MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-17 / 76. szám

,Magyar Színpad' melléklete, (76 m.\ M. KIR. OPERAHÁZ. A »Monna Vanna« szövege. Az első felvonás-bán Prinzivalle a kiéhez­tetett Pizától azt követeli, hogy a város védője, Guido Colonna, küldje a sátrába Vannát, a hitvesét, meztelenül, esak egy szál köpenyben. Ezen az áron kegyelmet ad a városnak, sőt eleséggel és munkzióval telerakott szekerek egész sorát küldi be oda és néhány száz hO emberével maga is Piza harczosai közé megy. Igy akar bosszút állni az álnok firenzeiken, a kik irigyek, féltékenyek a zsoldos vezérre és titokban elhatározták, hogy Prinzivallét a had­járat után elteszik láb alól. Guido kegyetlen ajánlatát a tulajdon apja, Marco Colonna hozza meg Prinzivalle táborából, a hol a kapi­tuláczió feltételeiről tanácskozott a firenzei hadvezérrel. Marco, a renaissance-ember, a humanista-bölcs, gyönyörű szavakkal akarja rávenni a fiát orre az áldozatra, mely ezrek életét mentené meg és az igazi heroizmus példájává szentesülne az utókor előtt. De Guido, a fiatal férj, az egyszerűbb harczos, a ki nem a „grammatika szabályai szerint él", hanem a férfibecsület törvényeinek hódol és heves ösz­tönök hatása alatt áll: háborog, mint a viha­ros tenger. Azt hiszi, Vanna is ugy érez, mint ö és látatlanban esküszik rá, hogy elfogadja Vanna válaszát, a kit a pizai signória döntésre szolitott föl. De Vanna nem a férjére, hanem az apósára hallgat. Elhatároz..—, hogy Piza ér­dekében meghozza ezt a nagy áldozatot. És napszálltakor indul Prinzivalle táborába, jhogy egy éjjelre alávesse magát a zsoldos kapitány rettentő szeszélyének. A második felvonás-ban Prinzivalle — mi­után a firenzei köztársaság kémkedő biztosát, Trivuiziót, leálezázta ős rabjává tette — fogadja sátrában a Guido Colonna szépséges hitvesét. És habozva, félénken, mindig nagyobb és me­legebb áradással megindul köztük a bizalmas beszélgetés. Kiderül, hogy Prinzivalle gyermek­kora óta szereti Vannát; hogy Prinzivalle az a Gianello, a kit zsenge leácykorában Vanna is szeretett, hogy Prinzivalle lemondott Van­náról, a mikor hirét vette, hogy Vannát a gazdag, hatalmas pizai főúr vezeti oltárhoz. A régi szerelem a maga bűbájos tisztaságában támad föl és ez a tisztaság arra kényszeríti Prinzivallét, hogy hódoló tisztelettel boruljon le Vanna előtt és imádja azt az asszonyt, a kit megakart gyalázni. A tiszta, ideális szere­lemnek ehhez a himnuszához a megszentelt Piza örömtüzei és ünnepélyes harangzugása szolgáltatják a kíséretet. Vanna boldogan, szeplőtlenül megy vissza Pizába és magával viszi Prinzivallét a kinek fölajánlja Piza ol­talmát abban a hitben, hogy a férj nem kétel­kedik benne, ha majd elmondja neki az igazat, A harmadik félvonás-ban Piza népe má­moros ujjongással fogadja Vannát. Marco együtt tombol a néppel. De Guido komor és ssigoru. Csak akkor gyulád ő is vad örömre, a mikor Vanna a magával hozott ismeretlen­ben leleplezi Prinzivallét. Magasztalja Vannát. De magasztalása sértő kétkedéssé változ k, a mikor Vanna kijelenti, hogy érintetlenül lépett ki Prinzivalle sátorából. Guidónak hazugság kell. És Vanna hazudik. Azt hazudja, hogy Prinzivalle igenis visszaélt a hatalmával és azért hozta magával, hogy bosszút álljon rajta, hogy maga legyen a börtönöre. Titokban pedig odasúgja Prinzi faliénak: „Hallgass! Ez a menkeülés ! Tied vagyok! Szeretlek ! Megsza­badítlak!" Vanna r.em engedheti hogy Prinzi­vallét, a nemes férfi ideálját Guidó elfogassa és megölesse. Hazudik, hogy