MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-07 / 38. szám

2 1907 február 7. Budapesti színpadok. RMinnl, február 7. | JAJ Magyar Királyi Operaház-bari ma a Rajnaikincse, pénteken a Hugón Mák, szombaton az Orfeusz, a czimszerepben Fodor né Arankával, az Operaház nagytehetségű uj tagjával és vasárnap A denevér kerül előadásra. • A Nemzeti Szinház-ban Sardou vígjátéka, A mult még vasárnap kerül szinre. A Pelleas és Melisande-nak még egy előadás jut: szombaton. Ma este A dolovai nábob leánya, pénteken az Asszony, vasárnap délután pedig Himfy dalai kerül szinre. Ma este van a Várszinház-ban Somorjai Artúr: A bölcsek köve czimü vígjátékának a premierje * A Vígszínház- ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Herczeg Ferencz uj darabja, a Déryné ifiasszony. Az illusztris szerzőt esthosszat a leglelkesebben ünnepelte a közönség, mely a hangulatos darab minden szépségét honorálta éppenugy, mint a kitűnő előadás jelességeit. A szereplőket is nagy ováczióban részesítette a közönség, különös melegséggel tapsolták a czimszerepet kreáló Varsányi Irént. A Déryné ifiasszony-1 ma, pénteken, vasárnap és azután minden másodnap adják. Góthné-Kertész Ella, a Vígszínház művésznője betegségéből felgyógyult, ugy, hogy A tolvaj szombati előadásán már eljátszsza Bernstein szenzácziős darabjának fő női szerepét, a melyet oly nagy sikerrel kreált. * A Magyar Szinház- ban A vig özvegy mai előadásán ismét Z. Bárdi Gabi énekli Glavari Hannát, a mely szerepben a közönség mostani második vendégjátéka alkalmából is nagy tetszéssel fogadta. A többi főszerepet ezúttal is Batiz- 1 falvy Elza, Örley Flóra, lallián Anna, Rőt hőnyi Ákos, Boross Endre, Papit Sándor, Bálint Béla, ; Bezerédy Ödön, hányi Dezső és Kőváry Gyula j játszsza. Vasárnap délután A drótostót megy 187-edszer, Zsuzskát, mint vendég Huszka j Nelli, Pfefferkornt Papit Sándor játssza. A Királyszinház-ban ma megismétlik A sogun czimü nagy sikert aratott amerikai operett előadását, a mely eddig 44-szer került szinre állandóan teli házak előtt. Hönni-Bönnt ezúttal Harmath Ilona játszsza. Szombaton a János vitéz kerül szinre Fedák Sárival a czimszerepben, mig vasárnap este felújítják ugyancsak Fedák Sárival A gerolsteini nagyherczegnő-1. Vasárnap délután eljátszsza Fedák Sári a Gül-Baba Gábor diákját. Ez lesz Martos és Huszka népszerű daljátékának 116-ik előadása, a melyre jegy rendes áron, de elővételi dij nélkül váltható. A Népszínház-ban Küry Klára három első föllépésére az utolsó zugig megtelt a nézőtér s a mi nem mindennapi dolog, a jegyek nagyobbrészét mind a három előadásra elővételben kapkodta el a közönség Küry Klára szombaton harmadszor lép föl A babá-ban. Vasárnap este Bélái-Fejér operettjében, a Katalin- ban, mint Germain hadnagyot fogjuk viszontlátni Küry Klárát, ki ezzel az alakításával a külföldön is sikert aratott. A Katalin czimszerepét is vendégmüvésznő: Zilahi-Singhoffer Vilma, a debreczeni szinház primadonnája fogja ezúttal énekelni. Pénteken Vidor Pál népszínműve, A vörös sapka, vasárnap délután pedig Csepregi Piros bugyelláris-a kerül szinre, mind a kettő Komlóssi Emmával a fő női szerepben. A kulisszák mögül Budapest, február 7. „A bölcsek köve". — Szerző a darabjáról. — A téli délután ködös