MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-05 / 5. szám

1907. január 4. 3 Budapesti színpadok. január 5. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este Lakmé kerül szinre Sándor Erzsi. Arányi, Takáts közreműködésével. Vasárnap Manon-t adják, a czimszerepben Kaczér Margittal. A Nemzeti Szinház-ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra Farkas Pál érdekes szinműve, a Bálványok. A közönség elismeréssel tapsolta a felvonások után a lámpák elé a szerzőt és a szereplőket, a kik kitűnő előadást produkáltak. Holnap, vasárnap este harmadszor kerül a Bálványok előadásra, délután pedig az Agglegények et adják. A Vigszinhiz-ban ma este kerül felelevenítésre A zsába. hennequin és Duval pompás bohózata holnap este is előadásra kerül. Holnap, vasárnap délután az Osztrigds Miczi van műsoron. A Magyar Szinház-ban az uj év A vig özvegy sorozatos előadásaival kezdődött. A mult esztendő utolsó hónapjában a pompás operett egyetlen esti előadására se maradt jegy s a színház oly bevételi maximumot ért el, a mely fennállása óta még nem fordult elő. Lehár Ferencz értesilette a Magyar Szinház igazgatóságát, hogy A vig özvegy ötvenedik előadá sára Budapestre érkezik és vezetni fogja az előadást. A jubiláris estre, a mely január 16 ikára, szerdára esik, az igazgatóság meghívta Leon Viktort és Stein Leói A vig özvegy szövegíróit is. A Királyszinház-ban ma is, holnap, vasárnap este is a nagysikerű amerikai operett: A sogun kerül előadásra. A sogun mindkét este a rendes szereplőkkel kerül szinre, Küry Klárával, továbbá Sziklai-va\, Szentgyöigyi Lenkével, Ötvös Gittával, Németh-lel és Rdtkai-val. Vasárnap délután illusztris vendége lesz a Királyszinháznak: Blaha Lujza asszony játszik — mérsékelt helyárak mellett — a Helyreaszszony-ban. A Királyszinház legközelebbi újdonsága Pásztor Árpádnak A harang czimü legendája: zenés darab. Tiz énekszám van benne s különös érdekessége a zenei résznek, hogy két kiváló zeneszerzőnek: Kacsóh Pongrácznak és Buttykay Ákosnak a közös munkája. A harang egy kis magyar faluban játszik és változó hangulataiban egyaránt szóhoz jut a vidám humor, a meleg érzelmesség, sőt a mese misztikuma is. A fő női szerepet mint vendég, Blaha Lujza asszony fogja kreálni, mellette az ensemble legjobbjai szállnak síkra a darab sikeréért. * A Népszínház-ban holnap délután A madarász-1 adják. Vasárnap este A piros bugyelláris kerül előadásra. Az idei színházi évadnak egyik érdekes estéjének lesz színhelye hétfőn, január 7-én a Népszínház, a mikor egy, a Lumpáczius második felvonásában rendezendő hangverseny keretében fellép Yvonne de Treville, a nagy franczia énekesnő. A hangverseny második nevezetessége az lesz, hogy Hubay Jenő hoszszabb idő után ismét mint előadó művész fogja művészetével gyönyörködtetni a közönséget. Növeli a hangverseny érdekességét Lunatdi-nak, Operaház-unk neves tenoristájának és Takács Mihálynak fellépése. Jegyek ezen estére a szokásos elővételi áron már válthatók. A kulisszák mögül. Budapest, január 5. Másodvirágzás. — Reprizek a Vígszínházban. — Az Osztrigds Miczi reprize óta elérte a tizedik előadás jubileumát és ez egyszerűen páratlan eset a Vigszinház-ban. Eddig páratlan volt, de ítélve az érdeklődésből, a mely a további tervbe vett felújítások iránt mutatkozik, nem lesz magában álló eset Nem is szólva arról, hogy az Osztrigds Miczi egyáltalán nem is fejezte be a másodvirágzás proczesszusát. Az első tiz előadás bevétele nem maradt az eredeti első tiz előadásé mögött és a tegnapi estére is zsúfolásig telt meg a nézőtér. Előrelátható, hogy A zsábá- ra is a legkedvezőbb sors vár Hiszen ki nem akarna amúgy szívből, isten igazában kaczagni? Pedig A zsábá-n van mit nevetni, van min mulatni Merészebben és ötletesebben kigondolt alakja aligha van a franczia bohózatirodalomnak, mint a minő a derék Barizard, a kályhagyáros, a kinek szerepét Góth Sándor kreálta. Fejedelmi gondolat, hogy valaki mint a saját hasonmása szerepeljen és annak a hasonmásnak az alakjában merészeljen benyitni a saját házához. Góthnak alig van ehhez fogható nagy kaliberű alakítása. És époly hatalmas a Hegedűs Gyula alakítása. Nincs tán darabja a Vigszinház-naV., a hol ez a két művész olyan nagyszerűen verseng abban, hogy ki mulattassa jobban a közönséget. Igen jó harmadik a társaságban Haraszthy Hermin, mint a Seribe unokahuga. Finom és elmés. A zsába után valószínűleg a Miczi herczegnó következik, a régibb műsor egy másik szenzácziója, a melyet a Varsányi Irén és Tanay Frigyes alakítása tesz emlékezetessé. Nem utolsó dolog, hogy ők voltak az elsők, a kik Budapesten kék-vókot tánczoltak. Emlékezetes, hogy milyen diadalmasan foglalt aztán tért ez a táncz, a mint mondani szokás, a legjobb családok asztalán, a Vigszinház-Xbl vonult be a kék-vók előbb intimebb körökbe, aztán a szalonokba, táneztermekbe. Pompás volt a darabban a Hegedűs Gyula Pecsenyev herczege és a reprizen is a kiváló művész fogja játszani a balkáni diplomatát. A reprizek sorában szerepel A teknősbéka és a[Coulisset ur is, de ezekről legközelebb irunk. Togo. Színházi élet Budapest, január 5. Miss Allan. — Beszélgetés a művésznővel. — A Királyszinház-ban ma este lép fel másodszor Miss Maud Allan, a hires amerikai tánczosnő, a ki tegnap esti bemutatkozásával oly nagy érdeklődést keltett és oly intenzív sikert aratott. Miss Allan-1 és impresszárióját: Sydow urat egy kollegánk megintervjuvolta. A Royalszállóban, Miss Allan lakásán tett látogatásáról a következőkben számol be A Royal halljában a szobája után tudakozódtam. — Második emelet, negyven! — Ah Miss Maud Allan .. . A hátam mögött egy szőke óriás mondta ezt; az egész ember hullámos szőke bajusz és vastag aranyláncz. Bemutatkozott. A tánczosnő impresszáriója; széles germán arcza szívélyes mosolyra torzul és mig felszáll velünk a lift, már sok mindent tudok. — Miss Allan németül, francziául, angolul és olaszul beszél folyékonyan. Kissé fáradt, de jól érzi magát; már próbált a Kitályszínházban ; a zenekarral nagyon meg van elégedve, Beöthy igen kedves . .. Á második emeleten voltunk. A szemben levő ajtón gyémántgyűrűivel kopogtat; aztán benyitunk. Az ablak mellett ül a világhírű tánczosnő; az ablaka a Hársfa-utczára néz. Lassan- jön felém, csodálatos ritmikus léptekkel; nagyszerűen tud járni, felső teste izgató imbolygással követi minden mozdulatát. Helyet foglalunk. Miss Allan fáradt, keveset szól eleinte; germán ba-átja ellenben szeretetreméltó bőbeszédüséggel beszél, beszél... — Miss Maud Allan nem készült tánezosnőnek. Énekesnő akart lenni. A kisasszony bólint. Nem érdeklik ezek a dolgok. Végig mondták igy a kontinens minden városában, csak mindig másnak és mindig más