MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-13 / 44. szám
1907. február 11. 3 r.l KÜR. OPERAHAZ. „Tannhäuser" szövege. Első felvonás. A Vénuszhegy belseje. Nimfák. bacchansnök táncza. A három gráczia jelképezi a boldog szerelmet. Vad emberek ölbe kapják a kecses leánykákat. Festői csoportozatokban plasztikus állásokban vannak, hogy gyönyörét lelje bennük a nyugágyon heverő Vénusz és ölében pihenő lovagja Tannhäuser. Tann- häuser. hogy a szerelem legnagyobb szenvedélyét megismerhesse, a Vénusz-barlangba vonulbe s most már hosszú idők óta lévén bennt megunta az érzéki boldogság édességeit. Álmában, mintha harangok szavát hallotta volna... visszavágyakozik az ö régi világába. Szívesen megénekli Vénusz isteni szépségét s az általa élvezett gyönyöröket, de emberi halandó lévén, most már valami változjást óhajt. Vénusz ijedten hallja ezt. tartóztatja mézes, csábító szavakkal — hiába! El kell bocsátania kedvesét, de vad haragjában még utána veti, hogy ha mint eretneket mindenki eltaszítja magától, térjen vissza ö hozzá. Változás. Idyllikus thüringiai vidék, a háttérben a Wartburg. Pásztorfiu a nyáját legelteti. Tannhäuser a feszület előtt imádkozik — hosszú idők óta először. Zarándokok Rómába vonulnak. Az őrgróf arra jő kíséretével; a dalosok örömmel ismerik fel a térdeplő idegenben régi barátjukat, a legjobb dalost, s kérik, maradjon körükben. Tannhäusert egy kimondhatatlan érzés tovább üzi, de Wolfram szavára : „Oh maradj Erzsébet mellett!" megbűvölten áll. A név varázsa, de még inkább Wolfram elbeszélése, melyből megtudja, hogy az angyali leány csak őt akarja lovagjának, a maradásra bírják. Második felvonás. A wartburgi dalosterem. Erzsébet, a ki mióta Tannhäuser távozott körükből, nem is volt a dalos-versenyeken, örömtelt szívvel üdvözli a kedves csarnokot. Wolfram hozzávezeti Tannhäusert, a ki térdre borul a nemes hajadon előtt. Erzsébet szűzi szeméremmel adja tudtára, hogy mióta ö eltávozott az öröm is kivonult szivéből . . . Wolfram, ki maga is gyöngéd szerelemmel van eltelve Erzsébet iránt, lovagias önmegtagadással igyekszik ideálja vágyait elősegíteni. Figyelmezteti őket, hogy a vendégek már közelednek. A vendégek bevonulása. Az őrgróf üdvözli őket s kihirdeti, hogy a ki győztes lesz a versenyben, annak Erzsébet nyújtja át jutalmát, melyet maga az illető szabhat meg . . . Wolfram az első dalos; dalában a női erényeket dicsőíti, melyek nélkül nem is lehet szeretni. A lovagok és a nők helyeslik nézetét, Tannhäuser ezzel szemben az égő szenvedélyt, a forró vágyat csillapító csókot dicsőíti. Walther Wolfram pártjára áll, az erényekben keresve a szerelem forrását. Tannhäuser azt válaszolja, hogy Walther torzképét adta a szerelem lényegének. Beiterolf most kevesen megtámadja Tannhäusert s istenháromlónak nevezi, mire az megvetéssel vágja vissza, hogy vájjon hol ismerhette volna meg Biterolf a szerelmet? A lovagok Tannhäuser ellen fordulnak, az pedig, mintha egy magasabb ihlet szállta volna meg, a Vénusz szépségét dicsőíti, csak az mondhat véleményt szerelemről, a ki öt ismeri, a ki a Vénusz-barlangban volt . . . Erre a szóra a nők elfutnak, a lovagok kardot rántanak Tannhäuserre, de Erzsébet közbeveti magát ... Ez megindítja az őrgrófot s bár Tannhäuser halált érdemelt volna, e szent szűz kérésére megkegyelmez. Éppen hallatszik a Rómába zarándoklók kara, csatlakozzék Tannhäuser hozzájok s ha a pápa bünbocsánatát megnyeri, «zabadon térhet ö is vissza. Harmadik felvonás. Színhely, mint az első felvonás második részében. Erzsébet a feszüle, előtt imádkozik. Wolfram a távolból kísér', hallgatást parancsol szive érzelmeinek, csak azt óhajtja, hogy bűntelenül térjen vissza vetélytársa; a zarándokok első csapata visszatér, de Tannhäuser nincs közöttük. Erzsébet imája, a ki kétségbe van esve, hogj kedvese nincsen azok között, kiknek a pápa megbocsátott. Le'Arczom ápolására igazi ^hasznát csak a vaTó'di ",,gyöngy virág creme"-nek vettem. Kapható Bndaaesten a Városi gyógyszertárban, Váczi ntcza 34/10. Kis tégely ára 1 korona. Nagy tégely 1 korona öt) fillér. mondással indul haza felé, Wolfram el akarja kisérni, de ö jelekkel mutatja néma fájdalmát, hogy gyógyíthatatlan . . . Wolfram dala az esti csillaghoz. Tannhäuser visszatér és elmondja, hogy midőn fáradságos vándorlás után Rómába érkezett és a pápához jutott, az megtagadta az ő nagy bűnétől a bocsánatot. »Valamint ez a bot, a mely kezedben van, nem fog virágohat hajtani, ugy á te vétkes tested sem menthető meg a pokol és az átok kínjaitól I Tannhäuser látván, hogy az egyház megtagad tőle minden jóakaratot, vissza akar térni a Vénuszbarlangba . . . Már érzi is a levegőben az édes illatot, mely annak közelségét jelenti, látja már Vénuszt és karjaiba akar rohanni, midőn a dombról szomorú temetési menet száll alá, Erzsébet holttestét hozzák a gyászolók. Tannhäuser megtudja, hogy Erzsébet halálát az ő szerencsétlensége okozta s meghatva rogy holtan a koporsóra: »Szent Erzsébet imádkozz értem!