borulatából az emlékezés nyomában a virágzó czitromfa tavaszi illata áramlik dolgozószobámba, mikor leülök, hogy a Magyar Színpad fölszólitására néhány sort rójjak ide vígjátékomról. Históriáját annál szivesebben irom meg, mivel egyúttal későn bár, de mindenesetre alaposan megczáfolhatok egy régi, kósza hirt, melyre csodálatosképpen visszavezethetem a darab eredetét. Ugyanis évekkel ezelőtt első kis színmüvem Demutatója alkalmával a közönség hívására helyettem a rendező jelent meg a Nemzeti Szinház lámpái előtt. A lapok akkoriban a szerző távollétét a legcsodálatosabb okoknak tulajdonították. Ezeknek legártatlanabbika pedig az a sajnálatos körülmény volt, hogy a szerző messze Afrikában, valamerre a Nilus partján — haldoklik. A szerző tehát most, ennyi esztendő után is, fájdalommal jelenti ki, hogy máig sem járt Afrikában, viszont ugyanekkor jói esik azt is iderögzitenie, hogy soha ez életben nem haldokolt. Hogy legalább nem tette abban az időben, tanú rá a szines hangulatok mestere : Iványi Grünwald Béla festőművész, ki Nápolyban olvasott a szegény honfitárs tragédiájáról i és ösmeretlenül fölkutatta Capri szigetén, hol ; akkortájt tényleg klimatikus számkivetésben ; örvendett a Földközi-tenger leghihetetlenebb ibolyakék színeinek. Nagybánya oszlopa összecsapta kezeit, I mikor a Punta Tragaza olajfái alatt először j meglátta heverészni a haldokló magyart, a ki nyolczvan kilós testsúlyának tudatában restel- i kedve sütötte le szemeit előtte. Hisz hallgatagon is tudták mindketten, : hogy ösmeretségüket annak a zörgőcsontu ka- • szásnak az árnyéka közvetítette. Négy heti | barátkozás után pedig ugy történt, hogy a bolygó szerző megfogadta a mesternek, hogy hazatérve, első utja a nagybányai művésztelep felé visz. így is lett. Az összefüggés a nápolyi öböl czitromligetes kis szigete, Nagybánya és A bölcsek köve közt ? . . . Van is, nincs is . . . Méltóztassék mindenesetre végignézni a vígjátékot. Somorjai Artúr. Színházi pletykák. 3udaoe«t, február 7 Küry és Kassai - Két levél. Kassai Vidor — a jó öreg „Kassai bácsi" — mióta végleg bucsut mondott a világot jelentő deszkáknak, visszavonult csendes váczi házikójába. Ott tölti napjait az utólérhetetlen Saint Hypothese báró és mert világéletében hozzászokott a lázas élethez, most sem képes semmittevésben tölteni idejét, hanem dolgozik, könyvet ir és megrajzolja a magyar színészet j pantheonját. A könyvét a minap elküldötte Küry Klárának és a primadonna megragadta ezt az alkalmat arra, hogy rábírja Kassai bácsit, hogy lépjen fel egyszer, egyetlenegyszer vele a Népszínház színpadán. Levelet irt neki, a mely a következőképen szólott: Kedves kis Kassaimi Nagyon értelek és a müved egyszerűen megkapó és gyönyörű. Nagyon szeretném, ha megadnád rá az engedélyt, hogy valamelyik lapban megjelenjen. És a leveled is aranyos, de engem roppantul lehangolt. Te, a kinek minden ize fiatal, tetterős és tartalmas, le akarsz mondani arról, hogy velünk egyszer megjelenj azokon a deszkákon, a melyek hosszú ideig izzottak a Te fényes szellemedtől. Edes kis Kassaimi Kérlek, gyere be 1 Tedd nekünk nagy ünneppé azt a kivételes estét, a melyen 150-edszer adunk egy vaudevillet, a melynek főtényezője vagy. Édes kis Kassaim, gyere, szerencséltesd