MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)
1907-02-05 / 36. szám
1907. február -i. Budapesti színpadok. Bm4*09**. február 5. A Magyar Királyi Operaház-bari ma Tosca, csütörtökön a Rajna kincse, pénteken a Hugonotlák, szombaton az Orfeusz, a czimszerepben Fodorné Arankával, az Operaház nagytehetségű uj tagjával és vasárnap A denevér kerül előadásra. A Nemzeti Szinház- ban Sardou vígjátéka, A mull, szerdán és vasárnap kerül színre. A Pelleas és Melisande-nak még egy előadás jut: szombaton. Csütörtökön A dolovai nábob leánya, pénteken az Asszony, vasárnap délután pedig Himfy dalai kerül szinre. Csütörtökön február 7-én bemutatóelőadás lesz a Várszinház-ban. Ekkor adják először Somorjai Artúr Bölcsek köve czimü háromfelvonásos vígjátékát, melyről mai számunkban bővebben is irunk. * A Vigszinház-ban holnap mutatják be Herczeg Ferencz uj darabját, a Déryné ifiasszony-t, a melyről mai számunkban bővebben is irunk. Az újdonság szinlapja ez: Déryné ifiasszony. Vígjáték 3 felvonásban. Irta: Herczeg Ferencz. Személyek: Gr. Szepessey Fenyvesi A grófné Komlóssy I. Thureczky Hegedűs Etelka V. Haraszthy H. Gabi Tanay Déryné Varsányi I. Szentpétery Balassa Zsuzsika Biró I. Kilényi Vendrei Luby _ Sarkadi Lubyné Kiss I. Gal Győző Imling Szerémy Fuvaros Kazaliczky J ankó ... Szilágyi lorcsa Kész R. Lakáj Fekete Jockey Kerekes A szerdai bemutató után a Déryné ifiasszony-1 csütörtökön és pénteken, vasárnap és azután minden másodnap adják. A tolvaj még szombaton kerül szinre, ma este és vasárnap délután Miczi herczegnő-t adják elő. • A Magyar Szinház-ban az e heti műsor is a A vig özvegy sorozatos előadásaiból alakul ki. A czimszerepet minden este Felhő Rózsi. Danilót Ráthonyi Ákos játszsaa. Vasárnap, február 10-én délután A drótostót- ot játszszák mérsékelt helyárakkal. Február 10-én estére esik A vig özvegy hetvenötödik előadása. • A Kitályszinház-ban A harang, a mely bemutatóján lelkes tapsokat és sok kihívást hozott szerzőjének: Pásztor Árpádnak és a női főszerep ragyogó müvészetü személyesitőjének, Blaha Lujzának, az egész hét műsorát betölti. Annak a ritka egyhangú elismerésnek, melylyel ugy a sajtó, mint a közönség fogadta Pásztor Árpád uj darabját, megerősítése volt a szombati és vasárnap esti előadás is. A szinház mindkét alkalommal zsúfolásig megtelt, a közünség könynyezett és kaczagott és a felvonások után ötször-hatszor hivta ki a szereplőket. A darab uj hangja, a gyönyörű énekek rendkívül tetszést arattak és Blaha-Körmendy máris hires kettőse után < perczekig nem akart a taps elülni, ugy, hogy nem győzték ismételni és uj strófákkal megtoldani. Németh József művészi alakitása, Medgyasszay, Papp Miska, Rátkay, Molnár, Horváth és felesége és az egész személyzet rendkívüli összjátéka érvényre juttatja a darab legkisebb részletét is és Blaha- Lujza alakításáról az egész városban beszélne *. Vasárnap délután a Gül Baba van műsoron Fedák Sárival Gábor diák szerepében. Erre az előadásra rendes árakon, de elővételi dij nélkül váltható jegy. * A Népszínház- ban A babá- nak, Audi an híres operettjének felújítását, mely szerdán este lesz, a legnagyobb érdeklődés előzi meg. Ez az érdeklődés A baba poétikus meséjén és a gyönyörű zenén kivül első sorban Küry Klárának szól. Küiy Klárának, Ledofszky Gizellának, Kovács-nak és Pintér-nek jutnak a darab szebbnél-szebb zeneszámai és a közönség várakozása a legbájosabb Audran-darab iránt rendkívül nagy elővételben jelentkezik máris. Küry Klárán kivül, a ki A baba fő női szerepét játszsza, vendégképen fellép Solymosi Elek is. A baba előadásait csütörtökön és szombaton ismétlik meg ugyancsak Küry Klára vendégfelléptével, a ki azután vasárnap este Béldi-Fejér operettjében a Katalin-ban játszsza Germain hadnagy szerepét. Küry Klára vendégjátékain kivül ma a San-Toy kerül szinre, mig Vidor Pál népszínműve, a Vörös sapka hosszabb pihentetés után pénteken kerül előadásra. A kulisszák mögül. Budapest, február 5. Szerződtetés. A Vígszínház igazgatósága szerződtette Rajnai Gábort, a kolozsvári Nemzeti Szinház tagját. » Háromszáz Lehár-előadás. A Magyal Szinház-ban vasárnap, február 10-én játszszák hetvenötödször A vig özvegy-et. Ez est a színháznak olyan 300-ik előadása lesz, a/mikor Lehár Ferencz müve kerül a közönség elé. Az első Lehár-bemutató, A drótostót-é, 1903. április 21-én volt és alig egy évvel utóbb már százötvenedik előadását ünnepelték a népszerű darabnak, a mely most vasárnap délután 187-edszer fog szinrekerülni. A mulató istenek, Lehár legklaszszikusab zenéje harminczegy előadást ért el egyfolytában, Petykó és Palkó, Lehár karácsonyi gyermekdarabja eddig hétszer ment s mindez A vig özvegy hetvenöt estéjével együtt összesen háromszáz előadást tesz ki. « „A cserkesz leány". Ez lesz a czime a Népszínház legközelebbi operettujc'onságának melynek szövegét fókái egy beszélyéből Telekes Béla, az ismert nevü poéta, zenéjét pedig Metz Albert, az Operaház kiváló tagja irta. Az uj operett próbái Megyeri Dezső igazgató és Stoll Károly főrendező vezetése alatt javában folynak. I. „Bölcsek köve". — A Várszínház csütörtöki bemutatójáról. — Somló Sándornak régi kedvencz ideája, hogy a Várszínház-at kísérleti színpadnak használja és onnan plántálja át a Nemzeti Szinház-ba azokat az irókat, a kik ott fenn már sikereket arattak. Ugyanezt az utat tette meg a Várból a Rákóczi-utra pár esztendővel ezelőtt, Ferenezy Ferencz első darabja is. A terv, mely ugylátszik a megvalósulás stádiumába kerül, előreláthatólag lehetővé fogja tenni, hogy szóhoz jussanak a fiatal generáczió tagjai is. A csütörtöki várszínházi bemutatón egy háromfelvonásos vígjáték kerül szinre; Bölcsek köve a czime és a szerzője, a ki immár nem is teljesen noviczius a színpadon: Somorjai Arthur. A darab szerepeit a Nemzeti Szinház művészei között igy osztották ki: Bogsán, főkonzul Gál Marczel, fia Rózsahegyi Lóczi D. Ligeti J. Lili Csillag T. Bicskey Hajdú Miklós Kürthy Opos, iró Odry Zircz Gabányi A. Anna T. Vízvári M. Tárcsái Domokos Mihályfi Csorba Iványi Elvira Demjén M. Jancsi Gálosi Svikus Szóké Főispán Mészáros Főispánná Paulayné Polgármester Magyari Postafönök Horváth I • Tanfelügyelő „ Latabár Misa, czukrász Herczeg Pöröly Baróli •5 0llb n Radványi Szobaleány Molnár S. Főispán huszárja Váradi A. A Bölcsek kővé-nek hősnője egy milliomos leánya, a ki abban a meggyőződésben él, hogy csak a pénzeért vennék el és nem akar férjhez menni. Bizalmatlan az emberek iránt és valósággal meghasonlott a társadalommal. Kedves fordulatok, tarka jelenetek váltják fel egymást Somorjai darabjában, a dialógusa pedig elmés és kaczagtató. Somorjai Artúrnak ez a második darabja, a mit a Nemzeti Szinház művészei eljátszanak. 