MAGYAR SZÍNPAD 1907. február (10. évfolyam 32-59. sz.)

1907-02-01 / 32. szám

2 1907 február 1. Fedák. A befejezett szavazás- _ Budapest, február 1. A Magyar Színpad január 6-án a budapesti színházi közönséget bírónak hivta fel abban a két kérdésben, vájjon vétkes-e Fedák Sári a Vidoi Pál tragédiájában és vájjon visszatérjen-e Fedák Sári a színpadra? A közönség impozáns érdeklődéssel viseltetett e szavazás iránt, melyet — mint azt jeleztük — tegnap, január 31-én lezártunk. Utolsó kimutatásunk szerint, vasárnap, január 27. estig 20,070 szavazólap érkezett be, a melyen mindkét kérdésre összesen 31,490 szavazatot adtak le. E szavazatok a következőkép oszlanak meg Az első kérdésre Igen: Nem: 3386 8132. A második kérdésre Igen: Nem: 15,237. 4735. A szavazás legutolsó négy napja — hétfő, kedd, szerda és csütörtök — alatt olyan tömegesen érkeztek be szerkesztőségünkbe a szavazatok, hogy azoknak osztályozása és elrendezése természetesen néhány napot vesz igénybe és igy a végleges eredményről, mely a közönség döntő ítélete a két kérdésben, csak február 3-án, vasárnapi számunkban számolhatunk be. Február 5 iki, jövő keddi számunkban pedig megkezdjük Pro és kontra czimen a szavazás alatt hozzánk érkezett érdekes szavazatoknak és leveleknek közlését. Ezek bizonyára a legnagyobb mértékben fel fogják kelteni a közönség érdeklődését, mert bepillantást engednek a Fedák-szavazás intimitásaiba. A „Magyar Színpad" szerkesztősége Budapesti színpadok. Badspest, február 1. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, szombaton, a A pillangókisasszony, vasárnap A troubadour és a Tánczegyveleg kerül szinre. • VV""*' *">"• •' A Nemzeti Színház-ban ma esíe .kerül bemutatóra Sardou vígjátéka. A múlt, melynek második előadása szombaton, harmadik előadása vasárnap lesz. Délutáni előadás még kettő lesz a hét folyamán. Szombatra Pailleion: A hol unatkoznak czimü vígjátéka, vasárnapra pedig Ruttkai: Vénus .czimü vígjátéka van kitűzve. * A Vigszinház-bm holnap, szombaton délután Ibsen Nóra-jában lép fel Després Suzanpe a nagy franczia művésznő. Szombat este a Miczi hetczegnő, vasárnap este A tolvaj kerül előadásra. Vasárnap délután az Osztrigás Miczi-t adják elő. * A Magyar Színház-ban, mint jeleztük, holnap, szomoaton kezdi meg vendégjátékát Felhő Rózsi, a szegedi szinház primadonnája A víg özvegy czimszerepében. Felhő Rózsi már résztvett az operett próbáján a többi uj szereplővel, Bálint Bélával és Iványi Dezsővel együtt, akik szintén szombaton lépnek föl először Lehár operettjében. A próbák Békéssy Ferencz karnagy zenei vezetésével folynak, a ki szombattá 1 fogva dirigálni is fogja A vig özvegy előadásait. A hét végére eső kettősünnep első napján A milliárdos kisasszony, vasárnap pedig A drótostót lesz a délutáni előadás. • A Király szinház- ban ma este kerül bemutatóra Pásztor Árpád A harang czimü uj darabja, mely ezután betölti az esti műsort. Szombaton délután a Giil-Baba kerül szinre, mérsékelt helyárakkal, mig vasárnap délután a János vitéz-1 adják Fedák Sári fölléptével. Erre az előadásra jegyek rendes árért, de elővételi dij nélkül válthatók. * A Népszínház színpadán hosszabb szünet után szombaton ismét megjelenik Küry Klára. Egy valóban értékes, szép, ünnepi előadás keretében fogja őt viszontlátni a Népszínház közönsége. Százötvenedszel kerül szinre szombaton a Lili, Hervé poétikusan szép énekes vígjátéka, melynek budapesti fényes sikerében oly jelentékeny része van Küry Klárának. Szombati fellépésére rendkívüli az érdeklődés és az elővételből következtetve, zsúfolt ház fog gyönyörködni a népszerű primadonna visszatérésén. Épp ilyen nagy érdeklődés konstatálható a jegyek elővételéből a művésznő második, vasárnap esti fellépése iránt, a mikor Küry Klára a Nebántsvirág czimszerepét játszsza. „Gioconda." — Francziák a „Vígszínház'-ban. — Az olasz daraboknak furcsa a sorsa. Hirük nem terjed el közvetlenül hazájukból Ezek a talián városok megbízhatatlanok. A milanói nagy sikert nyomban'követheti a torinói bukás. Rómában pedig ugyanaz a darab tetszett is, nem is. Ha aztán a Nyugat valamely czivilizált színpada próbálkozik olasz színmüvei, ott dől el tulajdonképen a sorsa. Még operák is alá vannak vetve ennek a tünetnek. Legutóbb a Pillangó kisasszonyt a mi Operánk mentette meg Európa, sőt Amerika számára. D'Annunzio, a sokat emlegetett és félszegségei mellett is felette érdekes iró, különösen tapasztalhatta, mennyire változó az olasz városok közönségének ízlése. Hol ünneplik, hol kifütyülik, egészben véve azonban mégis diadalmaskodik és szemmel láthatólag nyomul előre. Már magyar ny Ívre is fordítják müveit. A Nemzeti Szinház hirdeti a „Jorio leányáM, a derék Thália-egyesület pedig a „Halott város

a-sal próbálkozik. A magyar előadásokat megelőzi Després Suzanne, a ki a Vígszínházban ma este bemutatja a Giocondá-t, az olasz poéta egyik legérdekesebb darabját. A párisi Oeuvre-szinház zsirálta a D'Annunzio irodalmi váltóját és kétségtelen, hogy jó kezesség ez. De nem kell rajta csodálkozni, ha a darab becsére nézve véleményeltérések lesznek. Szegény Ibsen-1 is agyonkritizálták annak idején és D'Annunzio sem kerülheti ki az eredeti utakon haladó szerzők sorsát. A párisi bemutató után például Sonday Paul az Eclair- ben azt irta, hogy „az emberek erősen unatkoztak", a mi ellen azonban több kritikus tiltakozott, Dequesnel Felix pedig kijelentette, hogy a darab annyira megrázta, annyira megindította, hogy kéri az olvasókat, ne vegyék rossz néven tőle, hogy ha csak következő nap adja az érdemleges bírálatot. Després Suzanne Ursulata most alkalmat ad a mi esztétikusainknak is, hogy a D'Annunzio költészetével foglalkozzanak és ennek a közönség látja hasznát. Persze leginkább a közönségnek az a része, a mely magával a darabbal és annak előadásával is meg fog ismerkedni. Épen két éve, hogy Després Suzanne a Settala Silvia szerepét Párisban kreálte. Az ő tüneményes pályája ezzel az alakítással oly magaslatra ért, a melyre csak nagyon kehesen jutottak el a nagy Rachel előtt és utána. Ha ugyan szabad az ő nevét együtt emlegetni azokkal, a kik Racinet, Corneillet, avagy Dürnast játszották, a mikor D'Annunzio darabjában már a Nietzche szelleme terjeng. Szó sincs róla: romantikus rész, a mikorjfeleség és szerető szembeszállnak, a dikcziót talán Hugo Victor is megírhatta volna, de ki merészelne olyan megoldást választani, a minővel D'Annunzio sújtja a boldogtalan Silviát. Duse Eleonora volt az első Silvia. Neki, a kihez életének sok éve volt lánczolva, ajánlotta a szerző a Giocondá-1. „Per Eleonora Duse dalle belle mani!" A szép kacsónak nagy része van a darabban és bizonyára lesz része a nézőtéren is, mert hölgyeink szép kacsói sokat fognak