MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-08 / 39. szám

1907. február 3. Budapesti színpadok. február 8. A Magyar Királyi Operaház-ban ma a Hugonották, szombaton az Orfeusz, a címszerepben Fodotné Arankával, az Operaház nagytehetségű uj tagjával és vasárnap A denevér kerül előadásra. A Nemzeti Szinház-ban Sardou vigjátéka, A mult még vasárnap kerül szinre. A Pelleas és Melisande-nak még egy előadás jut: szombaton. Ma este az Asszony, vasárnap délután pedig Himfy dalai kerül szinre. A Vígszínház-ban ma harmadszor adják a Déryné ifiasszony-t, Herczeg Ferencz nagysikerű darabját, a melyet tegnap mint a szezón nagy irodalmi és művészi eseményét fogadtak. A minden részletében gondosan előkészített előadás, a korhű és stílszerű kiállítás méltó módon vitték a közönség elé az illusztris szerző legújabb müvét. Holnap, szombaton A tolvaj-t, Bernstein Henri kitűnő drámáját ismétlik. MarieLouise szerepet ezúttal ismét Góthné Kertész EUa fogja játszani, a ki gyöngélkedéséből már teljesen felgyógyult. Vasárnap délután a Miczi herczegnő, este pedig a Déryné ifiasszony kerül szinre. A Magyar Szinház-ban A vig özvegy mai előadásán ismét Z. Bárdi Gabi énekli Glavari Hannát, a mely szerepben a közönség mostani második vendégjátéka alkalmából is nagy tetszéssel fogadta. A többi főszerepet ezúttal is Batizfalvy Elza, Örley Flóra, 7 allián Anna, Ráthonyi Ákos, Botoss Endre, Papit Sándor, Bálint Béla, Bezerédy Ödön, Iványi Dezső és Kőváry Gyula játszsza. Vasárnap délután A drótostót megy 187-edszer, Zsuzskát, mint vendég Huszka Nelli, Pfefferkornt Papit Sándor játssza. • A Királyszinház-ban holnap, szombaton a János vitéz kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben, mig vasárnap este felújítják ugyancsak Fedák Sárival A gerolsteini nagyherczegnő-t. Vasárnap délután eljátszsza Fedák Sári a Gül-Baba Gábor diákját. Ez lesz Martos és Huszka népszerű daljátékának 116-ik előadása, a melyre jegy rendes áron, de elővételi dij nélkül váltható. « A Népszínház- ba« Küry Klára vasárnap este Béldi-Fejér operettjében, a Katalin-ban az ő méltán hiressé vált szerepét, Germain hadnagyot adja. Ebben az előadásban a művésznő partnere ZilahinéSinghoff er Vilma, a debreczeni szinház primadonnája lesz, ki Katalin czárnőt énekli. Megyeri igazgató fölkérésére Küry Klára a jö vő héten is folytatja nagysikerű vendégszereplését és pedig egy nagyon érdekes reprizben. A kis szökevény-1, Monkton és Caryll hat év óta pihentetett operettjét elevenítik fel a művésznővel. A kis szökevény czimszerepét 1900-ban kreálta Küry Klára és kitűnő alakításával diadalhoz segítette az operettet. A kulisszák mögül. Budapest, február 8 BlaFáné és „A harang". A Királyszinház nagy sikert ért újdonsága: A harang negyedik előadása urán lekerült a műsorról, mert a női főszerep utólérheteilen ábrázolója: Blaháné ágyban fekvő beteg lett. Ebből az alkalomból Blaha uujza a következő végtelen kedves levelet irta Pásztor Árpádnak, A harang szerzőjének Kedves szerzőm! Harang^zás sokféle van, de Harang csak egy, a mely most miattam némult el. Nem volt elég szegény kisboldogasszonyfalvaiaknak harmincz évig várni a harangjukra, most még ráadásul 8—10 napig kell türtőztetni magukat, bármi hangosan követelik is: „Nékünk harang kell 1" Hiába: nagy ur az influenza, nagyobb még egy színházi rektornál is. Fokozta lázamat és szenvedésemet az a tudat, hogy éppen most, a mikor nekem oly jő szerep jutott, a mely egyéniségemnek ugy megfelel: kellett megszakitanom az előadásokat. Nagyon sajnálom, mert igazán kedvencz