MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-17 / 48. szám

2 1907. február 17. Budapesti színpadok. •atepost, február 17. A Magyar Királyi Operaház érdekes és változatos műsorát az Operaház szinlapja alatt találják olvasóink. * A Nemzeti Szinház-ban tegnap este igen nagy sikerrel került bemutatóra Wilde Oszkár érdekes, izgalmas és elmés színmüve: Az eszményi férj, mely a héten hétfőn, csütörtökön és vasárnap kerül ismétlésre. A Kántor né czimü újdonságról lapunk más helyén irunk. A Vígszínház e heti újdonságán: A tánezos regiment en kivül a műsort a Déryné ifiasszony és A tolvaj tölti be. Herczeg Ferencz nagysikerű színmüve hétfőn, szerdán és pénteken, Bernstein szenzácziós drámája pedig kedden, csütörtökön és vasárnap délután kerül szinre. * A Magyat Szinház műsorát természetesen A vig özvegy előadásai töltik be. Keddig Z. Bárdi Gabi vendégszerepel a czimszerepben, kedden Zilahiné-Singhoffer Vilma asszony fogja mint vendég először énekelni Glavari Hanna szerepét. Jövő vasárnap, február 24 én délután A koldusgróf kerül szinre mérsékelt helyárakkal. * A Királyszinház-ban csütörtökig, a mikor A csibészkirály kerül bemutatóra, minden este Pásztor Árpád poétikus darabja: A harang kerül szinre, a női főszerepben Blaha Lujzával, a ki jövő vasárnap délután is feilép ebben a szerepben. • A Népszínház e heti változatos műsorán A kis szökevény és A baba szerepel legtöbbször, melyekben Kiiry Klára folytatja nagysikerű vendégszereplését. Jövő vasárnap délután is fellép Küry Klára a Lili-ben. A kulisszák mögül Budapest, február 17. „A vig özvegy" ioo-ik előadása. A Magyar Szinház-ban márczius 7-ikén A vig özvegy előadásainak száma eléri a százat. Az uj sorozat ekkor emlékezetes ünnepi előadásokkal fog elkezdődni. A M. Kit. Operaház igazgatósága ugyanis megengedte, hogy Léhát Ferencz európai sikerű darobjában két estén át V. Krammei Teréz asszony, az Operaház kiváló művésznője énekelje a női főszerepet. Az első est a jubiláris ünnepnek van szentelve, a 101 -ik előadást pedig a Színpadi Szerzők Egyesülete javára rendezi az igazgatóság. A 102-ik est ünnepi fényéi Küry Klára föllépése adja meg, A Magyar Szinház igazgatóságának ugyanis sikerült a 102-ik előadástól kezdődőkg a magyar operettszinpad kitűnő művésznőjét hosszabb vendégjátékra szerződtetni. Az ünnepi előadásokra jegy holnap, vasárnaptól fogva kapható a szinház pénztáránál és a Bárd-czég jegyirodáiban. A századik és százegyedik előadást föl emelt helyárakkal tartják meg. I

_

f 4rom bemutató. L „Kántorné". — A .Nemzeit Szinház" pénteki újdonsága. — A Nemzeti Szinhuz-ban a hé'en ismét eredeti, magyar darab kerül bemutatóra: egy egyí ilvonásos szinmü, mely azt a nagy érdekességet hozza a közönségnek, hogy Jászai Mari egy uj szerepet kreál benne. A szeftp Kántorné, a magyar színészet dicső úttörőinek e nagy alakja: az első nagy magyar tragika. Az újdonság czimét is a főszereplőtől nyerte, a ki körül forog az érdekes kis szinmü cselekménye. Az újdonság szerzője legifjabb Szász Karoly, a kinek neve irodalmi működése révén máris jóhangzásu. Az újdonság szinlapja a következő: Kántoráé. Szinmü egy felvonásban. Irta: legifj Szász Károly. Személyek: Kántorné szinésznó — — — — |ászai M. Mari, leánya _ Tőrök l. Virágné, özvegy tamtóné ... — ... Vizváryné Bauer, fiatal lakatos — — ... Pethes Juczi, szolgáló Keczeri I. Történik 1837. őszén, Debreczenben, Virágné lakásán. A