MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-31 / 31. szám

1907. január 16. 31 f.l KÜR. OPERAHÁZ. »Carmen« szövege. Elsó felvonót. Szabad tér Sevillában. Balról az ősrégi laktanya, szemben egy dohánygyár. Katonák az őrség előtt. Micaéla jő. Moral eb hivja, hogy jöjjön be hozzájuk. Az vonakodik, mert José-t keresi s elfut. Őrségváltás. Gyermekek kórusa. Munkásnők jönnek ki a dohánygyárból s a katonák köré sereglenek. Fiatal legények követik Carment kérve, hogy menjen velük. Carmen gúnyolja őket. Kifejti, milye" a czigányleánv szerelme. A munkásnők. elvonulnak. Micaéla visszatér és beszél Jóséval. Level hoz az édesanvjatól, továbbá pénzt s mint Macaéla kedves naiv kaczérsággal mondja, egy anyai csókot! A munkásnők berohannak segélyért kiáltva: Carmen verekedik egy leánynyal. Zuniga kiküldi José-t néhány katonával, hogy fogják el. Carmen daczosan éDekel válasz helyett, miáltal José-t egészen kétségbeejti, kit nem hagy érintetlen a szenvedélyes czigányleány kaczérkodó játéka. Sikerült ia rábirni José-t, hogy oldja meg kezén a kötelet s ha majd bekíséri, engedje őt elfutni. Jutalmul találkát igér neki a Pastia korcsmájába. Jósé egész elbűvölve fogad szot. Carmen megs-'.ökik, Jósét büntetésből elfogják. Második felvonás. A Pastia korcsmája. Carmen, Frasquita és Mercédes mulatnak. Escamillo, a bikaviador jő többek kíséretében. Majd eltávoznak. Zuniga kéri Carment, hogy jöhessen vissza hozzá éjjel. Carmen nem engedi meg. Zuniga kijelenti, hogy mindannak daczára vssza fog térni s eltávozik. Csempészek jönnek s felkérik a lányokat, hogy kisérjék el őket éjjeli kalandozásukra. Ha csalafintaságról van szó, mindig jobban sikeül, ha asszony is van a dologban. Mind ráállanak, csak Carmen vonakodik. Hallotta, hogy ma szabadult ki Jósé a fogságból és biztosra veszi, hogy még az éjjel el fog jönni. Jósé csakugyan megérkezik, már messziről hallatszik vidám éneke. Cramen szerelemittasan fogadja, tánczolva dalolva tiszteletére. De nemsokára hallatszik a kürtszó, mely a katonákat hazahivja. Jósé távozni akar. Carmen gúnyolja, hogy elfut a szerelem elöl 1 ,Én pedig ugy szerettelek! De menj csak!" Jósé biztosítja, hogy őrülten szereti. „Akkor jönnél hívásomra s megszöknél velem! „A zászlót hagyjam el, melyre esküdtem? Soha!" szól határozottan Jósé, midőn egyszerre kopogtat az ajtóo Zuniga és bebocsáttatást kér. Carmen visszautasítja, ekkor Zuniga betöri az ajtót és elküldi José-t, de az nem fogad szót. Majd kardot rántanak egymásra, mire Carmen behívja a csempészeket, a kik pisztolyt fognak Zunigára és elvezetik. Jósé számára nincs többé visszatérés, csatlakozik a csempészekhez Harmadik felvonás. Egy hegyszakadék. A csempészek jönnek le a hegyről dugáruikkal. Többen előre mennek az utat kémlelni. Frasquita és Mecédes kártyát vetnek. A Carmen kártyái halált mutatnak. Majd elvonulnak mind ós csak Jósé marad vissza fedezetnek. Micaéla arra veszi útját s elrejtőzik, de Jósé nem veszi észre. Majd arra jő Escamillo és elmondja Jósénak, hogy Carment szereti és nem eredménytelenül. Egymásra rontanak, hogy a kés döntsön köztük, midőn Carmen visszajö és közéjök veti magát. Majd észreveszik a csempészek Micaelát és a szinre vonszolják, hol