megszabadítsa és azután vele meneküljön, a szerelem igazi bő­sével. „Rut álom volt! Most kezdődik a szép!" Sóhajtja Monna Vanna és a tömeg sorai közt, a méltatlanná vált férj oldala mellől álmo­dozó, réveteg pillantással indul a börtönbe hurczolt Prinzivalle után. Ml ni 11 <5 Tfllrah tapéta-raktárai . Bel- íi IVlllllUS» JdikdU külföldi papirkárpitok leg­nagyobb választék. Kárpitozások helyben, valamint vidéken legolcsóbb álakon eszközöltetnek. — Spanyolfalak mindig készletben. Főüzlet: Budapest, Kerepesl-ut 6, a bazár­épületben. — Fióküzlet: lrányi-utcza 25. szóm. I NEMZETI SZÍNHÁZ, *t*tt*XXtXt*JtXXXXXMX**-rfttrtttf—'--r- t*j-*ixxxx A »Bizánc*« szövege. Első /elvonás. Folyik Bizáncz ostroma. Konstantin császár a bástyákon küzd remény­telenül Mohammed hadaival. A császári palotában megismerkedünk az udvar feslett erkölcseivel, Iréné császárnővel, a ki gyűlöli férjét és vesztét kívánja, hogy aztán a szultánnak ajánlhassa fel szerelmét. Mikor a hízelgő, tányérnyaló és gyáva udvari emberek megtudják, hogy Moham­med békát ajánl, a visszatérő Konstantin mellé állanak ismét, mert azt hiszik, hogy felragyog még szerencsecsillaga. Csak Giovanni, a geno­vai zsoldos vezér, inti óva a császárt a török követektől: Mohammed nem békét akar aján­lani, hanem meg akarja alázni a bizáncziakat. A császár elhatározza, hogy fogadja a követeket. Második felvonás. Az öreg Lala Kalib és az ifjú Achmed Kán hozzák a szultán üzene­tét Valóban nem békét ajánlanak, hanem kegyelemre való meghódolást követelnek. Kon­stantin hagyja el trónját, távozzék örökre, a ki hive, követheti őt, birtokaitól, drágaságaitól megfosztva. Ha Achmed Kánnak csak a haja­szála is meggörbül: Mohammed tüzzel-vassal elpusztítja Bizánczot és kiirtja népét. Egyórai meggondolást időt. engednek a követek Konstan­tinnak. A nagyherczegek, a főpap, majd Iréné császárné is egymásután hagyják el a csá­szárt, senkise akarja követni a számkivetésbe. Magára marad, egyetlen hűséges zsoldosával: Giovannival. Konstantin a hősi halált választja: vesszen el az ellenség kezétől, de vesszen véle az erkölcstelen, megfertőzött Bizáncz népe is. Válasz helyett leütteti Achmed kán fejét, azután készül a halálra. Előbb azonban Hennát, az őt rajongva imádó egyszerű görög leányt, a ki követni kész császárját a halálba, magá­hoz emeli: császárnővé koronázza és ugy indul, uj hitvesével együtt a nagyszerű halálba. Harmadik felvonás. Mohammed hadai el­epik Bizánczot. Folyik a vérengzés, Konstantint halált ontva, az elsők között esett el, Hermával együtt. A császári palota népe Irénétől vár segedelmet, a volt császérné várja Mohammedel, hogy szerelmét felkínálva neki, megmentse Bizáncz nemességét. A palota népe kétségbe­esve tudja meg, hogy Konstantin megölte Achmedet és Mohammed hrdai pusztítva köze lednek a palota felé. Hozzák halálra sebesülve Giovannit, a ki császárja mellett küzdött az utolsó küzdelemben. Giovanni megjósolja a romlott bizáncziak végzetes sorsát: »Egy nem­zet csak addig él, a mig maga meg nem ássa sirjót I« A menekülés lehetetlen, a palota népét a minden oldalról előtörő törökök lemészárolják. n?AU a legjobb védőszer unjuk, f., «kuk. ÜOAH Osao-szijrii l kor 76 f. Oun-fogpor 8» fillér . TI UUlUPCIir • legjobb kajfettSnw. — I AIUiIIiUlIiL Sötétszőke, barna és fetata 6 korona Czernr keleti a legkiprób.ltabb szépitöazer a k. n • I • Balsatnin-szappan 60 f. Fiitseh­H0ZS3I6J6 f él e ­s" 01a j 1 p n 70 fillér es 1 korons. Czerny J. A.ntal /iecsben, XVIII, Carl Ludwig-Strasse 