MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-16 / 75. szám

6 1907. má'czius 16. M. KIR. OPERAHÁZ. »A troubadour« szövege. Első felvonás. »A párbaj.« Orizoba Luna (fróf kastélyában. Ferrando korholja a szolgákat, hogy ne slndjanak el, mig a gróf haza nem jő. Elbeszél a L ans házról egy történetet, hogy ébren tartsa őket. As öreg Luna grófnak két fia volt Egy reggel az egyik ágyánál egy czigányasszonyt találtak, a ki nyiltan megakarta a gyermeket bűvölni, a miért is az asszonyt máglyára vitték. A czigányasszony leánya bossznból elrabolta később a gyermeket. Az őrgróf bánatában meghalt, fiának meghagyva, hogy igyekezzék elveszett testvérének nyomára jutni. Változás. A palota kertje. Leonora Inezzel sétál, látni óhajtja kedvesét, a troubadourt. Majd visszavonul. A gróf a kertbe lép, hogy legalább a kedvese ablakát láthassa, midőn Manrico dala megcsendül a színfalak mögül. Leonora elősiet s a grófot kedvesének vélvén, anr.ak karjaiba rohan, midőn mögötte egyszerre Manrico szólal meg Most kiderül tévedése. A két vetélytárs kardot ránt egymásra, Leonora közéjük veti magár. Második felvonás. A »czigánynő«. Czigánykaraván táborozik a hegyek közt. Manrico anyja, Azuccna mellett ül, a kinek lelki szemei előtt felujul most azon kép, midőn anyját a máglyára hurczolták. Majd elmondja, hogy vad dühében a gróf elrabolt gyermekét szmtén lángokba akarta dobni, de a dühe elvakitá s csak későn vette észre, hogy saját gyermekét öltő meg. Manrico megkérdi, hogy ő tehát nem volna Azucena fia ? Igen. felel amaz. Hirnök levelet hoz melyből megtudja Manrico, hogy Leonora őt holtna, hiszi s ma készül felvenni a fátyolt, mire lerohan hogy kedvese e lépését megakadályozsa. Változás. Kolostor előtti csarnok. A gróf leselkedik szolgáival. Terve a templomba majd erre vonuló Leonorát elrabolni. Leonora megjelenik apáczák kíséretében, a gróf előlép és szolgáinak int, midőn egyszerre betör Manrico fegyvereseivel és magával viszi keblére boruló kedvesét. Harmadik felvonás. A czigánynő fia. Luna gróf tábora. Azucenát, a ki arra csatangol, elfogják. Elmondja, hogy fiát keresi; Ferrando megismeri benne azt az asszonyt, a ki Luna gróf gyermekét elégette. Rögtön máglyára itéli. Változás. Terem Castellor kastélyában. Leonora és Manrico, ha egyesültek is szerelmükben, nem maradhatnak együtt. Manrico — a hires strettában — felhívja seregét, hogy csatára készüljenek anyja megszabadítására. Negyedik felvonás. A büntetés. Nvilt tér, balra a börtön, melyben Manrico fogva tartatík. A börtönből kihallatszik a halálra készülök karéneke, köztük Manrico is. A gróf megparancsolja szolgáinak, hogy készítsék el a máglyát az anya és a bárdot a fiu számára Leonora kegyelmet kér számára s midőn Luna gróf csökönyösen vonakodik, odaigér: szerelmét, ha Manrico visszanyeri szabadságát. A gróf rááll. Leonora azonban, hogy szavát ne kelljen beváltani, mérget vesz. Változás. A börtön belseje. Azucena szalmaágyon fekszik félálomban, hazájáról ábrándozva; Manrico vigasztalja. Leonora belép és meghozza kedvesének a azabadsághirt, de az megértve, hogy Leonora a grófnak kötelezte magát, megvetéssel fordul el tőle s nem akarja elhagyni börtönét. Midőn azonban megtudja a valót s hallja, hogy Leonora már kezdi a méreg duló hatását érezni, magánkívül borai kedvesére, a ki megial karjaiban. A gróf most vérpadra hurczoltatja Manlcot, azután Azucenához fordul, a ki most, mldött bár késő, bevallja, hogy Luna gróf aaját fivérét tette ki. A »Hedda Gabler« szövege. Hedda Gabler, Gabler tábornok körülrajongott és ünnepelt leánya, egy jámbor, nem nagystílű és szűkös anyagi viszonyok között élő tudóshoz: Thesman Jörgenhez megy nőül, a ki várje tanári kinevezését. Hedda nem szereti, sőt unja férjét és kicsinyes