, a hol persze szívesen kaptak azon, hogy előadják ezt a kis irodalmi gyöngyöt. Gróf Bánffy Miklósnak nem ez az első irodalmi műve. Van egy egész estét betöltő drámája is, a melyet azonban gondosan elzárva tart az íróasztala fiókjában. Azonfelül számtalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents