MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-25 / 56. szám

6 1907. februá' 25. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« axövege. I. ftlvonÁs. Szid előadás a Burgund palotá­A Ri ehette« bibornok Jelenlétében mef tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poéta­lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja éa támadja őt, ékwlvén Cyrano nagy orra fölött Mhitán Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen csipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív ssée, vívás kősben egy balladát rögtönöz is szaval sl, melynek végén le fogja őt szúrni. Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának b»»allja, hogy szerelmei, még pedig húgába, Roxé.nba. Jő Roxan hölgy« éa úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot Cyrano tulboldogan Jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf té lt fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhéja. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognel kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót Itt találkozik Roxénnal, a ki meg­vallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szered. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian e többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzá­•okat tesz aa orrára folytonosan, Cyrano már­már ráront, de fékezi »agát. Majd barátságát ajánHa fel Chriatiarinak és igéri, hogy segítsé­gére'lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja írni, az ő nevében, Roxánnak a szerelmes leveleket és verseket és mindig kiok­tatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerel­mes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallómásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian ku­izik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kér­tére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem •ejtvén az okot. Sőt egy szerzetest küld Roxan­hoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spa­nyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kivánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szer­tartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano • táborból naponta kétszer ir levelet — Chris­tian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Chris­tiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot «zerett, bér tudtán kivül. Künn folyik a harc». Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt s halott Christianhoz köt. | V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy . év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán < zárdában tölti büs özvegysége napjait, egyedüli ! vigasztalója, a minden szerdán pontosan meg- ' Jelenő Cyrano, a hü barátja és minden újsá­got a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlen­Bég érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütőn raju. Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszerre aztán a hős poéta meg is jelenik, hálák* be­tegen, bekötött fejjeL Beszélget Roxannal, s M megmutatja neki Christian utolsó levelét Aa éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előada­sait, VHI., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadások délután 4-től folytatolag éjfélig. FI KMQ OPERAHÁZ. »Carmen« szövege. Első felvonás. Szabad tér Sevillában. Bal­.ról az ősrégi laktanya, szemben egy dohány­gyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jö. Moralés hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrség­váltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré seregle­nek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Ki­fejti, milyen a czigányleány szerelme. A munkás­nők. elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Level hoz az édesanyjától, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérság­gal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan énekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenve­délyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült is rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekiséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmá­jába. Jósé egész elbűvölve fogad szut. Carmen megszökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Car­men, Frasquita és Mercédes mulatnak. Esca­millo, a bikaviador jö többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhes­sen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s fel­kérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikeül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vona­kodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke Cramen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tisz­teletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahivja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elől I ,Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztositja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopog­tat az ajtón Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez. Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Fras­quita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind és csak Jósé marad visszs fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredmény­telenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaeiát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentői, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áltai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barát­női hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamil­lot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjá­tól. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénábóljgyözelmi zaj hallatszik. Car­men szeme ragyog a büszke diadalérzetben. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. ÜNHÁZo »A vig özvegy« szövege. Első felvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzügyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gról követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna ós Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­bírja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog éa oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosil­lonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan és a pavillonba cs»t »•>'« ment be, hogy Valenciennet megments e es azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ő jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Előadá­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. j cybnaurorhangúu«rwt^íf BUDAPEST, vii KEREPm)&r3621 S^'UES* STEftMBERG es. és kir. ndfari h&ogszergyarúban Kerepesi-ut 35 sz

Next

/
Thumbnails
Contents