elmondja, hogy José-t keresi, mivel anyja haldoklik. Jósé nem bir megválni Carmentól, de az gúnyosan elűzi. Jósé megy, de dühösen odavágja Carmennek, hogy nem szabadul meg tőle, csak a halál áitai. Negyedik felvonás. Az aréna előtti térség. Ballet. Fényes felvonulás a bikaviadalhoz, Escamillo karján halad Carmen, kinek barátnői hirül hozzák, hogy Jósé utána leskelődik s kérik, hogy ne is mutatkozzék. Carmen nem hajt a szóra s daczosan várja be Jósét az aréna előtti üres térségen. Itt Jósé könyörögve esd Carmen szerelmeért, melyért mindent meg tesz. Carmen nem tud hazudni, kijelenti, hogy köztük örökre mindennek vége, most Escamillot szereti s eldobja azt a gyürüt, mit Jósétól kapott. Annak az a legdrágább emléke édes anyjától. Féltékeny dühében már alig türtőzteti magát, midőn az arénából|gyözelmi zaj hallatszik. CarArciom szspssgitl Vállam, nvakam, karom fehérségét I Ka; •zam finomságát! egyedül a Bndal dr.-féle «GYÖXUYYIBAG-CRÉ* " s tégely I , «V ároai Vaczi- a Klgyó-ntcza sarok. nck köszönhetem — Kis tégely 1 kor. Nagy tégely — Budapest, «V árost gyógyszertár» 1.50 ko r. men szeme ragyog a büszke diadalérzetbea. Ezt már nem birja Jósé elviselni. Még egyszer megkérdi Carment, akarja-e követni s annak tagadó válaszára a nyilt téren leszúrja. Az arénából diadalittasan vonul ki Escamillo. Jósé zokog Carmen holtteste fölött. Egy orara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. »A boszorkány« szövege. /. felvond:. Történik 1536-ban a sfanya tukviziczió idejében. Tajo sziklás partvidéke. A spanyolok üldözik a már teljesen legyőzőé mórokat. Törvényt hoztak, mely szerint haláP büntetés ér minden spanyolt, a ki valamely mórral kezd viszonyt, a spanyolok felakasztottak egy mór fegyverkovácsot, a ki most ott ffigg az útszéli bitófán. Senki sem meri eltemetni. Ekkor megesik rajta egy mór lány szive, a ki nem engedi,, hogy a holttestet a varjuk (alják fel és eltemeti. A holttest eltűnésé ve Zorayat gyanúsítják, egy mór orvos leányát, a ki jótevője a környék lakosságanak és ingyen gyógyítja a betegeket. Don Enrique di Palacios megérkezik, hogy megtudja, ki temette d a holttestet. Meglátja Zorayat és szive srerelemre gyúl a mór lány iránt. Elfogja, de megígéri neki, hogy megfogja menteni a halál büntetéstől. II. felvon is. Mór palota Toledoban. Palacios kapitány és Zoraya szenvedélyesen szeretik •gymást. A kapitány csakugyan megmenti a mór leányt a haláltól, a ki a kormányzó leányát hipnózis utján kigyógyítja az álomkórságból. III. felvonás. A toledoi kormányzó palotája, Don Loper di Padilla leányát készül dvenni Palacios kapitány, bár egyikük sem szereti a másikat Zoraya megtudja ezt és a palotába oson, a hol a kormányzó lányát, Juanat, hypaotikus álomba ringatja. A mikor meg nt kl akar szökni, eléje kerül a hűtlen Palacios. A szerelmes mór lány szemrehányásokat tesz neki. Egyszerre meglepik a szerelmeseket ér Zorayat elfogják. IV. felvonás. Az tnkvizieztó terme. Halálos íteletet tartanak Zoraya felett, a ki, hogy megmentse a halálbüntetéstől Palaciost, a kit még mindig szeret, azt vallja birái dőtt, hogy boszorkány s hogy bübájjal hódította meg s kaoitány szivét. V. felvonás. A székesegyház oroszlán-kapuja