MAGYAR SZÍNPAD 1907. március (10. évfolyam 60-88. sz.)

1907-03-13 / 72. szám

Budapesti színpadok. márczius 13. A Magyar Királyi Operaház-ban Hilgermann Laura, a bécsi udvari Opera tagja csütörtö- { kön esie A walkür-ben lép fel, mint Sieglinde. Pénteken Hunyady László kerül előadásra; vasárnap lesz a Monna Vanna negyedik előadása. — Feinhals Frigyes bajor kir. kamaraénekes is vendége lesz legközelebb a M. Kir. Opeiaháznak. A kiváló művész e hónap 18 án, hétfőn lép fel A nürnbergi mesterdalnokok Hans Sachs szerepében, a melyben a mult évi vendégszereplése alkalmával nálunk a legnagyobb Kikéri aratta. Ezt az előadást a magyar gazdasszonyok országos egyesületének árvaháza javára fogják tartani. Jegyek már válthatók felemelt helyárakon elővételi dij nélkül. A Nemzeti Szinház-ban tegnap este volt a Hedda Gabler nagysikerű premierje, mely nagy diadalt hozott a színháznak és a kitűnő szereplőknek. Ibsen müvének második előadása szombaton lesz. Holnap, csütörtökön A nép, pénteken pedig II. Rákóczi Feiencz fogsága kerül előadásra, a márczius 15 iki nemzeti ünnepnap alkalmából. Vasárnap este újból a műsorra kerül Szécsi Ferencz kitűnő és nagy sikert ért vígjátéka, az Utazás az özvegység felé, délutáni előadásul pedig Herczeg Ferencz Bizáncz a szerepel a műsoron. Jövő hétfőn, márczius 18 án egy nagyon érdekes eredeti darab premierje lesz a Nemzeti Szinház-ban: Kisbán Miklós (gróf Bánffy Miklós, Kolozsmegyei főispán) Naplegenda czimü egyfelvonásosa kerül bemutatóra. Az újdonsággal egy estén A tudós nők-et adják elő. * A Vígszínház hetének nagy eseménye az a kettős bemutató lesz, a melyet szombaton, e hő 16-án tartanak meg. Ezen az estén kerül t ugyanis szinre a Micz báró, Zboray Aladár vig- f játéka és Wilde Oszkár világhírű drámája, a ) Salome. Zboray darabjának ez a szinlapja: MICZ BÁRÓ. [ Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Zboray Aladár. Személyek: özv. Szent-Annay Jenke herczegnő... T. Halmi M. Sandviczky Micziszláv báró, az unokája Tanay játék további előadásaira is valósággal ostrom alatt van a pénztár. A vig özvegy jegybevétéle egyébként eddig már meghaladta a háromszázezer koronát, a legnagyobb bevételt, a melyet a szinház fennállása óta ennyi idő alatt elért. A vig özvegy esti előadásain kívül vasárnap délután A drótostót van műsoron. Pfefferkornt e^ultal is Papit Sándor játssza, a ki ebben a népszerű Lehár-operettben is nagy sikert ért el. * A Királyszinház minden eredeti darabjának közös sorsa: a diadalmas jubileum jut osztályrészül A csibészkirály-nak is. Buttykay Ákos gyönyörű, dallamos zenéje, a melynek magas nívóját hálásan méltányolja a közönség, Szél Lajos vidám librettója gyorsan megszerették az operettet, a mely Fedák Sári és Sziklai Kornél odaadó játékától is segitve s minden előadásán zsúfolt házat vonzva: szombaton keiül szinre huszonötödször. A főszereplők természetesen addig is, azontúl is azok maradnak, a kik a bemutatón ilyen emlékezetes sikerre vitték A csibészkitály-\, a mely ezen a héten is minden estét magának foglal le s csak a vasárnap délutánját hagyja szabadon a János vitéz számára. * A Népszínház nagysikerű újdonsága: A cserkeszleány a héten még kétszer kerül előadásra : ma, pénteken és szombaton. Három estén Blaha Lujza lesz vendége a Népszínháznak : ma A falu tosszá-ban, csütörtökön Verő György Menyecskék czim alatt összefoglalt egyfelvonásos paraszt-darabjaiban, vasárnap este pedig a Szókimondd asszonyság czimszerepében lép fel. Három délutáni előadás is lesz a héten. Csütörtökön