MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-16 / 75. szám

2 1907 márczius 16 Budapesti színpadok. Ixáipiit, márczius 16 A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap lesz a Monna Varrna negyedik előadása. — Feinhals Frigyes bajor kir. kamaraénekes is vendége lesz legközelebb a M. Kir. Opetaháznak. A kiváló művész e hónap 19 én, kedden lép fel A nürnbergi mester dalnokok Hans Sachs szerepében, a melyben a múlt évi vendégszereplése alkalmával nálunk a legnagyobb sikert aratta. Ezt az előadást a magyar gazdasszonyok országos egyesületének árvaháza javára fogják tartani. Jegyek már válthatók felemelt helyárakon elővételi dij nélkül. » A Nemzeti [Szinház-ban a Hedda Gablernek, Ibsen müvének második előadása ma este lesz. Vasárnap este újból a műsorra kerül Szécsi Ferencz kitűnő és nagy sikert ért vígjátéka, az Utazás az özvegység felé, délutáni előadásul pedig Herczeg Ferencz Bizáncz-a szerepel a műsoron. A Nemzeti Szinház legközelebbi újdonsága Kisbán Miklós Naplegenda czimü egyfelvonásos színmüve lesz, a melynek bemutató előadását e hó 18-ára hétfőre tűzte ki az igazgatóság. Az újdonság szereposztása a következő: Ijas: Szacsvay, Ünő: Jászai Mari, Virágszál: Máikus Emilia, Nap: Beregi, I. szolga: Hajdú, II. szolga: Szőke. A Vtgszinház-ban ma este kerül bemutatóra Zboray Aladár Micz báró czimü háromfelvonásos vígjátéka és Wilde Oszkár Salome czimü egyfelvonásos tragédiája. • A Magyar Szinház-ban A vig özvegy századik előadása óta minden előadáson utolsó zugáig megtelt a szinház s egyetlen jegy se maradt a pénztárban. A jubileum után kezdődött Küry Klára vendégjátéka s e példátlan érdeklődésben hatalmas része van az ő művészi szereplésének. A közönség a pompás darab népszerű együttesében örömmel és szeretettel üdvözölte a magyar operettszinpad legkitűnőbb szubrettjét s szereplése iránt a legteljesebb érdeklődést tanúsította. A vig özvegy tegnapelőtti előadását végignézte a népszerű szerző: Lehár Ferencz is, a ki a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott Küry Klára alakításáról. Ma este A vig özvegy száztizedik előadása következik, s a két főszerepben ismét Küry Klárát és Ráthonyi Ákost láthatja a közönség. Vasárnap délután A drótostót kerül szinre mérsékelt helyárakkal. Jövő héten, szerdán délután, a Magyar Szinház karszemélyzetének juta lom játékán is is föllép Küry Klára s eljátsza A vig özvegy czimszerepét. Jegy a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodájában már ez előadásra is kapható rendes esti helyáron. » A Király szinház-ban A csibészkirály teljesen zsúfolt házak előtt jut ma este első jubileumához, a 25-ik előadásához. A gyorsan népszerűvé lett eredeti operett holnap, vasárnap este is szinrekerül. Vasárnap délután a János vitéz-1 adják, mérsékelt helyárakkal. — Jókai egy ösmert elbeszélése: Az istenhegyi székelyleány szolgál alapul a Királyszinház legközelebbi uj operettjéhez, a Tüskét ózsá-boi, a melyet Martos Ferencz irt, a ki már két nagy szezónsikerrel gazdagította a Királyszinház műsorát: az Aranyvirág-gal és a Gül-Babá-val. Uj darabjához — a melyben a régi székelyvilág elevenedik meg sok derűs és romantikus jelenésben — /aco'oi Viktor a fiatal zeneszerzőgárda egyik legtehetségesebb tagja komponált muzsikát, a mely sok hálás föladatot kinál tolmácsolóinak: Fedák Sárinak, Sziklai-nak, Németh-nek és Ötvös Gitának. A vezetőszerep, a mely természetesen Fedák Sárié, vollaképen kettős alak: két leánytestvért, a szelid és érzelmes Szendilét, s a harczias és kemény Lónát játszsza folytonos váltakozó ellentétes helyzetekben a népszerű müvésznö.fjjA Tüskétózsá-1 még e hónapban bemutatják.