tapsolni a művésznőnek és az urak erőteljesen fognak nékik szekundálni. Leonardo A kulisszák mögül. Budapest, február 1. „Déryné ifiasszony". A Vígszínház jövő hete meghozza az idei színházi szezón legérdekesebb irodalmi eseményét: Herczeg Ferencz uj darabjának, a Déryné ifiasszony czimü vígjátéknak a bemutatóját, a melynek előkészületeit már hetek óta a legnagyobb buzgalommal folytatják. A szinház, a mely Herczeg Ferencznek már annyi szép diadalát köszönheti, természetesen ezúttal is mind szerepos^ás, mind külsőségek tekintetében gondoskodott róla, hogy az illusztris szerző müve méltó keretben jusson közönségünk elé. A czimszerepet Varsányi Irén játszsza, a kire színészetünk rendkívül rokonszenves és érdekes női alakjának ábrázolása fényes feladat megoldására nyújt alkalmat. A táblabiró-világ és a fejlődésének első korát élő magyar színészet érdekes alakját viszi színpadra Herczeg Ferencz, a kinek darabja elé érthető érdeklődéssel tekintenek a közönség legszélesebb rétegei. Két premier. i. „A múlt". — A „ Nemzeti Szinház" mai bemutatójához. — Párisban La piste volt a czime Sardou Victorien darabjának, a német színpadokon Verwehte Spuren czimmel játszották, a magyar fordítója pedig, Martos Ferencz, A mult-ra keresztelte. Ilyen czim alatt kerül ma este a közönség elé a sikerekben megöregedett nagy franczia legújabb szinpadi müve. Sardou hetvenötéves korában is megtartotta teljes szellemi frissességét, csakoly elmés, mint hajdanában és épugy meg tud bennünket kaczagtatni, mint évtizedekkel ezelőtt, a mikor nevét a hir kapta szárnyára és szerte hordta az egész világban. Öreg napjaiban eszébe jutott az a téma, a melyet negyvenöt esztendővel ezelőtt, a Pattes de Mouches-ban (Az utolsó levél) már feldolgozott. A nyers témából most uj mesét szőtt; felépítette azzal a brilliáns technikával, a melyért irigyei irodalmi nagytőkésnek szeretik gúnyolni és a szerkezetet tele rakta az ő finom szellemével. Csupa sziporkázó elmésséggel van tele tűzdelve A mult dialógja, mintha csak azt akarná vele bebizonyítani a szerzője, hogy a vig muzsikának csak olyan kegyeltje, mint a komolynak. A drámai színházak műsora mindenütt a világon, még ma is Sardou darabjaiból táplálkozik. Rengeteg vagyont, sok milliót szerzett magának a színpad ezermestere, olyan darabokkal, mint a Tosca, Teodora, Pattié, Termidor, Szókimondó asszonyság és legutóbb a Boszorkány. Ezekben a darabokban a főszerepeket mindig egy egy nagy színésznek vagy színésznőnek irta. Sarah Bernhardt legjobb szerepeit Köszönheti neki és úgyszólván az ő karján jutott el arra a magas művészi piedesztálra, a melyen van. A mult megírásánál is elsősorban az czél vezette, hogy egy fenomenális szerepe irjon a legpárisib i színésznőnek: Kejane aszszonynak. És csakugyan egész Páris özönlött a Théatre Variétes-bt, hogy tanuja legyen annak, a mit Mmes Réjane Florence szerepében produkált. A vígjáték magyar előadásában ezt az érdekes és nehéz szerepet Csillag Teréz játssza. Nincs módunkban összehasonlítást tenni a két művésznő alakítása között, de az bizonyos, hogy a magyar színpadnak ez a büszkesége érdekes és finom egyéniségével, brilliáns beszélő . művészetével bezománezozza Florence alakját. A tegnapi főpróbán jelenvoltaknak nagyon tetszett a darab és örömmel fogja ma üdvözölni a Nemzeti Szinház kényes izlésü publikuma is. Figaro.