délután, ifjúsági előadásul, Prém József Frangepán Imre czimü történeti drámája kerül előadásra, szombaton délután lesz á karszemélyzet jutalomjátéka, a mikor is a Nebdntsvirág-ban Küry Klára, Hegedűs Gyula, Sziklai Kornél és Papp Mihály lépnek fel, mint vendégek. Vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal, A vötös sipka kerül előadásra. Ecsedy Vazul gróf Zsollvay Tamás grőf ... Zsófi, a leánya öreg Vaáth Miklós ... ... Böske, az unokája Szent-Annay Béla herczeg Lodomery Antal gróf... .. Gróf Lodoméry Antalné... Leontine, a leány Bogya, titkár Irfas. Győri Vendi nya Hegedűs , Szerémy Gazsi M. Balassa Varsányi I. Kazaliczky Kabók Rónaszékyné Major I. Bárdi Kassay Fekete ek, zenészek, tánezosok, lakájok. Történik Sandviczky kastélyában. Wilde Oszkár világhirü drámájának szinlapja pedig igy fest: SALOME. Seinmü 1 felvonásban. Irta: Wilde Oszkár. Fordította: Szini Gyula. Személyek: Heródes Fenyvesi Heródiás Haraszthy H. Jochanan ... _ Góth Salome G. Kertész E. Első zsidó Szerémy Első katona Balassa Első nazarénus Győző Apród Komlóssy I. Szíriai Deréky Második nazarénus... Sarkadi Második katona ... Tihanyi Tigellinus Kazaliczky Kapadókiai Bárdi Második zsidó Dayka' Pénteken, márczius 15-én, a Détyné ifiasszony-i adják; a színjátékot megelőzően a zenekar Kun László vezénylete mellett ünnepi nyitányt játszik, Győző Lajos pedig elmondja Balta Miklós „Nagy idők tanúi" czimü költeményét. A Magyar Szinhdz-ban A vig özvegy második százas sorozata a mult hét közepén az elsőt meghaladó fényes eredménynyel kezdődött. Küry Klárának, a szinház kitűnő vendégművésznőjének eddigi négy föllépése ugyanannyi teljesen eladott házat vonzott s a vendégÁllami színházaink 1906-ban. - Két közlemény * I. Magy. Kir. Operaház. Az Operaház-ban 1905-ban ötvenhárom opera került szinre, még pedig hazai szeizőtől tiz, összesen 34 estén és 43 külföldi opera 147 estén. Újdonság 4 volt; kettő hazai: Nagyidai czigányok, Lavotta szerelme és 2 külföldi: Pillangó kisasszony, Kíváncsi nők. Legtöbbször került szinre a Pillangó kisasszony (12), Manón, Bohémélet (9), Tosca (8), Bajazzók, Lakmé, Tannhäuser (7), Lohengrin (6), Nemo, Hunyadi László, Lavotta szerelme, Aida, Faust, Kíváncsi nők (5), Sába királynője, Nagyidai czigányok, Bánk bán, Walkür, Varázsfuvola, Figaro lakodalma, Jancsi és Juliska, Sámson és Delila (4), Hugonotiák, Carmen, Mignon, Troubadour, Tristan és Izolde, Parasztbecsület, Afrikai nő, Nüinbeigi mestetdalnokok, Sevillai borbély, Zsidónő (3), Cremonai hegedűs, Istenek alkonya, Siegfried, Don Juan, Otelló, Orfeusz, Czigánybátó, Denevér (2), Roland mestet, Csavargó és királyleány, Ördög Róbert, Hoffmann meséi, Fidelio, Nürnbetgi baba, Álatezos bál, Rigoleito, Hamlet, Teli Vilmos, Bolygó hollandi, Lammetmooti Lucia, Mozartrequiem (1). A legtöbb operával Wagner Rikárd szerepelt a műsoron: Lohengrin, Tannhäuset, Nürn beigi mesterdalnokok, 7/islan és Isolde, Bolygó hollandi, Walkür, Siegfried, Istenek alkonya, tehát nyolez müvei, a melyek huszonnyolezszor kerültek szinre; utána következtek Verdi és Puccini, az előbbi öt operával (Aida, Otelló, Troubadour, Álatczos bál és Rigoleito) 12 estén, mig Puccini három operájára (Tosca, Bohémélet, Pillangó kisasszony) 29 est jutott. Hazai szerzőink közül Erkel Ferencz, Hubay Jenő és gróf Zichy Géza két-két operával szerepeltek: Bánk bán, Hunyadi László; Lavotta szerelme, Cremonai hegedűs; Nemo, Roland mester. Önálló ballet 37 estén került szinre. Egész estét kitöltő egy sem adatott és az előadottak jobbára a