| •I A Népszinház-ban holnap, vasárnap este a Szókimondó asszonyság kerül szinre Blaha Lujzával. Vasárnap délután Vidor Pál siremléke javára előadják A vörös sapká-t, Vidor egyik legkedvesebb darabját. Ä kiosszák mögül. Budapest, márczius 16. A Vígszínház kettős bemutatója. ,Micz báró* — Szerzőla darabjáról. — Azt hiszem, nem várja tőlem senki, hogy őszintén nyilatkozzam a darabomról Végre is, mit mondhatnék róla? Hogy nem tudtam jobban megcsinálni ? Ezt ugy is elgondolhatják, mert időm lett volna elég, hisz van vagy ; negyedfél esztendeje, hogy utoljára hallottam a magam gondolatait a színpadtól tolmácsolva. f| Ugy-e, Önök nem is emlékeznek reá? Látják, ez igazán szép Önö tői, mert megfeledkezni a fiatalkori bűnökről, nemes cselekedetek, ha mások teszik, de gonoszság, ha az ember maga teszi. Liá-nak hívták a leányzót, a ki nem aluszik, de meghalt. Liá-nak hívták és egyfelvonásos mesejáték vala s nekem önkénytelenül reá 1 kell gondolnom, a mikor Miczről irok, a ki ma este születik meg. Sok komát kívántam a keresztelőhöz s Varga pénztáros ur a tanúm, hogy jó szivü komajelölt sok is akadt. A barátaim ugyan azt állítják, hogy Salome lányasszony bájaira kiváncsiabbak. Annál jobb. Nem vagyok féltékeny a leányasszonyra, a ki levágott fejekkel kaczérkodik, nem vagyok pedig azért, mert egy cseppet sem restellem, ha azt mondják, hogy Wilde jobban tudott darabot irni, mint én. [ Én talán több hittel, becsületesebb törekvéssel, őszintébb szeretettel csináltam, mint ő ) s hiszem, hogy az akáczillat van olyan színpadképes, mint a vérpad. , Mit akartam ? t Őszintén szólva rsem többet, mint egy hangulatot megrögzíteni, a mely egyszer, régen a szivemhez férkőzött. Egy kis különös, talán nem is egészen reális világocskát akartam bemutatni, ugy, a mini én látom. Mesélgetni, fecsegni akartam, hogy gyorsabban múljon el százötven perez. Magamnak talán nem sikerült volna, a Vígszínház művészeinek ellenben minden sikerül. A mit ők csinálnak, az jól van megcsinálva. Ezt hiszem, vallom s ebben bizom. Ha még ők sem tudnák megcsinálni, — bizony csak bennem keresendő a hiba. Zboray Aladár. II. „Salome". - A fordító Wilde darabjáról. A Vígszínház ma este mutatja be a Wilde Oszkár Salome-ját. Azt hiszem, elérkezett már az az idő, a mikor minden botrány nélkül, merőben a művészet kedvéért, a közönség gyönyörűségére és felemelésére lehet előadni Wilde leghatalmasabb drámáját. Az eddig előadott „drawing comedy"-jei azt a hitet keltették még olvasott emberben is, hogy Sir Oscar nem más, mint egy dandy, egy kissé nyegle causeur, frázisgyártó, irodalmi hasbeszélő, esztétikai fecsegő. Salome talán be fogja bizonyítani nemcsak a hozzáértők, hanem a nagyközönség előtl is, hogy Wilde Oszkár a tizenkilenczedik század egyik legnagyobb költője. Tudni való, hogy Shakespeare en kivül angol drámának még olyan nagy világközi hatása nem volt, mint Wiíde-neV. a Salome-val. Ezt a müvet a müveit Európa minden nyelvére lefordították, a világ minden nagyobb városában szinre hozták, néhol a czenzura egyenes kijátszásával, másutt rendőri botrányok kíséretében, de végül is Salome eljutott a művészi értékelésnek és hírnévnek arra a fokára, hogy má már nem perverz drámát, hanem mély költői alkotást látnak benne azok is, a kik még nemrég kigyót-békát kiáltottak reá. Wilde ezzel a müvével ugy járt, mint a művészek általában a legjobb alkotásaikkal. Mig kisebb jelentőségű színmüveivel babért és pénzt | aratott, addig a Salome-v