8. Rakte fnindea nagyobb gyógyszertárban, drogériáé««, illatszertárban, stb. Árjegyzék ingytn j*>\ J'^CS ts ns upragi MAíiGSílá-CYJuT^t BUDAPEST. VII KLREft9tfr36£l Mindennemű sa­ját gyártmányú HANGSZEREK nagy raktára. Az »Utazás az özvegység felé« szövege I. felvonás. Lugosi tanár szanatóriumában. A betegek közt van a könnyüvérü Hattyasi Lenke, a kinek az állapota iránt sokan érdek­lödnek. Először is a Sziklay-pár, mely olyan végrendelkezésre akarja rábirni a leányt, hogy mindazt, a mit ez Sziklaytól ajándékba kapott, most hagyományozza vissza a Sziklay-családra. Lugosi professzor sógora, Seres, és Denk tábor­nok is meglátogatják Lenkét, a kihez gyöngéd kötelékek fűzik őket. Végre megjelenik Bogdán Ágosta, egy fiatal özvegy, a ki barátnője, Ellen Moore érdekében, de ennek tudtán kivül, jött a tanárhoz. Ágota közli, hogy Ellen, a milliomos amerikai leány, gyűlöli a férfiakat, de imádja a szabadságot; férjhez akar ugyan menni, mert feszélyezi a hajadoni állapot, de olyan férjet keres, a ki »amúgy sem húzza már sokáig«. Egyszóval özvegy akar lenni. El fog jönni a tanárhoz és arra fogja kérni őt, hogy a betegei közül ajánljon neki olyanféle vőlegényt. Lugosi dr., a kinek Ágota megtetszik, ellenkezés után megígéri hogy gondolkozik majd a dolgon. Nemsokára maga Ellen is betoppan, a kinek a tanár hasonló ígéretet tesz; Lugosi csakhamar megtalálja a férjjelöltet, még pedig barátiában, Tasnádyban, a ki szerelmes Ellenbe, össze­beszélnek, hogy Tasnády, a ki egészséges, tettetni fogja a betegséget, hogy Ellen férjévé lehessen. Tasnády és Ellen közt meg is törté­nik az eljegyzés, báró Schrafl nagy bosszúsá­gára, a ki a szép amerikai leány millióira áhí­tozik és már rég udvarol neki. II. felvonás. Nizzában. Tasnády felesége, Ellen, megütközéssel látja, hogy a férje nem­csak feltűnően gyógyul, hanem ugyancsak éli a világát; minden saép nőnek udvarol és el­fordul a nejétől, a ki — a köztük való meg­állapodásra hivatkozva — elutasitja őt, mikor szerelmesen közeledik hozzá. Ellen gyanakodni és féltékenykedni kezd, majd dühében elha­tározza, hogy elválik Tasnádytól ós a báróhos megy feleségül. Ámde Tasnády leleplezi a léha, szédelgő bárót és — Ágota tanácsára, a kivel szövetkezett — fölényes és erélyes viseletével megtöri az ő büszke feleségót. Hattyasi Lenke, a ki felgyógyult, grófnéként szerepel és 'ismét maga köré gyűjti régi és uj udvarlóit. Ezek közt Sziklayt — a ki (Lenke után utazott — meglepi és haza viszi a felesége. III. felvonás. Ismét otthon, Budapesten. Tasnádyék haza utaztak. Ágota ismét megjelenik a szanatóriumban, a hol a tanár szerelmet vaH neki. Tasnády leverten, aggályok, megbánás és szerelem által gyötörve, segitségért jön Lugosi­hoz. Ez megsajnálja a barátját és mikor Tas­nádyné haragos szemrehányásokkal keresi fel, egy kis csellel annyira viszi a megzavarodott asszonyt, hogy ez bevallja szerelmét a férje iránt. Tasnádyék kibékülnek és Ágota beismeri, hogy 6 — ellentétben Tasnádynéval, a ki ai özvegység felé utazott — útnak indul a házaa­ság felé. BÚTOR tömör ke­ményfából Neuschlosz Ödön és Marczel czég gyártmánya. Teljes hálószobák (2 ágy, 2 szek­rény, mosdó, 2 éjjeli szekrény csiszolt tükörrel és márványnyal. 150 forint Diszesebb kivitelben politúrozva 200 forint. IKizáróiagos eladás: SZŐTS SIMON -SS?" Budapest, IV., Kossuth Lajos-u. 15. Telefon 87—2 teleíon 87-23. Különlegességek: szőnyege«, függönyök, égynemüek. vas-, rézbutor c és az összes lakberendezési czikxekben.

Next

/
Thumbnails
Contents