szerephez jutottam. Látja: milyen önző vagyok, csak magamról és szerepemről irok, pedig első sorban a darabról kellett volnr megemlékeznem, a mely a maga mesterkéletlen igaz voltában oly szép, oly uj, oly kedves. Bár lázam már elmúlt: még ágyban fekszem, de remélem, hogy a jövő hét első felében ismét folytathatjuk ott, a hol'elhagytuk. Hiába : örök igazság, hogy ember tervez, isten végez! Ebben meg kell nyugodni. Vigag szom az, hogy a mit elmulasztottunk: nem pótolhatatlan, hogya közönség nem felejt elmegy hét alatt és még mindig elég alkalma lesz A harang-ban gyönyörködni. Szives üdvözlettel a viszontlátásig Budapest, 1907. febr. 7-én. Splényiné Blaha Lujza. A budapesti színházakról. — 7Az eladósodott Budapest"-böl. — J Egy [nagyon érdekes könyv keltett most megérdemelt szenzácziót a közönség körében és a sajtóban: Pásztói Mihály Az eladósodott Budapest czimü minap megjelent müve. A könyvből érdemesnek tartjuk azt a részt közölni, melyben a gyors népszerűségre jutott fiatal szocziológus a budapesti színházaktól emlékszik meg. * Ma a pangás a legnépszerűbb fogalom Budapesten. Népszerűbb, mint egy primadonna; népszerűbb, mint akármelyik bukott miniszterelnök. A budapesti pangásnak mindenesetre sok érdekes speczialitása van és ezekkel a speczialitásokkal érdemes foglalkozni. Az egyik az, hogy soha annyi ember nem járt a színházba, min; a mióta pang az ipar és pang a kereskedelem. Szinte ugy tetszik, mintha az embereket a nyomasztó gazdasági helyzet, a rossz üzletmenet kergetné a színházba; ugy tetszik, mintha az emberek azért járnák olyan szorgalmasan a szinházakat, hogy két-három órára elfeledkezzenek a gondokról. Az üzlet okozta izgalmak ellen, a napimunka fáradsága ellen, ugy látszik, a szinház a legjobb orvosság. Megkönnyeztet bennünket a dráma hősének szenvedése és elfelejtjük tőle a magunk baját. Ha idegesek vagyunk, akkor nem hidegvízzel kúráltatjuk magunkat, hanem elmegyünk az Operába. De a szinház szórakoztat, megnevettet, felvidít. Minden szenvedésre más-más szinház ad orvosságot. És soha nem mulatott olyan jóizüen a budapesti ember, mint a gazdasági válság alatt. íme egy statisztika arról, hogy a gazdasági válságos esztendőkben hányan jártak színházba: Év Operaház Nemzeti Szinház Vígszínház 1896. 118.797 193.953 197.520 1897. 111.577 147.872 252.034 1898. 118.589 161.256 264.349 1899. 111.780 157.981 270.658 1900. 118.076 158.371 273.201 1901. 102.821 190 043 327.710 1902 127.996 195.047 371.479 1903. 134.906 194 527 385.209 1904. 141.576 211.640 374.988 1905. 147 467 214 417 391.176 Csak a három legelőkelőbb színházról, az Operáról, a Nemzeti Színházról és a Vígszínházról adtunk statisztikát. De érdekes ez is, és e három statisztikából is kitetszik, hogy a budapesti színházaknak sohasem volt olyan jó dolguk, mint a pangás ideje alatt, és minél nagyobb a pangás s a drágaság: annál többen járnak a színházba. Igy válik a gazdasági válság és a pangás kulturmissziót teljesítő faktorrá. És erre a faktorra építeni lehet. A pangás: tőke, a melyre üzletet lehet alapítani. Vállalkozókban nincs is hiány. Méltóztassék megnézni a statisztikát, alig nyilik meg mostanában uj színházi szezón, hogy vele együtt egy-egy uj színházat is meg ne nyitnának. Pedig azt hinné az ember, hogy színházunk már elegendő van. Van Operánk, Nemzeti Színházunk, Vígszínházunk, Magyar Színházunk, Királyszinházunk, Népszínházunk, Várszínházunk, Budai Színkörünk, Városligeti Színkörünk, Thalia-Szinházunk, van Gyermekszinház, Müszinkör, Kisfaludy-Szinház, Uránia-Szinház, Tarka