MAGYAR SZÍNPAD 1907. január (10. évfolyam 1-31. sz.)

1907-01-17 / 17. szám

1907. január 1 6. 3 f.l KIR. OPERAHÁZ. •A csavargó és a királyleány« axövege. Királyi udvar. Araoytróousán a király, meá­leánya, köröttük az udvari nép, dóttük Ikllagómm herczegének követség* A követség Kén jőa, hogy a herczeg számára megkérje a királyleány kezét. A herczeg különben maga to a követség tagjai között van álruhában, dal­noknak öltözve. Trombiu harsogás előzi meg • követ szavait s aztán elmondja küldetése czélját, nászajándékul gyönyörű rózsabokrot nyújt át. A jelenlevőkön örvendő meglepetés ut át A herczeg még egy ajándékot küld: szivének szülöttét, egy dalt melyet ő szerzett s most az általa küldött dalnok ád elő. Az ál­ruhás herczeg előáll és e nekeli a dalt. Maga a király is megvan hatva s kész örömmel adja áldásával éányát, de hallani akarja a csillagjóst, lesz-e szerencse a frigyen ? Az ilyesfélére elő nem készült csillagjós zavar­tan lép elő, de aztán összeszdi magát és sej­telmes ünnepélyességgel irtóztató ürességeket mond, melyeknek végeredményet ez : »minden Jó, a vége«. Ezt aztán magyarázhatja kiki a maga tet­szése szerint. A követ s a herczeg örülnek már, hajh, de a királyleány pattogó, hetyke szavakkal, ugyancsak alaposan kikosarazza őket. Szegény király nagy zavarban van. Bocsánatkérő szava­kat hebeg, aztán ő is jobbnak látja, ha elmegy. A második jelenetben egyik udvarhölgy a másik után jön elő, végre maga a gőgös király­lenáy. Mit csináljanak ? A sétát már unják. Ját­szanak valamit. Jó lesz szembekötősdi. Javában mulatnak, mikor kívülről sipláda visitó hangja hallatszik be a menuettoba. Mi az ? Mi az ? Báb­játékos ! Be kell hivni I Kondor hajú, csinos csavargó babaszinházat toll be kordéján. A királyleány parancsára kezdődik az előadás. Előbb a csavargó elmagyarázza, mily csodás látnivalókat fog mutogatni. Erre kezdődik a babatragédia: Phyllis Philidort, ki őt csókkal költi, pofonnal üzi el. Philidor vérző szívvel megy. Jön Pulcinello s mókáival meghódítja PhyÜist. Visszajő aztán a bosszuszomjas pásztor, a két vetélytárs harezra kél. Agyonütik egymást, A mit sem sejtő Phyllis, mikor udvarlóinak roncsait meglátja, ijedtébeníszörnyet hal. Morál Vigyázz leány, mert a ki érző szívvel játszik, legtöbbször pórul jár. A királyleány és hölgyei el vannak ragad­tatva. Ezt a bábszínházat meg kell szerezni. A bábjátékos, az álruhás herczeg hajlandó is|eladni, ha a királyleány száz csókot ád érte. Ez első, pillanatban fölháborodással utasítja vissza az ajánlatot. Tudd meg, én királyleány vagyok. A csavargó nem bánja, de ő másként nem alku­szik. Fölajánlja ekkor a királyleány udvarhölgyeit, a kik örömmel adnák a csinos fiúnak a száz csókot, de a csavargó hallani sem akar cseré­ről, legföljebb ráadásul fogadná el egyiknek­másiknak a csókját. Végre is a királyleány oda megy a kordéja szélére telepedett csavargóhoz, két kezét hátratéve, csókra nyújtja ajakát. Az udvarhölgyek szétterjesztett ruhákkal körülfogják őket s számlálják a ezuppanó csókokat. A csa­vargó méltatlankodik, hogy megcsalták a csókok olvasásában Ismétléskor pedig szegény király­leány sajnálkozik, hogy belement a veszedelmes alkuba, de most már mindegy: essünk tul hamar rajta. E közben aztán belemeUgszenek a csó­kolódzásba, az udvarhölgyek meg belezavarod­nak a számlálásba, ugy hogy észre sem veszik, hogy a király jön egész kíséretével. A király megbotránkozik és kitag-dja, kitaszítja leányát. Szegény királyleány mentegetni akarja magát, de mentegető szavait nem hallgatja meg senki. Dühösen, méltatlankodva távozik mindenki, csak ő, meg a bábjátékos maradnak a kastély előtt. A csavargó leveti álruháját s a királyleány előtt a herczeg áll. Ami' kőszivüségedért eddig szenvedtél, az nem elég büntetés, az igazit most kapod tőlem. A ki tégH oly igazán, tiszta szív­vel szeretett, csuful hornyoltad s egy jöttment kóczos czigánygyereké* holmi rongyos bábjáték­ért százszor is megcsókoltál. Ezért most már nem