MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-24 / 24. szám

1907. janu *- 195. f.l K2R. OPERAHAZ. „Lakmé" szövege. /. felvonás. Pompás kert, melybe a füg­fetgörd(Hiekor egy csoport indus ájtatósan tér. Nilakaatha, a számOzOtt indás pap boszut esküszik ellensége«. Lakmé dőbb a színfalak közt, majd a színpadra érve, imát mond. Az indusok után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csoinakba ül szolgáival. Egy angol társaság jö és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megígéri, hogy azokat meg­szerzi számára. Hiáda óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a tár­saság eltávozik. Nemsokára jö Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségé­nek áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házá­ban idegen jár, bosszút esküszik ellene. //. felvonás. Piacz egy indus városban. J avában áll a vásár. A mint a tér lassanként iürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad leánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségtelenítette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltáv Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Szei et vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos házikót mond Géraldnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak elájult III. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad. Lakmé virraszt mellette s mikor föl­ébred, elmondja neki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert ha e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelessc^n; figyel­mezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a más­nap induló sereggel tart ó is. A visszatérő Lakmé fájdalmasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már fiazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy datur­rirágot és ajkához veszi. Azután mindketten sznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása elentkezik Lakménál, de ö boldog, mert életé­ten már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad öt bántani. Nilakantha kétségbe­esetten látja leányát meghalni, majd megnyug­szik rajongó hitében, hogy leánya mennybe száll. Egy órara nézzük meg az »Apolló« szinház előadásait, Vffl, Népszinhaz-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadá­sok délután 4-től folytatólag éjfélig. NEMZETI SZÍNHÁZ. A „Bálványok" szövege. I. felvonás. Sznard szerencsés vállalatok és nagy üzleti tevékenység által hatalmas vagyont gyűjtött és most társadalmi ambiczióit is ki­akarja elégíteni. Minden áron bepróbál jutni a^ exclusiv társaságba, de eddigi kísérletei nem sikerültek. Végül is elhatározza, hogy nőül veszi Csanády Erzsit, az ünnepelt szépséget, a kinek vagyoni viszonyai már teljesen züllöttek és a ki már esztendők óta nagyon ünnepelteti magát, de nem megy férjhez. Erzsi anyja és fivére örömmel fogadnák, Erzsi maga azonban habo­zik és nem tudja, mitévő legyen. A társaság egy tátrai grand hotelben van együtt, a vendé­gek között időzik a kereskedelmi miniszter is, a ki egy balkáni kereskedelmi szerződésen dol­gozik és e czélból magához kéreti Tusnády Lászlót, a ki néhány év óta benn dolgozik a bulgáriai konzulátusban és a magyar kivitelt próbálja előmozdítani. Néhány év előtt Tusnády még maga is léha fiatal ember volt és ebben az időben erősen udvarolt Csanády Erzsinek, de azután hirtelenül eltűnt. Most ismét meg­jelenik, de komoly, higgadt, meggondolt. Erzsi­ben és benne most ismét feltámadnak a régi emlékek, de mig ő közeledni próbál, Erzsi tel­jesen rideg. A Szilárddal való házasság gon­dolatától azonban még mindig irtózik, ki látja, bevallja neki, hogy fivérének nagy kártyaadósságai vannak, melyektől csak Szilárd mentheti meg. II. felvonás. A grand hotelben estende nagy kártyajátszmák folynak, erősen hazárd alapon. Csanády Miklós, a ki szüleitől ügyeinek rende­zésére nagyobb összeget kapott, egy ilyen játszmán az egész pénzt elveszíti. Mialatt a mellékteremben a játszma folyik, Erzsi és Tus­nády között megtörténik a kimagyarázkodás. Tusnády megakarja szerelméről győzni a leányt, de ez nem hisz neki és hogy végleg elvágja a csomót, igent mond Szilárdnak. Miklós azonnal ujabb összeget kér tőle, de ő megtagadja. Miklós kétségbeesésében szabálytalanságot pró­bál elkövetni, de rajtakapják. Nagy botrány támad, a melyben Erzsi egyedül marad. Mielőtt leroskadna Tasnády kivezeti. III. felvonás. Erzsi leszámolt mindennel. Visszaadja Szilárdnak a szavát és eleinte nem akar Tusnádyról sem tudni. Mikor azonban látja, hogy ő komolyan meg akarja bátyját menteni, végül mégis közeledik hozzá. Egy órára nézzük meg az »Apolló« szinház előadá­sait, VUI., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. HÉPSZBNHÁZ. »Az erényes nagykövet« szövege. I. félvonás. Történik Palisse báró falusi birtokán. Palisse báró teljesen elvonultan él a világtól; abban a konok meggyőződésben, hogy csak az lehet boldog, a ki nyugodt életet él. Mivel pedig a szerelem nyugtalanságot okoz, tartózkodik a nőktől és hogy teljes mértékben biztosítsa magát ellenük, elhatározza, hogy feleségül veszi a nálánál csaknem kétszer oly idős unokanővérét, Heloiset, a ki özvegy. Pa­lisse gróf unokabátya, a nagy riveur, meg jön és most is Dorette operaénekesnő társaságá­ban utazik. Sevillába megy diplomácziai kül­detésben és Dorettet mint a feleségét adja ki. A grófot itt a falun az a baleset éri, hogy ki­ficzamodja a lábát és ráveszi az öcscsét, Pa­lisse bárót, hogy helyette ő menjen el a diplomácziai kongresszusra és vigye magával mint a nejét Dorettet is. II. felvonás. Történik Sevillában, Diegó, a spanyol diplomáczia kiküldött házánál. Itt Pa­lisse báró komikusan csoportosított véletelenek folytán diplomácziai sikert arat, közben pedig Diegó unokahuga, Inesita, felébreszti benne az igazi szerelem érzését és régi elveit sutba dobva, megszökik a leánynyal. III. félvonás. Történik a franczia-spanyol határon, egy korcsmában. A szökevény szerel­mes párt utóiéri Do^ Dregó, nemkülönben Pa­lisse báró hivatalos Vienyasszonya, a vén He­liose, a kiktől azonban ügyesen megmenekül és Inesitát feleségül veszi. A^»Frangepán Imre« szövege. :Elsö félvonás. Zára városának kormányzó palotájában. A dalmát nép leakarja rázni Ve­lencze jármát és Magyarországhoz kiván csat­lakozni. Frangepán Imre, a nép vezére azért is gyűlöli a velenczei kermányzót, Falierit, mert vőlegénye Margarétának, ki Frangepánt szereti, de a kit atyja a kormányzóhoz kény­szerit. I. Lajos király követei, élükön Kont Miklós a város tanácsa előtt követelik a ma­gyarok jussát. Frangepán magáévá teszi ügyü­ket, a többség is hozzá áll, ekkor Falieri szét­kergeti a gyűlést. Frangepánt egy német lovag, Elderbach Konrád menti meg. Másodilc félvonás. Frangepán anyja házá­ban összegyűlnek a magyar párt emberei és követelik, hogy Frangepán harezba vigye őket. Ekkor berohan Margareta és kétségbeesve oltalmat keres kedvesénél, mert másnap már esküvőre akarják hurczolni. Özv. Frangepánné ráveszi a lányt: menjen vissza atyja házába. Ekkor Frangepán biztatja Margarétát, hogy még az éjjel érte megy. A német Elderbach most már nyíltan a magyarokhoz áll, mert szereti Margaréta meghittjét, Rosinát. Az összéeskü­vőkhöz betoppan Tibaldi, Margaréta atyja s engesztelni akarja Frangepánt, de czélt nem ér, Az egész párt harezra készül,| szent foga­dalmat