Kániorné pénteken este Az attasé-val kerül szinre, második előadása szombaton lesz, a mikor az Asszony előadása követi. ú. II. „A tánezos regiment". — A „Vígszínház" szombati újdonsága. — A kik a Takarodó-n könyeztek, most majd kaczaghatnak A tánezos regiment-en. A kik a Beyerlein darabjában megrendültek a német katonai élet tragédiáján, azok derülten fogadhatják a Kadelburg vígjátékának szeretetre méltó bonyodalmát, kedves epizódjait, mulatságos figuráit. Még azok is, a kik különben arczfintorgatással hallják, a mikor katonadarabról beszélnek, azok is meg kell hogy hódoljanak a Kadelburg jóizü humorának, a mely ízlésesen kerüli a sablónos élezeket és katonák és czivilek találkozásából eredeti, jóleső motívumokat tud konstruálni. Nem csoda, ha ez a darab szédítően gyorsan hódított mindenfelé és kevéssel a berlini bemutató után már bevonult a büszke bécsi Burg-szinházba, még pedig minden eddigi premiert megszégyenítő sikerrel. A bécsi Burgszinház-ban például felemelték a helyárakat és ezért a lapok támadták az intendaturát. A támadások során pedig felhozták a lapok, hogy a mióta felemelték a helyárakat, az egészen telt házak száma megritkult és csak egy darabra telik meg a nézőtér egészen és ez a Husarenfieber, vagyis A lánczos regiment. Hogy a Vígszínház milyen apparátussal készül a darabra, annak elég ékes bizonysága a következő premier-szinlap: A tánezos regiment. Vígjáték 4 felvonásban. Írták: Kadelburg Guszfáv és Skovronek Richard. Fordította: Zboray Aladár. Személyek: Ellerbeck báró, ezredes Hegedűs Waaknitz, főhadnagy ... .. ... Fenyvesi Kehrberg Nepomuk János, hadnagy Góth Berntendorpf Dietz, hadnagy Tanay Orff, hadnagy Bárdi Rhena, hadnagy Tihanyi Kern, hadnagy Kazaliczky Pieffenstein, hadnagy ... ... .. Deréki Ramingeti, tiszthelyettes Sarkadi Krause, őrmester Balassa Keilenrann, ordonáncz Tapolczai Lambrecht Henrik, gyártulajdonos Szerémy Klára, a felesége Haraszthy H. Rózsika Biró I. Fahrenholzné szül. Lambrecht Marianna Qazsi M. Nippes Ágost, gyárlulajdonos Vendrey Lina, felesége Kiss I. Erika, leányuk C«áky I. Bröckmann, városi tanácsos Szilágyi Bröckmanné... Rónaszékiné Lotti, leánya Huzella I. Luna, városi bizottsági tag Győző Lunáné asszony Kürthy S. Francziska Heltai I. Frigyes Kassay Mina Komlóssy I. Zsófi Kész R. Huszártisztek, ordonánezok, báli vendégek, szolgák, ifjak. Az első felvonás színhelye Jaksevó, egy rongyos kis falu az orosz határszélen, a többi felvonás pedig egy német városkában játszik, a hová a Jaksevóban unatkozó regimentet általános örömre áthelyezték. Itt találkoznak a czivilek a katonákkal és öröm nézni, hogyan barátkoznak össze, hogyan házasodnak össze a famíliák. Minden legény kap feleséget és minden leány, meg özvegyasszony férjhez megy. Az ilyen darabnak sikere a*kor is biztos volna, ha nem is volna olyan párját ritkitóan vidám, mint A lánczos regiment. A Vígszínház nagy reményeket helyez az újdonságba, a mely iránt az érdeklődés annál nagyobb, mivel a darab hire máris nagyon elterjedt. Sokan tudnak már róla, tudnak már külföldi sikereiről, a melyekhez most a Vígszínház sikere is fog járulni. Togo III. „A csibészkirály". — A „Királyszinház" csütörtöki ujdonsáeráról. — A Királyszinház újdonságának szinlapját három név teszi érdekessé és nevezetessé: Buiiykay Ákos, Széli Lajos és Fedák Sári. A csibészkirály komponistája és az újdonság czimszerepérrek kreálója nem szorul