kellesz nekem. Szegény k :rályleány egyedül marad elhagyatva mindenkitől. Elénekli panaszos dalát. Letép a megvetett bokorról egy rózsát és megcsókolja. A portás becsukja volt úrnője mögött a kaput. A függöny lassan leeresz­kedik. I A „Psyche" szövege Első felvonás. /. kép. Aphrodité-r.ek, a szépség istennőjének szentelt liget Leányok és ifjak, virággal ékesített kosarakkal a fejükön, vagy keze kben áldoznak az istennőnek Ünnepi hangok között jön Psyche királyleány. O is Aphroditének akar áldozni. Alig, hogy meglát­ják az ifjak és leányok: valamennyien ő feléje fordulnak. Senki sem törődik többé Aphrodité­vel. Ó hiába ellenkezik, a nép tánczolva veszi körül, fölemeli s uj istennőnek kiáltja ki. Né­I hány fiatal ember az istennő szobrához tönet, hogy lerombolja. Csoda történik. Villámlás és mennydörgés között életre kell a szobor s Aphrodite megjelenik az eszeveszett, romboló kedvű tömegben. Bosszújának első sugara Psychét, vetélytársát találja. Szörnyeteget vará­zsol elő, mely hízelegve közeledik a király­leány felé. Ez iszonyodva hátrál. Gúnyos neve­téssel fordul el a tömeg Psychétől; Psyche irtózattal menekül. Ekkor Aphrodite a fiát, Erőst hivja, a ki mindenható az emberi szivek fölött. Eros felhőkocsin megjelenik és a mint Psychét megpillantja, kiejti kezéből az átkos nyilat, s ő maga gyulád szerelemre a halandó nő iránt. Eros magához emeli Psychét s eltű­nik vele az ég magas régióiban, mig Aphro­dite dühében és szégyenében összerogy. Második felvonás. Második kép. Eros felhő­I fogata megérkezik; Psyche leszáll, mig Eros j tovább hajtat. Psyche kérdőleg néz körül. Kis Iidérczfény tánczolja körül, ő űzőbe veszi, de minél tovább kergeti, annál több Iidérczfény lángol föl. Psyche elfáradva, a kut mellett levő padra rogy. A lidérezfények eltűnnek. Halk lép­i tekkel jön Eros. Szerelmesét keresi és szende­regve találja. Leteszi nyilát és iját, szárnyáról rózsát vesz le s azt Psyche ölébe dobja, mire egy egész bokor rózsa veszi körül a királyleányt. Eros fölébe hajlik, hogy megcsókolja s a mint ajkait megérinti, fölkelti a liliomleányokat az oszlopos folyosókon. Psyche fölkel, meg­tapogatja szemeit. Álom volt-e, vagy kedves valóság? Elhozza „Eros fáklyáját" s fényénél fölismeri a nyilat és ijat, melyek lábinál hever­tek. Reszketve emeli föl a fáklyát s megismeri a szunnyadóban Erőst, a szerelem istenét. Égő boldogsággal zárja le szemeit. Kezeiből kiesik a nyil, a melyet az elébb fölemelt; az égő fák­lyából, melyet reszkető jobbja tart, egy forró csöpp Eros vállára esik. Kagyló kocsijában siet föl Aphrodite tenger alatti palotájából: oda akarja vinni Erőst, hogy a hüs hullámok gyó­gyítsák meg sebét. Psyche vad kétségbeeséssel borul Erosra, de az istennő egy intésére karjai erőtlenül hullanak le. Eros és Aphrodite a ten­gerben tűnnek el. Harmadik kép. Az ut jobb­felőli kijárásánál nyugszik Psyche. A komor révész: Charon, közeledik hozzá. Psyche rá­száll a csolnakra és átkelnek a sötét hullámo­kon. Psyche belép a halál kapuján. Negyedik kép. Az árnyak mezején. Elmélázva jő Psyche. Most kinyiinak a czipruságak s a boldog szel­lemek csoportja lép előre. Psyche fölpillant, de nem láthatja a boldog arczát. Tovább megy, Hekate trónjáig, leborul Hekate trónja előtt, Hekate, a ki maga is érezte a szépség átkát, részvétet érez s fátyolt ad neki, a mely látha­tatlannná teszi. Igy menekül meg Psyche a halál hatalmából, mert az csak azokon uralko­dik, a kik arczát meglátják. Hekate fölemelke­dik trónjáról, a melynek helyén lépcső emelke­dik, mely a felvilágba vezet. A mint Psyche az első fokra lép, két kisérő áll mellé: a „Szív­fájdalom" és a „Vágyakozás". Ezek kötik össze a háláit az élettel. Lassan lebegnek Psychével a lépcsőn fölfelé, mig a boldogok lelkei bú­csút intenek. Harmadik felvonás. Ötödik kép Szerelem nélkül van a világ, mert Eros a távoli tenger mélyén keres gyógyulást. Az emberek veszeked­nek, czivakodnak. A pörlekedő tömegbe odalép Psiche és azok, a kik