Színpad, egy sereg stabil orfeum, repülő orfeum, czirkusz, és van vagy száz villamos színházunk.. Ezek a színházak többé-kevésbbé mind Thália istenasszonyt szolgálják, azzal a különbséggel, hogy Thália egyik helyt józan, máshelyt pedig mámoros. Vájjon mennyibe kerülhet a budapesti ember jókedve? Sokba. Számokban talán ki sem lehet fejezni ezt a nagy summát. Nem lehet kifejezni már csak azért sem, mert a színigazgatók természetesen féltékenyen őrzik az üzleti számadásaikat és nem szívesen tárják föl a mulató emberek előtt a titkaikat. Hiába: üzlet a szinház is, a kultura üzlete; épp ugy,. a mint vannak üzletek, melyekben püspöki pásztorbotokat és szent szobrokat árulnak. Mikor a színházigazgató megcsinálja a költségvetése előirányzatát, akkor figyelembe veszi, hogy karácsony hetében megcsappan az üzlet, mert az emberek ünnepi ruhára költik a pénzüket; újév után pedig báli ruhára kell a pénz. A pangás azonban nem zavarja a szinházakat; a gazdasági válság alatt épp azok a színházak mentek legjobban, a hová rendszeriht a „bankárok és bárók" járnak. Hol itt a logika? Pedig, ha jobban megfigyeljük a dolgot, rájövünk, hogy a színházba járók gyarapodásában is van logika. Rájövünk, hogy a gazdasági válság alatt azért gyarapodott a színházba járók száma, mert a szinházbajárás a legolcsóbb szórakozás azok számára, a kik — drága szórakozásokhoz vannak hozzászokva. A ki az estéjét kellemesen akarja eltölteni, az három forintból meg is vacsorázik, színházba is megy. Egy színigazgató beszélte, hogy azok, a kik a nagy tőzsdekrach idején „leégtek", azóta nem páholyba járnak, hanem kétforintos támlásszékre váltanak jegyet. Sőt most színházba járnak azok is, a kiknek régente drágább passziói is voltak. Rájövünk tehát, hogy még a szinházbajárás is a szegényedés szimptomája. Elvégre mulatni, szórakozni akarnak az emberek és ugy látszik, hogy a kávéházbajárás után csakugyan a szinház a legkiadósabb mulatság. Hogy ez igy van: a villamos színházak gyors elterjedése és népszerűsége bizonyítja legjobban. Színházi pletykák. 3ndapen, február 8 A karosszékek. — Herczeg Ferencz ajándékai. — A Belváros egyik legrégibb házában, a Borz-utcza 5. szám alatt van a Herczeg Ferencz lakása. Tágas, előkelő művészi Ízléssel berendezett otthon ez a lakás, a melynek annyi értékes bútordarabja között kétségkívül a legérdekesebb egy — karosszék. Olt áll a dolgozószobájában, az íróasztal mellett és a Déryné ifiasszony szerzője abban ülve irja a közönségnek oly kedves müveit. Nem érdektelen, hogyan jutott Herczeg Ferencz ehhez a karosszékhez. Pár esztendővel ezelőtt Párisban járt. Ott ellátogatott egy iparművészeti kiállításba, a hol a kiállított tárgyak között egy egészen uj szerkezetű karosszék tünt fel neki. Külső formájára nézve ugyan hasonlított minden más karosszékhez, de meg volt az a különös tulajdonsága, hogy az ember kényelmesen dőlhetett benne jobbra, balra, könnyen hajolhatott vele az íróasztal mellé, viszont ha hátradől benne, épp ugy érezheti magát a karosszékben, mintha ágyban feküdnék. Herczeg Ferencznek roppantul megtetszett a karosszék. Előbb arra gondolt, hogy megveszi és haza küldeti Budapestre, de aztán mást határozott: megcsináltatja otthon. Nemsokára haza is érkezeit külföldi útjáról és másnap már magához hivatott egy asztalosmestert, a kinél megrendelte a Párisban megtapasztalt karosszék mását. Két hét múlva már ott állt a dolgozószobájában a karosszék. Azóta néhány esztendő mult el. Egyszer aztán egy gyászkeretes levelet kapott Herczeg Ferencz. A karosszék készitőjé-