MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-30 / 30. szám

1907. január 24. .prózában beszél, de a szines szavak ritmikus áradatában annyi a dallamosság, hogy a vers hiányát nem érezzük. Hogy a rövid jelenetekből álló Pelkas és Melisande szinrehozatala nehezebb és a szín­padi hatása szempontjából hálátlanabb —: magyarázni sem kell. Monna Vanna ehhez ké­pest a jól tagolt, szinszerü és drámai explo­ziókra alkalmas technika remeke. Abban, hogy Maeterlinck ilyen engedményt tett a szinpadi­ságnak, a főérdem talán a S2ép Leblanc kis­asszonyé, a kit a költő feleségül vett s a kinek quasi jegyajándékul adta Monna Vanna hálás szerepét. (Hogy utóbb a szép madame meg­szökött Maeterlinck- tői egy primo amorozóval: ez megint más lapra tartozik.) Pelkas és Melisande formájára nézve könyv­dráma, abból az időből, a mikor Maeterlinck nem látszott törődni a színpadi hatással és az ujitó gőgjével taposta meg a szabályos, izgató felvonásokat szerkesztő technika minden törvé­nyét. Hogy ezt a müvet mégis szinre lehessen hozni, szinre hozni ugy, hogy rejtélyes, szim­bolikus, mesejátékra emlékeztető hangulata, szine, raffinált romantikája teljesen érvényesül­jön : oda tökéletes színpad kell és a diszletezők, világosítók, gépmesterek boszorkányos ügyes­sége. A nemzeti színpad mai állapotában cso­dával határos az a fényes kiállítás, a hangulat­gerjesztő eszközöknek az a gazdagsága, amivel Somló Sándor Maeterlinck darabját a közönség elé vitte. A kulisszák mögül. Budapest, január 30. „A harang". — A harminczadik próba. — Pásztor Árpád poélikus darabja: A harang, mely holnapután, pénteken este kerül először a Királyszinház közönsége elé, máris jubilált. Igenis, megtörtént az a különös eset, hogy egy újdonság jubileumához — még pedig érde­kes és nevezetes jubileumhoz — ért el, még mielőtt nekiindult volna az esti műsoron két­ségtelenül diadalmas és jubileumokhoz vezető pályafutásának. Ez a jubileum tegnap délelőtt esett meg a Királyszinház-ban, melynek színpadán akkor tartották A harang harminczadik próbáját. Harmincz próba! Ennek a jelentőségét igazán csak színházi benfentesek tudják értékelni. Azok tudják, hogy művészi szempontból milyen meg­becsülhetetlen szolgájátot tett A haiang szerző­jének Miss Allan, a kitűnő tánczosnő, a kinek nagysikerű vendégszereplése miatt tolódott ki egyik hétről a másikra A haiang premierje. Neki köszönheti a szerző, hogy uj darabja ahhoz a ritka szerencséhez jutott, hogy nem kevesebb, mint harmiiczkét próba fogja meg­előzni oly nagy érdeklődéssel várt bemutatóját. Természetes tehát, hogy ily sok próba után valóban tökéletessé finomodott, csiszoló­dott A harang előadása, a melyhez hasonló művészi eseménnyel már régóta nem lepték meg a Királyszinház elkényeztetett közönségét. Persze, még ebben a rendkívülien sikerült előadásban is a mindenekfölött uralkodó szen­záczió, az előadás középpontja, a darab lelke: Blaha Lujza. Ha Pásztor Árpád nem is irt volna egy minden izében újszerű, érdekes, hangulatos és poétikus darabot, azért az egy érdeméért hogy Blaháné-nak uj szerepet és ilyen uj sze­repet irt: teljessé tenné sikerét. Annyi bizonyos, hogy ilyenfajta szerepet Blahdné még sohasem játszott, a mi azt jelenti, hogy nagy gyönyörű­ség vár a közönségre: az uj Blaháné-nak hó­dolhat. És ez a hódolás pénteken este, a premier estéjén, bizonyosan impozáns formában fog megnyilvánulni, hogy aztán méltó karriert biz­tosítson A harang-nak, a mely egy hosszú pályafutásra a siker minden attribútumával indul meg. —Y.