MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-19 / 19. szám

2 1907 január 19 fedák. január 19. A népszínházi tragédia lezajlott Hetek multak el lezajlása óta: a vád- és védőbeszédek elhangzottak a sajtóban; mindegyik fél elmondotta a maga mondanivalóját és a tragédia minden részletében feljejtve, világosan áll a közönség előtt. Mindenki megalkothatta a maga egyéni véleményét. Döntés azonban nem történt Most is, mint az első napon, két kérdés vár feleletre: I. Vétkes-e Fedák Sári a Vidor Pál tragé­dlájában Igen vagy nem ? II. Vissza térjen-e Fedák Sári a színpadra i Igen vagy nem ? Mind a két kérdésben egyetlenegy birónak van joga ítélkezni és ez a biró a közönség: a budapesti színházak mindenható közönsége. Ennek a közönségnek az Ítélőszéke elébe idézzük ezennel Fedák Sári kisasszonyt. Felkér­jük a budapesti színházak egész közönségét, hogy épp ugy, mint az esküdtek, megokolás nélkül, igazi lelkiismerete és meggyőződése sze­rint feleljen a két kérdésre. Arra kérjüK a színházlátogató közönséget, hogy egyszerűen „igen"-nel, vagy „nem"-meí feleljen a feltett két kérdésre, az itt következő szavazólap utján: SZAVAZÓ-LAP. i. Vétkes-e Fedák bán a Vidor Pál tragédiájában ? FELELET: ii. Visszatérjen-e Fedák Sári a szín­padra ? FELELET: aláirás. A kitöltött szavazólapot — a név aláirása nem okvetlen kötelező — kérjük akár boríték­ban, akár levelezőlapra ragasztva a Magyar Színpad szerkesztőségébe (Budapest VI., Teréz­körut 38.) beküldeni. A szavazás bezárólag 1907. január 31-ig folyik és naponként beszámolunk a beérkező szavazatokról. A végleges eredményt 1907. feb­ruár havi első vasárnapi számunkban, február 3-án, fogjuk közreadni. Kérésünkkel az egész magyar színházi kö­zönséghez fordulunk. A páholyok elegáns, szép asszonyaihoz: a földszint habitüéihez, minden­napos látogatóihoz és különös, ünnepnapi, ritkábban szinházbajáró közönségéhez; az erkélyek egyszerű és színházi intrikáktól távol álló polgári látogatóihoz és tihozzátok, a kar­zatok lelkes és őszinte publikumához: a társa­dalom minden osztályához tartozó közönségbeli, nyilatkozzék meg és Ítélkezzék! És bármiképen hangzik majd a közönség döntése: ítélete a legnagyobb erkölcsi sulylyal fog az igazság serpenyőjébe esni, mert a mű­vészet világában mégis csak a közönség a leg­magasabb biró, a ki felemel, vagy lesújt; sikert oszt, vagy elbuktat, a szerint, a mint kitürkész­hetetlen bölcsességében helvesnek gondolja. A „Magyar Színpad" szerkesztősége • • A „Magyar Sztnpaa" felhívására tegnap (péntek) estig összesen 7349 szavazólap érkezett be hozzánk. Ezek a szavazatok következőkép oszla­nak meg: Az első kérdésre Igen: Nem: 2477. 4706. A második kérdésre Igen: Nem : 4523. 2728. A Budapesti színpadok. január 19. A Magyar Királyi Operaház- ban ma estére Manon-t, vasárnap-a Hoff mann meséi-1 tűz­ték ki. A Nemzeti Szinház-ban holnap, vasárnap estére a szinház egyik legvonzóbb müsordarabja, a Mary Ann van kitűzve. A két vezető-szerepet most is D. Ligeti Juliska és Dezső adják. Hétfőn Az ember tragédiája van műsoron s Ádámot Bakó, Évát K. Hegyesi Mari és Luczi­fert Gyenes játssza. * A Vigszinház-b&n holnap, vasárnap két előadás lesz. Délután félhelyárakkal az Osztrigás Miczi t, Feydeau mulatságos bohózatot adják, este pedig A tolvaj, Bernstein szenzácziós drá­mája kerül szinre. Ma este A tökéletes feleség-et ismétlik. Després Suzanne, a hírneves franczia művésznő, a kit közönségünk tavaly annyira ünnepelt, e hét végén két estén vendégszere­pelni fog a Vígszínház- ban. m A Magyar Szinház igazgatósága szerződ­tette Batizjalvy Elzát, a ki A vig özvegy Valen­cienne szerepében már meg is kezdte a műkö­dését. Az ötvenegyedik és ötvenkettedik elő- ! adásra már kora délután elkelt ismét minden jegy és a közönség tetszéssel fogadta az uj szereplő énekét, tánczát és vonzó megjelenését. A vig özvegy- en kivül vasárnap A drótostót van műsoron, délutáni előadásul mérsékelt hely­árakkal. « A Királyszinház illusztris vendégmfivész­nője Miss Maud Allan esténkint zsúfolt néző­tér előtt mutatja be klasszikus tánczait, amelyek a közönségre oly nagy hatással vannak, hogy többször nyílt szinen is megtapsolják. A művésznő minden este föllép A sogun kereté­ben, mely legközelebb már a második jubileu­mához fog eljutni. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a János vitéz kerül szinre. Ez lesz a népszerű darab 320-ik előadása. A Népszínház-ban vasárnap este nagyér­dekü vendégjáték kapcsán Kerül szinre A csikós, melynék czimszerepét Újházi Ede játszsza, Rózsi szerepében pedig Blaha Lujza asszony lép fel. A csikós ezen előadását ma Az erényes nagykövet, vasárnap délután pedig a Katalin előzi meg. A Ftangepán Imré-ben, Prem József történeti színmüvében, melyre most készül a Népszínház, a főbb szerepeket Zöldi Vilma, Balázs Olga, Abelofszky Margit, Szirmai, Raskó, Lubinszky és Pintét játszszák. A darab a jövő héten kerül, ifjúsági előadás keretében, bemu­tatóra. Színházi pletykák. Budapest, január 19 A jegy — Miss Allan és Tóth Béla. — Miss Maud Allan-ról, a Királyszinház most már abszolút népszerű tánczos vendégéről, ele­inte elágazók voltak a vélemények. A közönség nagy része ugyan meghódolt az amerikai tánezosnő nagyszerű művészete előtt, de voltak olyanok is, a kik nem tudtak megbarátkozni ezzel a művészettel és prűd fel­háborodással beszéltek a miss leplezetlen ido­mairól. Azok között, a kik e mellett nyilatkoz­tak, szerepel Tóth Béla, a jeles iró is. Egy „Esti levél "-ben keményen támadta meg Miss Allan-L Elmondta benne, hogy ugyan soha sem látta tánczolni, de meg van győződve, hogy a mit produkál: nem művészet, hanem — meztelenség és ebben rejlik óriási sikerének a titka. A művésznő nem sokat törődött ezzel a dologgal; annál jobban bántotta az Sydow-ot, az impresszárióját. Elhatározta, hogy nem hagyja annyiban a dolgot és meggyőzi róla az Esti levél iróját, hogy nincsen igaza. Azonnal fogta is magát és meglátogatta a lakásán Tóth Bélát. Ott elmondta, kicsoda, mi­csoda és mi járatban jött. — Igen tisztelt uram, — szólt, — lefordí­tották nekem a czikket, a melyben Miss Allan művészete ellen támad. Tudom, hogy a mű­vésznőt soha sem látta még tánczolni. Átnyúj­tok Önnek egy jegyet a Királyszinház-ba, kérem, nézze meg a tánezosnő produkezióját. Ha az­után is az lesz a véleménye Miss Allan pro­dukcziójáról, belenyugszom és mert hiába volt a színházban: én fizetem a jegy árát. De ha befogja látni, mennyire tévedett, a mikor látat­lanba csak a meztelenségének tulajdonította a sikerét, lesz szives nekem a jegy ára fejében kilencz koronát megfizetni. ... A Király szinház­nä\ most kíváncsian várják, eleget tesz-e az illusztris iró az impresz­szárió kívánságának és ha igen, meg fogja-e fizetni a jegy árát vagy sem? Pierrot. Színházi élet. Budapest, január 19 A siker titka. — „A tolvaj"-ról. — A Vígszínház tiz éves fennállása óta nem egy darabnak volt országra szóló, de még a határon túlszárnyaló hatása is, nem egy újdon­ság foglalkoztatta a közönséget, volt jóformán kizárólagos beszédtárgya a zsuroknak, vonzott ide külföldi színigazgatókat, de egy sem érte el azt a szinte kábiló eredményt, a melylyel A tol­vaj folytatja a maga diadalmas pályafutást. Mi lehet ennek a sikernek titka? Jobban mondva mi a nyitja ennek a példátlan siker­nek, a mely ugyancsak nem titok, mert hiszen tud róla mindenki és tudnak róla főleg azok, a kik hasztalan ostromolják a pénztárt je­gyekért. Bernstein Henry mathematikai biztonsággal építette fel darabját és pompásan kiszámította az elmaradhatatlan szenzácziót. Azt, a mit a Baccarat alkalmából tett és tapasztalt, gyönyö­rűen ismételte. Kikeresett a sok emberi gyarló­ságból egyet, a mely körülbelül a legáltaláno­sabb, a melyet mindenki hibáztat, de a mely számára egyúttal mindenki tud mentséget. A kártyaszenvedély rabjait csak a papolók küldik pokolba. Az, a kinak érző szive van, tudja, mily rettenetesen nehéz ellenállni a festett la­poknak és mindenki a maga számára is keres enyhítő körülményt, a mikor a vétkest védi. A tolvaj- ban pedig találkozunk a klepto­manikus asszonynak egyik legkedvesebb típu­sával, a kivel szemben az elitélő gondolat leg­inkább szorul háttérbe, a rokonszenv, a szeretet fogja el a nézőket és elvész az az érzés, hogy hiszen az a nő bűnös. Ehhez járul az a rend­kívül megkapó, minden ideget, minden gondo­latot lekötő izgalmas cselekmény, a melynek keretébe Bernstein a maga hősnőjét elhelyezte. Az ember a klasszikus idők borzalmát és rész­vétét érzi és egyúttal könnyitő könyük tolulnak szemébe. A néző gazdagabban távozik, mint a hogy a színházba belépett, agya termékenyítve van és van min tűnődnie, van min gondolkoznia és a különböző vérmérsékleteknek van min vitat­kozniok. A tolvaj most a leghálásabb témája ugy az esztétikai, mint a társadalmi vitatkozásoknak. Mindenkit más részlet ragad meg és az egész kielégít mindenkit. Darab és előadás egyformán oly magasságban vannak, a melyhez örömmel tekint fel a jóizlésü ember és ez A tolvaj sike­rének titka. Togo. Kossuth Lajos-utcza 18 3 flagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Nándor. EHfotstgu frwffet.

Next

/
Thumbnails
Contents