al csak kellemetlenségei és keserűségei voltak. A drámát 1892 ben, tehát tizenöt évvel ezelőtt irta franczia nyelven és párisi barátjai — a ki ma a legjobb nevű franczia irók közé tartoznak — nemcsak korrekt francziaságát, hanem stilusának művészi erejét is csodálták benne. Sarah Bernhardt a Salome-1 elvitte magával Londonba és a Place-Theatreben fel is lépett benne, de a hatóság csakhamar betiltotta az előadást azon a czimen, hogy a „szentírás epizódjának dramatizálása nem engedhető meg". Wilde erre a drámát — Pierre Louysnak ajánlva — kiadta könyvalakban, a melyet, az angol kritika valóságos kaczagó kórussal fogadott. Kétségbe vonták, hogy Wilde maga irta a darabot; korrekt francziaságát ugy magyarázták, hogy valamelyik párisi barátja volt szives lefordítani vagy egyenesen megírni helyette a drámát. Douglas Alfréd lord, Wilde meghitt barátja ezekre a támadásokra azzal felelt, hogy leforditatta a drámát angol nyelvre és Aubrey Beardsley congenialis illusztráczióval kiadta könyvalakban. Angol nyelven azonban a legújabb időkig nem került szinre Salome. 1905-ben a New Stage Club, 1906-ban pedig a Littetary Theatre Club hozta szinre Londonban a Douglas lord forditását, de az angol kritika még most sem enyhült meg Wilde szellemével szemben. Külföldön annál nagyobb hatása volt a költeménynek. Párisban a Théatre Libre buzgó és bátor igazgatója, Lugné-Poé — most az Oeuvre igazgatója és Suzanne Desptés férje — még 1896-ban előadta a Salome-1, Lina Muntz-t\ a czimszerepben. Wilde a readingi fegyházban kapta meg a bemutató hírét és ez alkalommal barátjának, Robert Ross-nak a következőt irta: „ . . . Tudtára kell adnom, hogy mennyire megjutalmazva éreztem magam darabom elő adásával és hogy köszönetemet elküldtem Lugné-Poé-nak. Nagy dolog az, hogy a kegyvesztettség és szégyen idején még művésznek tekintenek. Szeretném, ha több örömet találnék benne, de ugy látszik, meghaltam mindenféle emóczió irányában, kivéve az aggodalmat és a kétségbeesést. Különben legyen szives tudtára adni Lugné-Poé-nak, hogy érzem a megtisztelőt abban, a miben részesített. 0 maga is poéta, írjon kérem nekem minderről választ és érdeklődjék, nézzen utána annak, hogy mit mondanak Lemaitre, Bauet és Sarcey a darabomhoz". Életében csak ennyi jutott osztályrészül Wilde-nek abból a világraszóló dicsőségből, a mely Salome-1 körül veszi. A Vígszínház-at nehéz és művészi feladat elé állítja a Salome, de a mint az eddig volt próbákról látom, alkalmasabb színpadon, jobban hozzánőtt szereplőkkel magyar nyelven nem adhatták volna ezt a darabot. G. Kertész Ella, a ki Salome-1 jeleníti meg, művészi egyéniségének minden vervét, tudását és bátorságát viszi kereszttűzbe. Góth Sándor olyan erélyes kezű és irodalomban jártas rendező, hogy műve valószínűleg el fogja ragadni a közönséget. A Fenyvesi Heródese roppant érdekes, egyéni alkotás. Haraszthy Hermin meglepő Heródiás. Mindössze ennyit fecseghetek ki a próbákról, a melyeken ott voltam és a nézőtér sötétségében a Wilde Oszkár költészetétől meghatva, megindulva minden dicsőségét és diadalt eleve neki tulajdonítottam, a magam rovására pedig felírtam minden gyarlóságot és hibát, ha a magyar előadás ilyent is fog produkálni. Egy fordító a legjobb esetben is csak szégyelheti magát. Szini Gyula. Színházi pletykák. Budapest, márczius 16. A csibészkirály csirkét. — A huszonötödik előadáshoz. — J A Királyszinház eredeti magyar operettjeinek közös és dicső a sorsuk: sorra mind jubilálnak. Igy jut el ma este első jubileumához, a huszonötödik előadáshoz Buttykay Ákos és