bemutatásra. Buttykay Ákos nevét ma már nemcsak Magyarországon, de Európa zenei kuiturközpontjaiban is ugy ismerik, mint a legkiválóbbak köz»l valót. Ez az elsőrendű tehetségű szimfónikus azzal az elhatározásával, hogy belép az operett-komponisták sorába: a magyar operettzene megnemesitését, megfinomitását mozdította elő. Első operettjével, A bolygó göröggel olyan hatalmas sikert aratott, hogy a magyar közönség méltán lehet hálás a Királyszinház iránt, a miért ezt a kiváló zeaepoétát megnyerte az operett-szinpad számára. A legnagyobb várakozással és a legintenzívebb érdeklődéssel néz tehát a magyar közönség Buttykay Ákos uj müvének bemutatója elé. Ennek az érdeklődésnek egy igen nagy része Fedák Sári személyének szól, a ki A csibészkirály-ban fog az idei szezónban először uj szerepet kreálni a Királyszinház színpadán. Ezt a szerepet a szerzők a primadonna számára irták és a kiknek alkalmuk volt A csibészkirály próbáját végignézni: megegyeznek abban, hogy kedvesebb, hálásabb, érdekesebb igazi „Fedák-szerepet" még alig játszott a művésznő, mint a milyen A csibészkiiály czimszerepe. A harmadik név, mely szembetűnik az újdonság szinlapján: uj név. Széli Lajos első színpadi müve A csibészkiiály librettója, a mely — a mikor benyújtotta a színházhoz — annyira meglepte az igazgatót, hogy rögtön a legkiválóbb komponistát kereste ki és kérte fel a librettó megzenésitésére. És hogy Buttykay Ákos nemcsak vállalkozott erre a munkára, de azt a legnagyobb kedvvel és ambiczióval végezte el: bizonyítja, hogy az uj színpadi iró mindjárt első munkájával kitűnő dolgot produkált. Uj, érdekes, változatos és vidám, nagyon vidám A csibészkirály librettója. A meséjéből talán elárul valamit a színlap, melyet itt közlünk: A csibéjzkir&ly. Operett 3 felvonásban, 4 képben. Irta: Széli Lajos. Zenéjét szerzette: Buttykay Ákos. Rendező: Mérei Adolf. Karmester; Vincze Zsigmond. Személyek: Daisy, az Olympia-szinház primadonnája Mr. Bainbridge, a szinház igazgatója A titkár Lumky Rieh, az operett szerzője... Edward Layton, csendörfőnök Goolmus, betörő Gamecz, tolvaj Az öreg Bantock, baronet ... ... A fiatal baronet ... Arthur Coffin, önkéntes Archibald Better, szini kritikus Julia, Daisy komornája Fred, tűzoltó Cora, színésznő jom i betörö

k A „Fekete Elefánt" korcsmáro»néja Történik az 1 felvonás az Olympia-színházban, Daisy öltözőjében, a 2. a rendőrség fogházában é© a WllÜcapelben, a „Fekete Elefánt" korcsmában, a 3. pfTfStadonna lakásán, Londonban. Fedák Sárin kivül, mint e színlap mutatja, a Királyszinház java erői, legnépszerűbb művészei szállanak sikra A csibe ízkirály sikeréért, melyet hathatósan fog szóig tini a vadonatúj, pazar kiállítás és Mérei Adolf rendezőnek ötletekben gazdag és meglepetésekben dus munkája. Egy színházi primadonna szerepét játssza Fedák Sári A csibészkiiály-ban, a ki egy végtelen mulatságos és érdekes bonyodalom során — betörők közzé keveredik és ettől kezdve maga is, mint „csibész" szerepel. Ebben a minőségében aztán ezer és egy mókával és trükkel fog szolgálni a közönségnek; hogy egyebet ne említsünk: egy egész sereg bűvészmutatványt fog produkálni, a melyekre hetek óta oktatja a művésznőt egy hivatásos bűvészmester. Néhány ragyogó tánezmutatványra is alkalma nyilik a primadonnának az uj operettFedák Sári Körmendy Rátkai Papp Környei Sziklai Németh Csiszér Tárnái Bársony Vágó Szegedi E. Z Molnár Fábiáán C. Thorma Csapó Erdei B.