még egyszer, utoljára a Népszínházát és a Te Klárádat. Budapest, 1907. január 29. Másnap megjött erre a levélre Váczról a válasz, a mely szószerint igy szól: Aranyos Kláriska! Oh, oh, oh Kláriska, hát te is azok közé jutottál, a kik látni kívánják a medvét? No jó, hát a kedvedért leszek medve is, de nem most, (mert a medve most alszik) majd tavaszszal, a mikor akarod, ott, szobádban eljátom a kedvedért, a mit még tudok belőle, ott, ha ügyetlen leszek, hát kaczaghatsz, vagy szánakozhatol fölötte, de a publikum és kritika elé vén medve vagyok már én; tartozunk a művészet géniuszának azzal, hogy ezt belássuk. Nyugalomba akartam menni ... hát ebben is csalódtam . . . nincs se belső, se külső . . . avagy csakugyan teljesedni kell-e Porzsoll Kálmán jóslatának, a mikor azt mondotta nekem „Blahánénak és magának itt a színpadon kell meghalni 1" De mikor olyan sok-sok fontosabb, sőt kellemesebb dolgom van még, mint ott meghalni. Hiszen már félig-meddig meg is vagyok halva . . . No, hát Klárika: ne akard a halott arczát kipirositani. Itt küldöm nyomtatásban programmomat (életemnek egyetlen olyan dolgát, a mely számot tesz.) Lehetek-e még ezután a rettenetesség után olyan könnyelmű, hogy ott móriskodjam ? 1 Hiszen ez a röpirat maga is untig elégséges, hogy mindent megmagyarázzon. Ki tudja előre : milyen izgalmakkal, vagy épen csalódásokkal járna az egyik vagy másik részről, aztán mit szólnának azok, a kiknek előbb megtagadtam és mi lenne az én sorsom innen is, onnan is a jövőben ?! Meg azután ... de nem folytatom .. . zaklatás lenne . . . Fájdalom tölt el, hogy a tollamban maradtak közül ennyit is el kellett mondanom. Értsd meg drágám azt, a ki kezeiteket csókolja a Kis Kassait. Vácz, január 27-én 1907. Tele van bus rezignáczióval ez a levél. A ki elolvassa: sejtheti, hogy a „kis Kassai" aligha lép még egyszer a szinpad deszkáira... Szinház! élet. Budapest, február 7. Pro és kontra. Intimitások a Fedák-szavazásról. — harmadik közlemény. — Egy élesszemü színházi megfigyelő a következő axiómát mondta egyszer: — Itt nálunk, Budapesten, ha meg akarja az ember tudni, hogy egy színésznő menynyire népszerű és menynyire van benne a közönség kegyében és szeretetében, nem azt kell nézni és nem az a fontos, hogy menynyire bomlanak utána a férfiak, hanem azt, hogy menynyire rajonganak érte az — asszonyok! Fedák Sári nagy népszerűségének is az a titka, hogy a magyar főváros asszonyi társadalmában nagyon nagy azoknak a nőknek a száma, a kik valóságos fanatikus szeretettel rajonganak érte. Már eddigi közléseinkben is közöltünk néhány szavazatot, a mely bizonyítja ezt. Alább egy levélkét adunk közre, mely Budapest előkelő női társadalmának egyik legillusztrisabb tagjának kezétől ered, s a melyhez fölösleges egy szót is hozzáfűzni. Beküldője Grosschmid Béni, egyetemi tanár, udvari tanácsos ur felesége. Ez ; z illusztris uri asszony a következő sorokban adta le szavazatát : „Telszólitására v>an szerencsém felelni: Tedák Sári semmi szín alatt nem oka a "©idor szerencsétlenségének, ő ©idort anyagilag már lábra nem állitja, lia folyton ingben játszik is neki. Q második kérdésre az a nálaszom nekem s számos társaságombeli liölg^nek. h

a 'Tedák kisasszony nem jönne trissza a szinpadra, mi,