— Szinházi pletykák. 3«tape«t. január 3a A hangtalan énekesnő. — A polgármester ur és a pesti vendég. — Az Opeiaház egyik kiváló énekmüvésznője valamelyik felvidéki városkában vendégszerepelt nemrég. A vendégelőadás napjának délelőttjén a művésznő a társulat tagjaival próbát tartott, de a mig a jámbor vidéki színészek a próbán Is kieresztették hangjukat és ugy harsogtak, hogy reszkettek belé a szinház falai, addig a buda­pesti művésznő markírozta az éneket, vagyis csak félhangon énekelt, hogy az esti előadáson annál frissebb legyen a hangja. (Az éneknek ez a „markirozása" bevett müvészszokás a budapesti színpadok próbáin.) Tőrtént, hogy a kis felvidéki város polgár­mestere éppen a vendégmüvésznő szinházi pró­bája alatt állított be a jegypénztárhoz, hogy a családja számára páholyjegyet vásároljon az esti előadáshoz. A pénztáros átadta a jegyet s aztán tiszte­letteljesen újságolta: — Oh, polgármester ur, a nagy művésznő éppen most tartja a próbáját odabent. Mindjárt meg is hallgathatja. Tessék csak benézni! A polgármester bement a színházba és a sötét nézőtérről hallgatta a művésznő énekét. Egyszerre csak felháborodva futott vissza a pénztárhoz: — Pénztáros, pénztáros! Adja vissza a pénzemet! Hiszen ennek az énekesnőnek nincs semmi hangja! Leporello. Színházi áléi Budapest, január 30. Després Suzanne. — Franczidk a Vígszínházban. — Várva várjuk és örömmel üdvözöljük. Az a kicsi termetű, igénytelen külsejű nő, a kit tavaly első fellépte alkalmából eleinte még idegenkedéssel nézett a gyérszámu közönség, most mint hatalmas egyéniség, ünnepelt csillag tér vissza és boldog az, a ki játékában gyö­nyörködhetik. Nem a divat csinálja az ő hír­nevét, nem a puszta kíváncsiság vezérli publi­kumát, nem ruházatok adják meg a glóriáját. A legnemesebb művészet az, a melylyel hall­gatóságát vonzza és a legszebb élvezet, a melyet publikumának nyújt. Csak az a kár, hogy pusztán három fel­lépésről van szó. De szerencsére pompásan választották meg a darabokat, a melyek közül csütörtökön a Denise- re, az ifjabb Dumas egyik remekére kerül a sor. Mintha csak Després Suzanne számára álmodta volna meg a nagy iró ezt a gyönyörű alakot, a ki bűnével terhelten is oly ártatlan, társalgónői állásában is oly előkelő, szenvedélyes szerelmében is oly szelid, alázatos, büszkesé­gében is oly odaadó, hangtalan. A ki ösmeri a därabot, bizonyára előre élvezi már, hogy mily szines, mily árnyalatos lesz ebben a nagy sze­repben a művésznő. Ösztönszerűleg érezzük, hogy a köznapi színpadi alakításoktól mennyire elütő, minden mozzanatában mennyire emberi mennyire természetes lesz a játéka, — ha ugyan játéknak mondható az, a mit Després Suzanne a színpadon művel. Pénteken kerül a sor a Giocondára. Nálunk eddig nem merték előadni. A kulturállamok legtöbbjének nyelvére le van már fordítva és hol a színpadon, hol a könyvpiaczon ismertet­ték meg a közönséggel. A ki ismeri a mi szin­házi viszonyainkat, — no, meg a könyvpiaczi viszonyokat is, — megérti, hogy a D'Annunzio müvét olyan kemény diónak tartják, a melytől mindenki félti a fogát. De a ki viszont tudja, milyen nagy művésznő Després Suzanne és hogy férje és igazgatója : Lugné-Poe mily szak­tudással, mennyi intuícióval válogatja össze műsorát, kettőzött érdeklődéssel tekinthet a pén­teki franczia premier elé Ezúttal először látunk Budapesten