nyelven. — San-Francziskóban született. Amerikai leány. A berlini zeneakadémiában feltűnést keltett koloraturája. Joáchim volt a mestere . . . — /oáchim ... — suttogja M ss Maud. — Fel is lépett Berlinben és első szereplésével magára vonta a hozzáértők figyelmét. De nem volt maradása Berlinben ; nem tud egy helyen, ugyanabban a környezetben élni. Élhal az utazásért . . . Miss Maud mosolyogva bólint. — Visszament Amerikába, New-Yorkba, San-Francziskóba. Itt eljárt a Delsante táncziskolájába. Tudják mi az a Delsante iskola? A legérdekesebb és a legkülönösebb. Mosolyogni fog . . . Ott tanítják az amerikai lányokat járni. Igen járni. Olyan internátus féle. Minden jól nevelt amerikai leány itt van legalább hat hónapig. Reggel felkeltik a lányokat egyszerre, egyidőben; bevezetik a fűtött nagyterembe és zongora vagy fuvolaszó mellett járni tanulnak. Főleg a csípőjükkel, a felső testükkel gyakorolnak plasztikus mozdulatokat, gimnasztikát, indiai és görög tánezokat. Hetven-nyolczvan esztendővel jött ez a zseniális franczia Amerikába és azóta milliókat szerzett. Az amerikai lányok alakja, járása, hajlékonysága, karcsúsága hires az egész világon. Ez a Delsante iskolája. Ide járt Miss Maud Allan... és néhány évvel később ugyancsak itt tanult Duncan kisasszony. — Miss Duncan ... — mondja Miss Allan, kicsinylő hangon, titkolhatatlan megvetéssel. — Azt irták a franczia lapok, hogy én a Duncan iskolájába jártam. Ez nem igaz. Duncan 1902ben tánczolt először mezítláb és én már 1890ben tánczoltam igy Cornélius Vanderbilt-nél... — Allan kisasszony tehetségét — folytatja az impresszárió — hamarosan felismerték, ö egyéniség, uram, a táncz forradalmárja. Egyszer lenge toalettben tánczolt az iskolában és a produkeziója annyira sikerült, hogy erről beszélt mindenlü .. . Itt félbeszakította a szőke embert a kisasszony. — Uram, — mondta komolyan — én tanultam, tanulmányoztam a művészetemet. Az indiai és görög tánezmüvészetet ugy ismerem, mint a modern tánezokat mind. Én nem utazom az érzékekre. Ez nevetséges bornirtság. A trikó az utálatos, az sejtet, ingerel, kíváncsivá tesz ... Én nem titkolok semmit, rajtam nem vett ránezokat a trikó, én — mindent megmutatok. A görög és indiai tánezosnők sohasem tánczoltak trikóban. Ez az álszemérem vívmánya. A mit Ízléstelen és művészietlen mutogatni, az ékszerekkel, leggyakrabban gyémántokkal takarom el. A Salomét térdigérő tunikában tánczolom. Arany fülbevalókkal és gyémánt ékszerekkel. Az industánezokat kis áttetsző selyemkendőcskében. Ah, Salome viziója ... ez a legszebb, ezt szeretem a legjobban. Wilde az ideálom, az ő darabjából való a legkedvesebb szerepem. A meztelenség kellő világításba helyezve a művészet ideálja. Elhallgatott. Kipirult a beszéd alatt. Nagy barna szeme lángolt. .. A bécsi betiltás részletei érdekellek. — Mahler hivott bennünket. A próbán el volt ragadtatva Mindenki meghódolt, a ki végignézte. Aztán a rendőrség erkölcsi dolgokkal állt elő. Hogy az én tánezom szemérmetlen . . . Meghívtam a városi tanácsot és bemutattam előttük Lakmét. Bámultak és a táncz után mind gratuláltak Mégis azt határozták, hogy trikóban tánczoljak. Soha. Inkább otthagytam őket. Én meg nem alkuszom. Nemi Soha! A CarlTheater-be szerződtem és ott kaptam meg Muath Lafos-utosa Kossuth I C^z riagyar Világ Kávéház C 18 TalaMotios tUsuir Modor.