téve. Harmadik félvonás. Tibaldi alkormányzó palotájában Falieri parancsot oszt Elderbach­nak, hogy Frangepánt és hiveit még az éjjel tegye el láb alól. A házigazda nem vár más napig, hanem rögtön összeadatja Margarétát Falierivel a házi kápolnában. A leány még mindig reménykedik, hogy Frangepán érte jön s fél holtan támolyog az oltár elé. A lakoma alatt Frangepán halálát emlegetik : Margaréta kétségbeesve hagyja ott a mulatókat. Az el­késve érkezett Frangepán el akarja hurczolni Margarétát, de a kápolna küszöbén visszariad a leány. A betoppanó férjét Frangepán pár­bajban leszúrja s a hölgyekkel elmenekül. Tibaldi bosszút esküszik lánya elrablója s a kormányzó gyilkosa ellen. Negyedik félvonás. A kormányzói palota előtt dul a forradalom. I. Lajos a kapu előtt áll hadával. Margaréta megtalálja az éjben a győztes Frangepánt, de lelki furdalás bántja. Rosina is boldogtalan, mert Elderbach halálos sebet hapott. Tibaldi a leányának szemére lob­bantja iszonyú árulását, aztán összecsapva Frangepánnal: ezt ledöfi. A haldokló szabadság­hős még látja a bevonuló I. Lajost, eléje is lép hódolattal, aztán összeomlik és meghal. Anyja rámutat gyilkosára, Tibaldára, ki térdre roskad a király előtt. I. Lajos magasztalja Frangepánt, ki élete árán visszaszerezte neki Dalmácziát. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. »A vig özvegy« szövege. Első félvonás. A montenegrói követség palotája Párisban. Zéta Mirko, Montenegró párisi követe, hogy állama zilált pénzűgyeit rendezze, Glavari Hannát, a dúsgazdag özve­gyet, a ki husz milliót örökölt, hazájabeli emberrel akarja összeházasítani. A vig özvegy jövendőbelijéül kijelöli Danilovics Danilo gróf követségi titkárt; egy vidám, mulatós, balkáni arisztokratát. Hanna és Danilo között — még Hanna leánykorában — lejátszódott egy sze­relmi regény. Denilo, mikor megtudja, hogy miről van szó, tudomására hozza Hannának, hogy soh' sem vall neki szerelmet, nehogy hozományvadásznak lássék. De megfogadja, hogy elriasztja mellőle a kérők nagy seregét. Második felvonás. Nemzeti ünnep Glavari Hanna párisi palotájának parkjában. A szerelmi játék és évődés folyik Hanna és Danilo között. Ezzel együtt szövődik egy szerelmi regény a követ felesége: Valencienne és egy párisi gavallér: Rosillon Kamill között. Rosillon rá­búja Valenciennet, hogy vonuljon vele a kerti pavillonba és a mikor a követ gyanút fog és oda betör: Hannát (a ki, hogy barátnőjét meg­mentse : a pavillonba lopózott) találja ott Rosil­lonnal. Danilo, a ki valójában szereti Hannát, kétségbeesve távozik, abban a hitben, hogy Hanna Rosillon kedvese. Harmadik felvonás. Cabaret-est Hanna palotájában. Hanna — hogy Danilot az ő meg­szokott vidám környezetével vegye körül — a grízetekkel estét rendeztet. Danilo ezekkel mu­lat, de a mikor Hanna bevallja neki, hogy ártatlan és a pavillonba csak azért ment be, hogy Valenciennet megmentse ós azonkívül azt állítja, hogy a milliókat elveszti, ha férjhez megy: Danilo bevallja neki szerelmét. A vig özvegy boldogan igent mond és most már meg­vallja, hogy a Glavari-milliók az ö jövendőbeli — férjét illetik. Egy órára nézzük meg az »Apolló* szinház előadá­sait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszinház mellett. Előadások délután 4-től folytatólag éjfélig. Itltkfllflce 6c VÍOTI mübutor-asztalosok is modern lakberendelik V. JUthUllM Bi TdUI Kemmczer-utcza 31. Háló es ebédlő be rendezetek kitett is kaphatók. Levelezilaponi meghívásra azonnal megtelelnes lüolal és mŰTe.zi hegedűk, valamint renekarl hanguerek kitűnő minfrégben STERNBERG es. és kir, udfari haagszergyárüban Kerepesi-ut 36. sx

Next

/
Thumbnails
Contents