azelőtt királynőnek válasz­tották, most fenyegetik, mert minden földi baj okozóját látják benne. Most reá rohannak, a mikor egy nagy csapat arany pók lepi el a döhöngőket és védő köpenyt térit a királyleány vállaira. Psyche térdre omlik és fohászkodik. Az égő piros tengerből felmerül Aurora tüzes lovak által vont napkocsiján, lábinál Eros pihen, kigyógyulta" sebeiből. Boldogan kel föl Psyche, örvendve siet Eroshoz, a ki a hajnal diadal­fényében hevesen szorítja keblére szerelmesét. A felhőkben Zeus jelenik meg és igy szól Psy­chéhez: „Isteni vagy, mert ellentállottál a ha­lálnak". Hatodik kép: Az isteni menyegző. Zeus, kit istennők és istenek körmeznek, jelt ad és erre kigyúlnak a lakodalmi lángok. Dionysos közeledik vidám kíséretével. Ganymed és csapatja által nektárt és ambroziát adat a vendégeknek. A serlegek összecsengenek Eros és Psyche di­cséretére, kiket Hymen egyesitett. Chloris, a virágok istennője, megkoszorúzza őket, Fortuna pedig örök boldogságot ad nekik. Jönnek a Grácziák, kikhez csatlakozik a kilencz Múzsa. Leszáll Apollo is, lantot ragad s Eros és Psyche dicséretére dythyrambust zeng, melyet vala­mennyien vele énekelnek. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház elő­adásait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett NEMZETI SZÍNHÁZ. A „Bálványok" szövege. /. felvonás. Sznarü szerencsés vállalatok és nagy üzleti tevékenység által hatalmas vagyont gyűjtött és most társadalmi ambiczióit is ki­akarja elégíteni. Minden áron bepróbál jutni az exclusiv társaságba, de eddigi kísérletei nem sikerültek. Végül is elhatározza, hogy nőül veszi Csanády Erzsit, az ünnepelt szépséget, a kinek vagyoni viszonyai már teljesen züllöttek és a ki már esztendők óta nagyon ünnepelteti magát, de ne n megy férjhez. Erzsi anyja és fivére örömmel fogadnák, Erzsi maga azonban habo­zik és nem tudja, mitévő legyen. A társaság egy tátrai grand hotelben van együtt, a vendé­gek között időzik a kereskedelmi miniszter is, a ki egy balkáni kereskedelmi szerződésen dol­gozik és e czélból magához kéreti Tusnády Lászlót, a ki néhány év óta benn dolgozik a bulgáriai konzulátusban és a magyar kivitelt próbálja előmozdítani. Néhány év előtt Tusnády még maga is léha fiatal ember volt és ebben az időben erősen udvarolt Csanády Erzsinek, de azután hirtelenül eltűnt. Most ismét meg­jelenik, de komoly, higgadt, meggondolt. Erzsi­ben és benne most ismét feltámadnak a régi emlékek, de mig ő közeledni próbál, Erzsi tel­jesen rideg. A Szilárddal való házasság gon­dolatától azonban még mindig irtózik, ki látja, bevallja neki, hogy fivérének nagy kártyaadósságai vannak, melyektől csak Szilárd mentheti meg. II. felvonás. A grand hotelben estende nagy kártyajátszmák folynak, erősen hazárd alapon. Csanády Miklós, a ki szüleitől ügyeinek rende­zésére nagyobb összeget kapott, egy ilyen játszmán az egész pénzt elveszíti. Mialatt a mellékteremben a játszma folyik, Erzsi és Tus­nády között megtörténik a "kimagyarázkodás. Tusnády megakarja szerelméről győzni a leányt, de ez nem hisz neki és hogy végleg elvágja a csomót, igent mond Szilárdnak. Miklós azonnal ujabb összeget kér tőle, de ő megtagadja. Miklós kétségbeesésében szabálytalanságot pró­bál elkövetni, de rajtakapják. Nagy botrány támad, a melyben Erzsi egyedül marad. Mielőtt leroskadna Tasnády kivezeti. III. felvonás. Erzsi leszámolt mindennel. Visszaadja Szilárdnak a szavát és eleinte nem akar Tusnádyról sem tudni. Mikor azonban látja, hogy ő komolyan meg akarja bátyját menteni, végül mégis közeledik hozzá. Egy fél órára nézzük meg az »Apolló« szinház elő­adasait, VIII., Népszinház-u. 1—3. Népszínház mellett. Kizárólag eredeti gramophonok „Író angyal" vódjegygyal. Összes színházak felvételei. Választék küldemények. Árjegyzék bérmentve. Sehmid flővérek IV., Klgyótér I. Királyi bérpalota. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERftBERG Kerepesi-üt 38. Kitűnő zongorák dús raktár*.

Next

/
Thumbnails
Contents