MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)
1907-01-01 / 1. szám
1907. január 1. ong ol k flanelból 5 kor. f< 1J« bb 5S5V~-Ä Ä Magyar Blüzipar-vállalat Üllői ut2l. TI K1R OP ERAHÁZ . í „Hunyadi László" szövege EU6 felvonás. Szabad tér. Nándorfehérvár •lőtt. A Hunyadi-ház barátai az ifjú Mátyás ki vására összegyűltek. László megérkezik a fdtak. országgyűlésről és hírül hozza, hogy , Ciliéi ármánykodásával czélt ért a királynál éa Hunyadi utóda lett a kormányzói székben, mig Djlaki a hadak főkapitánya lőn. A Hunyadiház barátai felzudulnak m ellen. A király ée Ciliéi közelgőnek, hogy állitólag „megfizessék László sáfárkodását". De László szerencsésen birtokába jutott Ciliéi Brankovics György szerb fejedelemhez intézett levelének, melyben sz a két Hunyadi fejvételére tesz czélzást. Mindjárt kfiszQlten vonulnak a király elébe. Megérkezik a király. Ciliéi és kíséretük. A király lelkesedve Odrözli a Hunyadiak tanyáját, Ciliéi csak gúnyolódik. László átadja a vár kulcsait a királynak, mit az visszaad, mivel azokat hívebb kezekre bízni nem lehet. A király és kísérete bevonulnak a várba. Ciliéi külföldi zsoldosait azonban • magyar őrség törvényük értelmében nem akarja bebocsátani. Azok dühösen elvonulnak. Második felvonás. Csarnokterem Temesváron. Erzsébet aggódva várja a királyt, félve, hogy gyermekei vérén akarja Ciliéit megbőszülni. Reméli, hogy a király hallgatni fog egy anya könyörgéseire. A király megérkezik, az előtte térdre hulló Erzsébetet gyengéden felemeli s Ígéri, hogy „hős apjuk erényét" nézvén, bosszút sohasem fog rajtuk állani. Mind elmennek, csak Erzsébet maradt és fiai, kiket kiIBrő örömmel szőrit karjaiba s büszke anyai E yönyörüséggel és szeretettel szemléli őket. A irály ki várija — mint Gara Jelenti -- a kis Hunyadi fiut. Erzsébet ismét retteg, de a flut nemsokára visszatérnek, hírül hozva, hogyajd király kegyével halmozta el őket. Gara elárulja, hogy jól tudja mennyire tetszik leánya Márta, a királynak és ki is fogja ezt majd előnyére használni. Gyűlöli Lászlót, a kl balgán humi, hogy Máriát, mert odaígérte, oda is adja *a)ti. Mindez csak csel, hogv Hunyadi vesztére törjön. A háttér függönye szétnyílik ós a templom belseje látható. A király kíséretével bevonul éa megesküszik előbbi ígéretére. Harmadik felvonás. Királyi terem Budán. A király boldogtalannak érzi magát, szereti Máriát! Gara jő és örömhírt hoz a királynak t aeki adja Máriát „És Hunyadi fia?" kérdi á király. »Egy pártütő érdemetlen reá*, ^pond Gara és mesét kohol egy összeesküvésről, melyet László és barátin terveznének a király ellen. A király elhiszi és felhatalmazza Garát, hegy fogassa el Lászlót, a kit teljesen hatalmúba ad. Gara örvend, hogy gálád tervei sikerülnek. Negyedik felvonás. Tőmlócz Budán. László ott senyved kétségbeesve. Mária megvesztegeti •z őrt, el jő és béri LásJat, szökjenek meg és éljenek boldogan ... De László nem akar WÖkve távozni, bár hallja, hogy a vérpad Í észül számára. ArisUaiiiiak érzi magát. Gara 5. Eltiltja leányát a „becstelen karoktól", az egyelemért esedezik. Ga.-a hajthatatlan marad és átokkai fenyegeti a ieauyat, kit palotája legmélyebb rejtekébe za.ut. Lászlói pedig fegy« veresekkel elburczor.atiá. NEMZETI SZÍNHÁZ. • Himfy dalai* P" L Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Nemzetközi Téli Kiálli és a v&rosiigatl miicsarnokbar. 19C6. nov. 14-től — 1907. február 15-ig. — Nyitva mindennap 9—3-ig. — Vasárnap és csütörtökön 3—5-ig zárva. — Ezen a két napoii 5—11-ig villamvilágitás és 7—11 - ig a honvéd zenekar hangversenye. — Belépőül; 1 fccrona Vasár- és ünnepnap 1—3-ig 40 fillér. — Vasárnap és csütörtökön d. u. 5—11-ig 1 kjrcmi. Bérezik Árpád romantikus vígjátékának elő játéka Rosty Antal szőlőjében, egy szüreti mulatság közepette játszódik le. Az öreg, tősgyökeres magyar Rosty Antal Kisfaludy Sándornak szánta leányát, Jolánt, Jolán azonban inkább vonzódik Bezerédy Kálmánhoz és a Bécsből hazaérkező Kisfaludy és barátja, hogy szerelme, melyet Bécsben érzett Jolán iránt, csak szalmatüz, volt. A költő a szüreten találkozik egy régi, gyermekkori ideáljával, Szegedy Rózával, de még nem értik egymást. A fiatalok elválnak bár szeretik egymást és Kisfaludy megirja bucsuversét, a »Kesergő szerelem* egyik legszebb költeményét. A kéziratot pedig az öreg Rosty nak adja át. öt esztendővel ezután játszik a vigjáté, cselekménye. Ez idő alatt Kisfaludy mint katona tiszt hadjáratokban vesz részt idegen országok ban. De Róza emlékét mindenütt szivében hordja verseket ir szerelmeséhez s megküldineki azokat a távolból. A költemények azonban nem jutnak Róza kezébe: a leány nagynénje, Bíró Józsefné elsikkasztja ő el, mert húgát el akarja idegeníteni Kisfaludytól, hogy Sműóky Péterhez adhassa, feieségül. Az sikkasztott verseket is Szalókynak adja, hogy azok segélyével hódítsa meg a költői lelkületű leányt. Rózára a versek nagy hatással vannak, nagy költőnek hiszi Szalókyt és megígéri, hogy hozzámegy, mihelyt a versek kötetben megjelennek. Időközben hazaérkezik Kisfaludy Sándor. Szerelme Róza iránt most még mélyebb, mint a mikor utóljára látta. A leány azonban most még hidegebb iránta, mert azt hiszi, hogy Kisfaludy nem ő miatta, hanem Rosthy Jolán kedvéért tért haza, a ki különben már Bezerédyhez ment férjhez. A költő megtudja, hogy az ő versei nem jutottak egyenesen Rózához, hanem másnak a kezébe kerültek, a ki most az ő verseivel akarja tőle elhódítani a leányt. Kisfaludy le akarja leplezni a bitorlót s maga biztatja Szalókyt, hogy •dja ki a kötetben a verseket. Ezalatt pedig ő maga kinyomatja a »Kesergő szerelem* könyvét, a melyet a lelkesedésnek valóságos lázával fogad az egész ország. Mindenki olvassa a femek verseket, mindenki weretné tudni, hogy ki a szerzőjük, mert ScaMky bevallja, hogy é nem irta, hanem csak leírta őket. Az öreg Rosty oUyi meg akaratán kivül a bonyodalmat. Rájön ugyanis, hogy Himfi nem más, mint Kisfaludy, azt hiút azonban, hogy a vőnek az ő Jolán leányához vannak Írva. De hát ebben csalódik az öreg kuruez, mert a kis Annuska segélyével a költő végre is megtalálja os utat Szegedy Róza szivéhez és igy a két boldogan egyesül APOLLO PROJEKTOGRAF -SZINHÍZI Népszlnház-utcza 1—3. Fővárosunk legimpozánsabb látványossága. Naponta változatos műsor. Kizárólag elsőrendű attraktiók. I Előadások déluUn'4 'órától éjfélig. ^^^ ' 7« JmLENNT^^W" «LtcanroiflBB HUTASÜ «RcstÉrlTÖ SICRT . n 0» alRÜ FÉLE HAVAäl TOPÁK CR6HBT AI ««COT CS KCZCHCT «OURS ftMt««í ts BRUSOW* - • Sin«.ATCSll ligete óra lkor. rróbategelyiO ftu Mourr - rete c-yoí*szcrta* <otoísvsr. ««TT/tS zfudiv 10 y MINfCSTl rÖMKTÁX: TÓRÖK-rítl_C*ÖC' - at«»J6N J ! «Bánk-bán» szövege. II. Endre királyunk uralkodása alatt a magyar urak zúgolódnak és elégedetlenkednek, mert Gertrud királynő, ki merániai létére gyűlöli a magyarokat, az idegeneket csődíti az országra. A király távol a hazától harczol, itthon lappang az elégületlenség. A békétlenkedők szeretnék megnyerni Bánk-bánt is, Magyarország nagyurát, a király távollétében helyettesét, de a bán hü királypárti. Otto herczeg, Gertrud öccse, azonban szerelmével ostromolja Melindát, Bánkban hitvesét és czéljaiban segíti őt maga akirálynő. A békéüenek visszahívják Bánk-bánt, a ki nem akar hajtani az összeesküvők szavára, mindaddig, mig nem értetik meg vele, hogy a felesége erénye is veszélyben forog, még pedig Gertrud részéről. Bánk-bán megrendül s bár nem csatlakozik az összeesküvőkhöz, elhatározza^ hogy maga szolgáltat igazságot magának. Gertrud és Biberach, a lézengő ritter, kezére játszszák Ottónak Melindát, mire Bánk eltaszítja magától hitvesét, ő maga pedig siet Gertrud királynőhöz. Egy szenvedélyes jelenetben szemrehányásokat tesz Gertrudnak, bántalmazza őt éfr hazáját, mire a királynő tőrt ránt, hogy leszúrja Bánk-bánt. Bánk bán erre kicsavarja kezéből a tőrt és leszúrja őt. Az utolsó felvonásban Endre király hazaérkezik és nejét a ravatalon találja. Az összeesküvők nagy részét elfogták, nagy részét kivégezték. Bánk-bánnak a király a ravatal előtt szemére veti tettét és párviadalra hivja feL Bánk-bán azonban nem akar vivni királyával. Ekkor hozzák Melinda holttestét, a ki, miután Bánk-bán eltaszította őt magától, megőrült, aztán meghalt. Bánk-ban lelkében megtörve borul Melinda holttestére és felkiált: «Nincs & teremtésben vesztes csak én, nincs árva, csak az én gyermekemi» Kitünő-izópitő«er a Hl) BVÁTH-fele Aranka Crém, mely az arezbőrt ápolja; szeplőt, májfoltot, kiütést, pattanást, sömört egy-két bekenés teljesen eltüntet Az arcz sima és redötlen lesz. — Zsirtalanságánál fogva ugy éjjel, mint nappal használható. Használatát még a legközelebbi egyének sem veszik észre. I tégely I kor. Aranka S5ÜL Ä Kapható; Horváth gyógyozortárában, Budapest, ¥., *lsagrádl-u. 19. tm Ot fcoricäs rendelés partúmentos. — Számat elismerés. ttjaiban előadott JS&S* Gramofonra és Plionog^aTFa Sternberg KiJK