« ezek végszavai. A zarándokok diadallal hozzák be a Tannhäuser botját, mely íme! csodák csodája virágokat hajtott! Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. vígszínház. A „Déryné ifiasszony" szövege. I. felvonás. Thuretzky táblabíró alsóturai portáján nagy az izgalom. Magyar diátristák érkeztek a helységbe és ez ugyancsak felizgatja Gábit, a házigazda gyámfiát. Maga Thuretzky azonban édeskeveset törődik színészekkel. Neki nagyon rossz véleménye van a komédiásokról és elkeseredve regél arról az előadásról, a melyet Pesten látott és a melyben egy suviczkos ábrázatú ember pénzért abajgatott. Bezzeg kitüntető előzékenységgel fogadja gróf Szepessyt, a ki abban fárad, hogy német truppot vigyen Kassára. Pedig éppen Kassára készülnek a magyar szinészek is, a kik közt ott van a hires Déryné is. A szegény magyar szinészek összekülönböznek a fuvarossal ós e miatt kénytelenek Thuretzky elé járulni panaszukkal. Igy találkozik Déryné ismét Szepessyvel, a kivel Bártfán már megismerkedett volt, még pedig ugy, hogy Szepessy felpofozott egy német diákot, a ki fütyülni mert a magyar művésznő játéka alatt. Azóta azonban a gróf hasztalan akart Déryné nyomába jutni. Most ismét találkoznak és a magyar művésznő meghódítja a germán szellemben nevelkedett grófot a honi művészet számára. Szepessy elcsapja a német truppot, a melyet Kassa számára szerződtetett. A felvonásban szereplő magyar szinészek közt van Szentpétery, az úttörő magyar színész és leánya, Zsuzsika, a ki hamarosan megveszi Gabi szivét. Nipcs is Gabinak maradása otthon és szökik a szinészek után Kassára. II. felvonás. Kassán vagyunk a Déryné szállásán. A társulat próbálja a Korány zendülését. Déryné dicsőségének tetőpontján van, mindenki csodálja, bár hire a Szepessy protegáló barátsága folytán szenved. Gabi ott van a szinészek közt és Zsuzsi kezdi megérteni a fiatal szinészt. Persze Thuretzky nem nyugodott meg gyámfia szökésébe és már többször vitte haza, de a gyerek mindig visszaszökik. Kilényi, a kit a tánulat elcsapott a direkcziótól, abban mesterkedik, hogy Dérynét elszerződtesse, de a művésznő nem akar Kassáról távozni, már csak Szepessy miatt sem. Nagyon szereti a grófot, de semmiképen sem bírható rá arra, mire Lubyné, az uj direktor felesége kéri, hogy pénzt kérjen a gróftól. Lubyné haragjában nagyon megséiti Dérynét, a ki számára a grí f aztán kedves elégtételt készit elő. Szepéssy felesége meglátogatja a színésznőt és szeretete jeléül átadja neki a saját menyaszszonyi ruháját. A hatalmas jelenet hatása alatt Déryné menekülni igyekezik a gróf közelécől és elfogadja Kilényi csábító ajánlatát. Erre aztán az egész trupp Dérynével szökik. III. felvonás. Egy erdélyi helység határában éri utói a gróf Dérynét, de nem tudja többé visszahódítani. A művésznő megindító szavakban búcsúzik tőle. A derék Thuretzky is egészen megtért és most már lelkesedik a magyar színészetért, Gabi pedig, a későbbi Egressy Gabi, ott marad Zsuzsikánál holtomiglan-holtodiglan. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIÍI., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. színház. »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özvegyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy szerelmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja,, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rábírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog éa oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét megmentse : a pavillonba lopózott) találja ott RosUIonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő megszokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mulat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan ős a pavillonba cs» 11- ment be, hogy Valenciennet megmentse es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig. özvegy boldogan igent mond és most már megvallja, hogy a Glavari-milliók az ő jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Előszobaszekrények Sí konyha bútorok (jobb minőségben), portál, boltberendezést jutányosán. LAPIDR8, VI., Hajós-u. 27. Alapitva 1885. Telefon 88—47. aranyereteknek, végbélbajosoknak, cznkorbetegeknek, gyermekágyasoknak, csecsemőknek és •Inden egészséges embernek, a ki a tisztaságot kedveli, nélkülözheteüen. Használatban olcsóbb a papírnál. Kap- ^nvn" vattaárugyár — hato mindenütt. U Telefon 87—52 seaekari'hangszerek STERHBjERG CS. 08 ÜT. vauf\ 1^816^^1)111 KerSpOSi-Ut 36. SZ