rövidebb tartalmú operák kiegészítésére szolgáltak. Újdonság volt a Psyche és a Guerra balletmester által összeállított Tánczegyveleg, szinre került még Babatündér, Törpe gtánátos, Álom, Maladetta, Müvészfutfang. Az 1906. évben 181 előadás volt, a nézőtéri bevétel 588,330 koronát tett ki; igy egy előadás átlaga 3250 korona volt, a mi látogatottság 77 százalékának felel meg. A nézőtéri bevételek az 1901. évtől kezdve a következőleg alakultak: 1901-ben 1902-ben 1903-ban 1904-ben 1905 ben 1906-ban 370,156 korona 560,786 485,763 509,676 530,883 588 330 * A f jvárosi két állami szinház működéséről a belügyminisztérium most adta ki a szokásos statisztikát Mai számunkban közöljük az Operaház 1906-iki esztendejéről szóló statisztikát, holnapi számunkban közreadjuk a Nemzeti Szinház-tö\ szólót. Megjegyezzük, hogy ez a jelentés egyúttal Bezerédj Viktor belügyi államtitkárnak, a színházi ügyek kiváló és szakavatott vezetőjének, a két szinház körJl kifejtett működésének utolsó évi eredményéről számol be. 1906-ban az Operaház összes kiadásai f.772,662 koronát tettek ki s minthogy a szinház költségvetése a törvényhozás szünetelése folytán 84,000 korona fedezetlen hiánynyal hagyatott jóvá s ezzel szemben az évi zárószámadás 83,878 korona hiányt tüntet fel, igy az esetben, ha — mint az 1907. évre történt, a mikor az állami szubvencziónak 152,000 koronával kért emelését a törvényhozás engedélyezte — az országgyűlés megszavazta volna az Operaház-nak az 1906. évre kért és miniszterileg engedélyezett 84,000 koronát, ugy a szinház számadása az 1906. évben már nem mutatna fel deficzitet. A kulisszák mögül. Budapest, márczius 13. A Vígszínház kettős bemutatója. — Wilde és Zboray darabjáról. — Az eredeti darabokkal a Vígszínház-nak az idén határozott szerencséje volt. Látszik, hogy jól megválogatják, mit adnak. A Csergő Hugó kedves vígjátéka: A lovag ur közel huszonötször töltötte meg a nézőteret és ez már valami, a mikor fiatal irónak eiső müvéről van szó. A Rákosi Viktor alkalmi darabját, a Rákóczi fiá-1 rendkívül szimpatikusán fogadták, ugy, hogy sikere jóval felülmulta az ilyen alkalmi darabok átlagos hatását. A Herczeg Ferencz színjátéka, a Déryné ifiasszony pedig még javában halad a jubileumok sorozata felé. Zboray Aladár vígjátékát is kellő bizalommal várja közönségünk, a mely a jeles szerzőt az élénk fantáziával kigondolt elbeszélések és regények egész seregéből és az éleselméjü, találó kritikák tömegéből a legelőnyösebben ismer. Mi, a kik már tudunk egyetmást a Mta báró-ból, elmondhatjuk, hogy a Vígszínház legközelebbi újdonsága teljes mértékben megérdemli a bizalom előlegezését, sőt még azoknak is, a kik sokat várnak a nagytehetségű szerzőtől, igen kellemes meglepetést fog hozni, mert Zboray igen érdekes, vonzó cselekményt gondolt ki és ezt a színpad kitűnő ismerőjéhez méltó ügyességgel dolgozta fel. Nagyon kedves az a pásztorjáték, a mely a darabba bele van szőve és a mely betétből egyszerre csak integráns részévé lesz az újdonságnak. A fiatal Micz báró és Vaáth Böske szerelmi históriájának nagyon lényeges mozzanatává lesz a kellemes intermezzó. Ebben a részletben is, mint egyáltalán az egész darabban Tanay Frigyes és Varsányi Irén vállain nyugszik a főfeladat, de könnyű elképzelni, hogy az a feladat, a melyre Hegedűs Gyula vállalkozott, szintén igen érdekes és hálás. Gazsi Mariska testére is jóizü temperamentumot igénylő szerepet irt a szerző, T. Halmi Margit pedig egy telivér arisztokrata nagyasszony jellegzetes alakját fogja személyesíteni.