1899. deczember 7-én Kiváltságok czimü egyfelvonásos drámájának szép sikere volt, egy esztendővel később pedig a kasseli porosz udvari színházban is bemutatták; a hol szintén nagyon tetszett és.nem kevesebb,^rnint negyvenegy előadást ért. „Déryné'ifiasszony". I, — A ., Vígszínház' 'lszerdai\ujdonsága% — Néhány nappal A dölovái nábob leányának századik előadása után Herczeg Ferencz mint uj darab szerzője lép ismét a közönség elé. Nagy esemény ez a mi még mindig elég szegényes irodalmi viszonyaink közt, de nagy esemény volna még Párisban is, a hol pedig a kiváló színpadi irók ugyancsak nagy számban vannak. A Herczeg Ferenczek azonban csak nagyon ritkán születnek. Kivételes egyéniség az Ocskay brigadéros szerzője és bár előkelő modora, a melynek külső hidegsége, tartózkodása melegen érző szivet rejt, nem szereti a bókolást, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a közönség, a mely máskor kritizálásra megy a színházba, ezúttal azért sereglik majd a Vígszínházba, hogy a szerzőt ünnepelje. Herczeg Ferencz igazi magyar darabot ir „éljen a haza" tirádák nélkül. A magyar művészetért lelkesítő jelszók hangoztatása nélkül. Szines, tarka-barka képeket mutat be és mégis a legmagasabb nivót őrzi meg, egyszerű szinészembereket szerepeltet és mégis csupa ötlet és elmésség a dialógusa. Déryné Róza, a darab hősnője, méltán számithat arra, hogy mindenki, a ki Naplóját ismeri, érdeklődik az iránt, milyen lesz a színpadon, a mikor olyan művésznő személyesiti, a milyen Varsányi Irén. A Naplót pedig sokan ismerik. Hiszen egyike a legszebb és legzamatosabb könyveknek, a melyeket magyar nyelven irtak. A Kisfaludy-társaság igen nagy érdemeket szerzett, a mikor Törs Kálmánt megbízta azzal, hogy a Déryné naplóját sajtó alá rendezze. A naplóra először Benkő Kálmán, a Nemzeti Szinház volt könyvtárosa hivta fel a Törs Kálmán figyelmét, a ki 1876-ban az Életképekben közölt egy részletet. A Szigligeti Ede asztalán aztán megtalálták az egész naplót. Déryné sajátkezüleg irta tele a tizenegy kötetet, a melyek mindegyike 200—220 lap volt. Pedig 79 éves volt Déryné, a mikor irta. A nagy művésznő 1793-ban született és 1872-ben halt meg. Élete utolsó esztendőjében tette papírra emlékeit, a melyekkel hallhatatlanná tette magát. Miskolczon temették el, a hol most is látható síremléke, a mely korántsem oly nagyarányú, a minőt ez a rendkívüli asszony megérdemelne. A Herczeg darabjában természetesen a fiatal, bűbájos Dérynével találkozunk, a ki akkoriban egész Magyarország imád;tt primadonnája volt. És vele együtt szerepelnek a nemzet napszámosai, a kiknek szintén gyönyörű emléket állit a szerző. Látjuk a táblabíró urat, a ki nem szenvedi a komédiásnépet, mert nem magyar emberhez méltó pénzért abajgatni, besuviczkolni az ábrázatát és nőket fojtogatni, de látjuk, mint tér meg a táblabíró és mint lelkesedik azután a színészetért. Látjuk a komoly Szentpéteryt, a kit Hegedűs Gyula személyesít és a szerelmes Szepessy grófot, a kinek ábrázolása Fenyvesi Emilre ró érdekes feladatot. Ott a fiatal Egressy Gábor, a kit Tanay játszik. A mint érdekes az összes szereplődnek feladata. A vidám és vonzó alakok egész sora vonul fel a közönség elé és mind egyenként, mind csoporíosan is nagy hatásra számithatnak. A Déryné szerdai előadása kétségtelenül olyan forró, lázas, szenzácziós est lesz, a melyről még sokáig fognak beszélni. Kelemen