előtt. A szerencsétlen mór leányt máglyára akarják hurczolni, a mikor kisül, hogy Juana hypnotikus álomba merült s hogy csak ó mentheti meg. Hogy ezt megtegye, megígérték nek, a halálbüntetés elengedését. Zoraya csakugyan felébreszti vetélytársnőj él, ós azért mégis meg akarják ölni a máglyán. Énkor egy darab mérget vesz a szájába és azt mondja a kétségbeesett Palaciosnak, hogy ha szereti és együtt akar rde halni, csókolja meg. A kapitány megcsókolja a lányt, a méreg gyorsan hat és c két szerelmes holtan rogy össze. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadasok délután 4-től folytatólag éjfélig. KIRÁLY SZÍNHÁZ. «A sogun» szövege. I. felvonás. Történik Korea és Japán között egy szigeten, Kacsu város egyik terén, a melyen máglya van felállítva, b^n azon — ösi szokás szerint — az özvegyei a kiknek követni kell férjüket a halálba, elégessék. Ünnepre készülnek: a sogun — a kacsui alkirály — eljegyzésére. A sogun nőül akarja venni Henki-Penk polgármester leányát: HönniBönnt, ez azonban Ti-tu nemes ifjút szereti. A szigetre érkezik Spengl Samj, amerikai . lámpabélkirálya ki a máglyára szánt özvegyeket — miután szemet vetett a legszebbre: Omi-Omira — megmenti a tüzhaláltól. Ezzel maga kerül nagy bajba és értesítést is küld a hajóra, hogy jöjjenek a matrózok segítségére. A kacsui katonák kapitánya, a kinek mint „lámpabél-király" bemutatkozik: igazi királynak nézi ós nagy tisztelettel vezeti őt be a sogun palotájába. II. felvonás. Történik a sogun palotájában. Spenglt csakhamar leleplezik és miután nőül akarja venni Omi-Omit, — az ősi törvények szerint — öt várja, mint az özvegy uj férjét, a máglya. A sogun haragját éleszti az is, hogy Hönni-Bönn nem akar a felesége lenni ós igy most már a polgármester: Henki Penk feje is veszélyben forog. Hönni-Bönn ügyesen kitolja az ítélethozatal idejét akkoráig, a mig megérkeznek az amerikai hajóról a tengerészek és megmentik Spengl Samut. A sogun megrémül és lemond Hönni-Bönnröl, a ki szerelmes Ti-tujához mehet feleségül. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadasait, VIII., Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. SZA BADALM A ZOTT <k> T3 Mü O « í O 3 (A 2 U E

"0 _ = N E R G I N 1 1 « s a s> _ 5» .2 —» c BJ » > 5 » o s SU <S S Mti * S E £ = C V -X £ 3 V) o tv., iható minden gyógytárban és drogériában. Több 100 orvos véleménye szerint legkitűnőbb szer] fog-, száj- és garatápolásra Dr. DEMBITZ J QEBTAT siájvíi pasitill fogorvos íXUJuJl 1 V/ii és fogpora. Aseptol szájvizpasztillák 1 doboz 2 kor., fogpor 80 fillér. "Kaphatók gyógjtárakban, drogériákban 6» Ulatssertárakbam. Központi főraktár : Dr. Dembltz, fog-ét szájápolószerek laboratóriuma Budapest, VII., Kerepesl-nt 10. szám. Orvosi vélemények minden dobozhoz mellékelve. Czmr kctvti 1 '«skipróbaltabb azepitöszer a k. Balsamln-szappan so f. FütaokI féle Napraforgóvirág-Olaj Snp' pan 70 fillér es 1 korona. Czerny ü. Antal Jjecabao, XVTB., Carl Ludwig-St'aase 8. Baki« •mieden aaryobb srógyezertárben aden aagyobb gyóg illatezertárban, ; ' — , drogériában, . Árjegyzék Ingyen. Iaaolui ig mfivéazi hegedűk, valamint aejtekarl hangszerek [kitűnő minőségben STERMBERG cs. és kif. udvari Kerepesi-ut 36. sz