világát. Nem tudja elfelejteni Lövborgot, a nagy tettekre és dicsőségre hivatott tudóst, a ki talán az egyellen volt, a kinek érzelmeivel leánykorában foglalkozott, 6 Ez a Lövborg könnyelmű életet élt, örökségét elpazarolta és társadalmilag is eljátszotta játékait. Megismerkedett egy szerencsétlen házasságban élő asszonynyal: Elvsted asszonynyal — a kivel Hedda együtt nevelődött az intézetben — és ez az asszony visszaadta munkakedvét, valósággal munkatársa lett: fönn, északon, szinte vele együtt irta meg két müvét; az egyik már meg is jelent és nagy feltűnést keltett, a másik — életének főműve, legsikerültebb munkája, mely nevét nagygyá teendi — kéziratban teljesen készen van. Isiolal Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIH., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. Lövborg visszatér a fővárosba, a hová Elvstedné, a ki férjétől és családjától megszökik, követi. Hedda Gabler fogadja Lövborgot, de érzi, hogy kettőjük között áll Elvstedné. Lövborg régi barátjával: Jörgennel elmegy Brach tanácsos legénymulatságára, a hol reggelig dorbézolnak. Hajnalban Lövborg elveszíti nagy müvének nála lévő kéziratát, melyet az utczán Jörgen megtalál. A kézirat Hedda kezébe kerül. Lövborg örökre elbúcsúzik Elvstednétől és azt hazudja neki, hogy „közös* müvüket — mely valósággal a gyermekük — darabokra tépte és a fjordba dobta. Hedda tanuja ennek a jelenetnek és utána ő is örök bucsut vesz Lövborgtól és emlékül átadja neki atyja két pisztolya közül az egyiket. Lövborg és Elvstedné „gyermeke" — összetépi és a tűzbe hajítja. Lövborg azzal a pisztolylyal, melyet Hedda adott neki: agyonlövi magát egy régebbi félvilági barátnőjével a lakásán. Jörgen, Hedda és Elvstedné ezt a hirt Brach tanácsostól tudják meg, a kinek tudomása van arról, hogy a pisztolyt Hedda adta Lövborgnak. E titok birtokában reméli, hogy — a mire régen vágyik — Hedda az övé lesz. De a mig Jörgen és Elvstedné azon fáradoznak, hogy régi jegyzetekből rekonstruálják az elhunyt Lövborg müvét: Hedda bevonul a másik szobába és atyja második pisztolyával megöli magát. VÁRSZÍNHÁZ. A »nők barátja« szövege. De Ryons ur a nők barátja, még pedig a legnemesebb értelemben. Mint ő maga kifejti Leverdet-éknél, élete egyik legszebb feladatául azt tílzte ki, hogy könnyüvérü és meggond' ,atlan asszonyokat a ballépéstől megóvjon, ő maga aztán, mint a ki igazán nemes tettet hajtott végre, félreáll és köszönetet sem vár. Ez az ő passziója. A Leverdet-háznál ismerkedik meg de Ryons Jane de Simrose asszonynyal, a ki vftlik férjétől. A fiatal asszonyka leányos fővel és ábrándokkal ment neki a házasságnak és azt hiszi, hogy csalódott. De Montégre ur udvn-ol neki és a fiatal asszony naiv tudatlanságában, ideális szerelemre vágyik. De Ryons rögtön Iá: a, hogy oly nővel van dolga, a kinek szüksége lesz rá. Elhatározza tehát, hogy megmenti Janet a bukástól és visszavezeti férjéhez, ő maga kezd tehát udvarolni a válófélben levő asszonykának és mikor már odáig viszi a dolgot, hogy Jane Ryons felvilágosítja a fatal asszonykát tévedéséről és megérteti vele, hogy ő tulajdonképen soha mást nem szeret«"

f mint a férjét, a kit nem értett meg. Jane gondolkozni kezd és a nők barátja ismét egy vőzelemmel gazdagaob, Simrose ur boldogan 'elheti magához nejét De Ryons pedig ismét megmentett egy asszonyi t boldog házasságnak. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NÉPSZÍNHÁZ. KOTSFHY első magyar mechanikai szönyegporoló és nwgóvé — intézet Hungária-körűi 94. Telefon 508, S«i$rs;f3gnao«ás, Javítás, agytolltÍMtitáe ia bot»rtwraktároiáa. Amputáltak, ferdénnöítek, sérvben szenvedők kérjék ingpen és bérmentve a legújabb kéfei árjegyzéket KELETI l BPEST, IY;, Koronaherceg-u, IT. Pártoljak a haut ipart! Magrar VM6«ftt«t 860. „A cserkeszleány" szövege. Első félvonás. Buzdurgán tatár murza fogságban tartja, sok magyarral együtt, Damokos Istvánt is, a kinek otthon szenvedő ifjú hitvesét Apor István szeretné feleségül venni. Ezért, mikor Aport a váltságdíjjal elküldik a murzához Domokosért, Apor a váltságdíj egy részét azért adja Buzdurgánnak, hogy foglyát ne bocsássa szabadon. Damokos szabaditásán fáradozik Kalme cserkeszlány is, de Damokos nem akar szökni, Boldizsár, egy ravasz székely legény is ott jár a murza udvarában, a hol megismerkedik Kaiméval, a ki nagyon megtetszik neki. Boldizsár tudomást szerez Apor álnokságáról, leleplezi Buzdurgán előtt és ráveszi a murzát, hogy vegye üldözőbe Aport ós törjön be a Damokosok kastélyába, magyar földre. Második felvonás. A ravasz Boldizsár először is tőrbe ejti Aport, a kit vaskapcsok közzé szorítva, ártalmatlanná tesz. Azután a tatárokat, Buzdurgán vezetése alatt, becsalja a kastélyba, melynek asszonynépét és Damokos hitvesét előbb egy rejtekajtón elvezeti. A murza cselt gyanit és ezért arra kényszeríti Boldizsárt, hegy cseréljen vele ruhát. Ez csak kapóra jön a furfangos székelynek, a ki a murza ruhájában maga is a rejtekúton elmenekül. A cserben hagyott és törbecsalt tatárok pedig Buzdurgánt verik el, a kit Boldizsárnak néznek. Harmadik félvonás. A tatárok Aport hozzák haza magyar földről, a kit mély börtönbe vetnek. Kalme megint szökést kinál Damokos Istvánnak, de ö — nehogy a többi magyar fogoly sorsát nehezítse — nem akar szökni. Boldizsár vezetése alatt megérkeznek a magyar asszonyok, vélük Damokos István hitvese is. Boldizsárnak, mert mindenütt Buzdurgánnak vélték, sikerült bejutnia tatár földre. Ekkor érkezik a kán követe, a ki hozza ura parancsát, hogy az összes magyar foglyokat szabadon kell bocsátani. Danokos hitvese boldogan borul szabaddá lett férje karjaiba, Kalme pedig Boldizsárt követi mint jövendőbelije. A »Nebántsvirág« szövege. Első felvonás. Denise de Flavignyt, a zárdában nevelkedő »nebántsvirág-kisasszonyt« féijhez akarják adni Champlatreux vicomtehes. Denise azonban vonakodik, nagy kedve van titokban a színpadra lépni és Celestinnek, a zárda orgonistájának premierjére szeretne kiszökni. Celestin ugyanis Floridor álnév alatt darabokat ir. Denise ráveszi az orgonistát, hogy vigye magával darabjának a premierjére. Második felvonás. Floridor jő Denise-el a színházba, hol készülnek az előadásra. A primadonna azonban, mert udvarlójával összeveszett, lemondja az előadást és nem akar énekelni. Floridor kétségbe van esve. Ekkor Denise — j a ki már a zárdában megtanulta a szerepet — i vállalkozik a primadonna helyettesítésére. Florií dor tiltakozni akar, de már késő, a közönség ' vár. Denise átöltözik és eljátsza nagy sikerrel a I primadonna szerepét. Harmadik felvonás. Floridor és Denise igyekeznek még a reggel beállta előtt visszajutni a klastromba, ámde egy katonai őrjárat elfogja őket és a kaszárnyába viszi. Itt a mulató tisztek közé kerülnek, kik között ott van Champlatreux vicomte is. Majd jő az őrnagy, a kitől való féltükben Denise népfölkelő-kadétnak öltözik át és mint ilyent mutatják be az őrnagynak. Majd reggelig mulatnak együtt a kaszárnyában. Negyedik felvonás. Az orgonista és Denise végre sok viszontagság után visszakerülnek a klastromba, ldejő Champlatreux is leánynézőbe, de csak kénytelen-kelletlen, mert a szinház primadonnájába lett szerelmes. — A mint magI ismeri Deniset, felismeri a »Nebántsvirág« is őt j és boldogan borulnak egymás karjaiba. i , H.i-a outira nézzük meg az »Apollo« szinház előadasait, i VIH., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előada' sok délután 4-től folytatólag éjfélig. 'SlASSSt

ÄÄÄ STERNBERG es. és Mr. udíari hangsiergyárában Kerepesi-ut 36. sz