D' Annunzio-darabol és ismerve közönségünk egészséges érzékét, bizonyosra vehető, hogy ez az előadás is zsúfolt nézőtér előtt fog lefolyni. Annál is inkább hihetjük, mert hiszen a Silvia szerepe a Després Suzanne egyik leggrandiózusabb alakitása. Szombaton délután a Nórát játssza a nagy művésznő, azt a szerepét, a melyben már tavaly is elragadtatta a közönséget. Ennek az előadás­nak a helyárai mérsékeltek és igy a közönség legszélesebb rétegeinek nyilik alkalom arra, hogy Després Suzanne művészetében gyönyör­ködhessék. Hjalmar. Vidék? színpadok. Budapest, január 30. Temesvár-ról jelentik, hogy Temesvár város közgyűlése a temesvári színházat ujabbi három évre Krecsányi Ignácznak adta ki. Ungvár város képviselőtestülete tegnapelőtt közgyűlést tartott, a melyen 75,000 koronát szavaztak meg egy állandó színházépületre. A belügyminiszter e czélra 45,000 korona se­gélyt adott. Külföldi színpadok. Budapest, január 30. A párisi Nagy Opera májusra vendégül szerződtette Farrar Geraldinét, a hires berlini operaénekesnőf, a ki a Faust-ban, Komeo és Julid-ban és Tannhüusei-ben fog fellépni. • A párisi Odeon-szinház-ban a minap uj drámát mutattak be. A czime: A biiák háza. Szerzője Gaston Leroux, a ki darabjában az igazságszolgáltatásnak egy aktuális problémáját akarja megvilágítani. Egy családba vezet ben­nünket az iró, a melynek három élő nemzedéke biró. Ebben a családi milieuben játszódik le a dráma, a melynek tendencziáját az öreg biró, a vén nagyapa mondja ki: „az igazságnak gyakran igazságtalannak kell lennie, hogy hasz­nálhasson". Az egész mű szinte izzik a drámai élettől, a meglepő fordulatok és helyzetek köve­tik egymást. Az újdonságnak igen nagy sikere volt. m \ A müncheni Residenz- Theaíer-bcn Dörmann Félix A néma győztes czimü színműve minapi bemutatóján megbukott. = „Háztartás", a magyar gazdasszonyok kedvelt közlönye, januárban kezdi meg a XIII. évfolyamát — Előf. ár Vi é 3 kor. Kiadóhiv. Budapest, VIII., József­örut 31/B. Tessék mutatószámot kérni. = Színészek, sziiésznók, művészek és müvész­uok, szükségleteiket Semler 1. czégnél fedezik. = A szerencse változó mondja a közmondás, az egészség azonban állandó. Egészséggel mindent lehet el mi pénzt is, pénzzel azonban egészség nem vásá­rolható. Ügyeljen tehát az egészségére és saját érdeké­ben igyék naponta egy pohárka baraczk pálinkát E kitűnő magyar pálinkát az Első Alföldi Cognacgyár rt. kecskeméti gyára készíti. NYILTIÉR DIMinilll PDCU arczszépitö és kézfinomító szer, rAMIUmA-UnCm mely teljesen ártalmatlan; a börí bársonysimává teszi. Mindenféle szeplöt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappaii világit/« mellett is teljer hatássa! használható. Ara 1 korona. A cremnez való szappan 80 flV lér. Pouder 3 színben i doboz 1 korona. Kapható Ladányi Zoltán, Szant-Bartalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55., (Eötvös-utcza sarok.) Telefon : 12—33 Öt koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = Eladok és veszek Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bőrbutorokat, ma­hagóni és rézbutorokat, perzsa- és szmlrna. szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gát­= és villamos-csillárokat. ===== NAGY ZSIGMOND 2rSS£ "Budapest, Semmelweis-utcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77. Zongorát, pianinót kölcsönöz STEftfiBEHG Kerepesi-nt 36, Kitűnő zongorák dús raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents