MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-01 / 303. szám

f.l KZRo OPERAHÁZ. A »Fidelio« süvege. I. felvonás. A fogház udvara. Jaquino 6$ Marcelline duettje: »Most kincsem, most magunk vagyunk«. Jaquioo Marcellinét feleségül akarja venni, de a mióta Fidelio, az uj segéd jött a házba, a leány mitsem akar tudni Jaquinoról, mert a szive Fideliohoz vonzza. Fidelio senki más, mint az eltűnt Florestan, nói ruhába buj­tatott felesége, a ki azt hiszi, hogy férjét Pizzaro börtönbe vetette. Sikerült Marcelline apjának, az öreg tetszését kiérdemelnie és bízik benne, hogy nemsokára sikerül majd vele a fogházba férkőzni, a hol férjét feltalálni véli. Marcelline persze férfinak gondolja Fideliot és szerelmes belé. Rocko észreveszi leánya vonzalmát Fidelio iránt és ninc^ kifogása ellene. Quartett: Marcel­line, Leonora, Rocko, Jaquino Leonora termé­szetesen bele megy a dologba, a fogházba azon­ban csak felsőbb engedély folytán mehet be Rockoval. Jön Pizzaro. Nagy zavarban van, mert Florestant boszuból fogatta el és a minisz­ter megakarja vizsgálni a fogházat. Rockoval ezért elakarja tenni láb alól a rabot. Rockc szabadkozik Florestant meggyilkolni, a ki fog­sága alatt különben is annyit éhezett és kop lalt már, hogy alig van benne egy parányi élet. Pizzaro arra kéri hát Rockot, ásson a börtönben egy mély gödröt, a többit majd ő maga fogja elvégezni. Pizzaro áriája. Pizzaro és Rocko duettje. Leonora borzadva hallgatódzott és arra kéri_ engedné meg végre egyszer, hogy a rabok a friss levegőre mehessenek. Miközben a rabok sétára mennek, ugyanis ki akarja szabadítani a férjét. De hiába kutatja mindenfelé, nem találj? sehol. Finale. A rabok kara. Leonora a rabok közt nem találván meg a férjét, örömmel fogadja el Rocko ajánlatát, hogy őt a börtönbe kisérje, a hol Floristannak, együtt akarja a sirt megásni vele. Pizzaro visszatér és bosszúsan parancsolja meg, hogy a rabokat újra elzárják, kar. II. felvonás. Florestan sötét tömlöcze. Miután Florestan összerogyott a nagy éhségtől, belép Rocko és Leonora, a ki megismeri a férjét, de nem árulja el magát és megássa a férjének szánt sirt. Duett. Florestan magához tér. Belép Pizarro is, és kielégíti bosszúját. Tudtára adja Florestannak, hogy meg kell halnia És csakugyan, már felemeli tőrét a végzetes döfésre. Leonora közbe veti magát e szavakkal: »öld meg előbb a feleségét«. Pizzaro visszariad a mellének szegzett pisztoly láttára. Florestan megmenekül a halál elől. Dobpergés és trombitaszó jelzi a miniszter közeledését. Pizzaro elrohan. Leonora boldogan omlik Flo­restan karjaiba. Változás. Várudvar. Fernando a király kegyelmét hirdeti ki. Kar. Leonorának megvan engedve, hogy leoldja férjéről a bilincseket. Florestan tehát megszabadul, de Pizzaro fog­aágba kerül. Kar Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. POLLITZER SERVAMBOLAToRIUM orvosi rendelő intézet Bndaoest, Károly­körut 10. sérvbajosok, ferdénnóttek amputáltak rlszTre. Egyéni keze­lési Mérsékelt árak! Pros­pektus ingyen A női arcz bájossága, rali, kar fehérségre, a női kéz finomsága a Budai dr.-féle ,.G T Ö N G I­V 1 R A G-C RÉM E" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely I kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fHl. Budapest, „Városi gyógysze tar" Váczl­és Klgyó-utcza sarok. MAGYAR SZÍNHÁZ. V^ Az «Uj Messiás» szövege. Első felvonás. A templom csarnokában W5ma zsarnokságán keseregnek a zsidók. Éleázár, a főpap, békére inti, Simeon, a har­czos, szabadságharczra tüzeli a népet, a mely egyre várja a Messiást. A vitában Simeon az erősebb mikor kimondja, hogy messiási kül­detésre érzi magát elhivatottnak, feje fölött megjelenik a csillag s a nép leborul előtte, az tlj Messiás előtt. Eleázár leánya, Dina, Siemon menyasszonya szintén harczra tüzeli a vitézt 8 ellentáll Paphus ékszerkereskedő csábításai­nak. A szin ezután nyilt változásban a Mória hegyét mutatja, a hol a zsidók királylyá koro­názzák Simeont, a Messiást. Második félvonás. Paphus, a kikosarazott szerelmes, bosszút esküdött Simeon fejére és elárulja Rufus római helytartónak a zsidók terveit. Tanácsára Rufus maga elé hozatja Eleázárt és leányát, Dinát, s kijelenti, hogy a lányt mindaddig foglyul tartja, mig Simeon meg nem adja magát békében. Paphus foly­tatja a cselszövést s uj segitő társra talál a helytartó feleségében, Szerafinában, a ki szereti Simeont. Dina elfogatása hirére Simeon meg­jelenik a helytartó előtt, a ki elszedi fegyvereit. Kihivó hangon követeli a lányt, mire Rufus bilincset veret reá. Kettétöri a bilincset mint egy fadarabocskát s mikor karddal rontanak rá, pozdorjává töri a fegyvert is. Egész sereg harczos ront reá, de ő utat tör magának s fogadkozik, hogy kiszabadítja Dinát. Harmadik felvonás. Az első kép Dina börtönében játszik. Paphus még egyszer sze­rencsét próbál, de a szerencsétlen leány újból eltaszítja. Majd Rufus jön mámorosan és fel­Bzólitja Dinát, birja rá vőlegényét a békére, mert különben megöleti. Dina színleg reá áll, Rufus, a ki mámoros, térdre berulva mond neki köszönetet. így találja őket Szerafina, Rufus felesége, a kit Paphus hivott elő s bosz­szut fogad Dina ellen. Az ostrom egyre heve­sebb lesz a zsidók részéről és Rufus egy rej­tekajtón újra Dina börtönébe jön és elhur­czolja, hogy igéretét beváltsa és Simeont békére szólítsa. E pillanatban Szerafina belép Simeonnal, a ki látja, hogy Rufus karjaiban hurczolja el menyasszonyát. Simeon Dinát hűt­lennek hiszi s önfeledten Szerafina karjaiba döl. Az utolsó kép a vár alatt a zsidó tábor­ban van. Simeon jön Paphussal, a ki még azt is elhitette vole, hogy Dinát atyja, Eleázár vitte a helytartóhoz, hogy a leány révén kierő­szakolják a békét. Simeon vakon hisz a hazug cselszövőnek s árulással vádolja, majd önke­zével leszúrja Eleázárt. A haldokló főpap ször­nyű átkot mond Simeonra, a ki ál Messiás, a zsidók istenverése. Most megjelenik a várfalon Dina s hangos szóval hirdeti, hogy a rómaiak halálos fenyegetéssel kényszeritették arra, hogy békére szólítsa a zsidó tábort. De ő esdve kéri vőlegényét, harczoljon tovább népe szabad­ságáért. E szavak után Dina a várfalról leveti magát és holtan terül el vőlegénye lábainál. Simeon rettentő kesergése közt kezdődik &z estrom, a melyben visszaverik a zsidókat. Simeon a vereség és kedvese halála miatt kardjába dől és ott hal meg Dina mellett* 1906. n ovember 1. V1GSZBNHÁZ. A »Rákóczi fia« szövege. Előjáték. Kassán vagyunk, Korláth Simon házánál. Szomorú a ház, mint a hogy szomorú egész Magyarország, a hol az osztrákok Rákóczi leveretése után rémuralmat honosítottak meg. Erről beszélget a házigazda Prudens Tamás diákkal, a ki elmondja, hogy még Ebeczky is Bécs szolgálatába szegődött. Pedig bízott benne mindenki. Prudens ott is hagyta, miután oda­kiáltotta neki: Ebből kezdődik, kutyául kellett végződnie. Ott busul a ház gyönyörű leánya, Mária is. Hirül hozzák ekkor, hogy a generális Korláth házából akarja nézni a kivégzést, a melyen hat eperjesi diákot fognak meggyil kölni. Korláth elke eredve feleli, hogy jöhet a generális, de csak erőhatalommal, ha pedig jön, felgyújtják feje felett a házat Színezi a képet a megkorbácsolt vőn czigány is, a kit meg­gyötört állapotban hoznak be. Majd megjön Jávorka, a Jávorka Adám fia és hirül hozza, hogy Rákóczi Ferencz meghalt. Mária ekkor lángoló szavakban felszólítja a hazafiakat, hogy vessenek véget a gyászos állapotoknak, keressék fel a magyar ügy Messiását. I. felvonás. Bécsben mulat Rákóczi Ferencz fia, a ki Monte Rosa gróf néven él az osztrák fővárosban tivornyázva, korhelykedve. Most is ugy jön, hogy összeverekedett a Fehér bárány csaposlegényeivel, a kik elzavarták a szép L'zitől. Cerigó, a szicziliai származású gaz­ember gondoskodik róla, hogy Rákóczi fia ne szabaduljon a gonosz indulatoktól. A gaz Cerigó sem látja azonban át, mily veszedelme­sek az ő terveire nézve azok a czigányok, a kik azért jelentkeznek, hogy mulattassák az urakat, Rákóczi pajtásait. A czigányok közt van Mária és Prudens is. A mulató urak, a kik álarczo3 hölgyekkel érkeznek, szívesen hallgatják a czigányok nótáit, de a magyar dalnak csodás hatása van Monte Rósára, a kiben felébred a magyar érzelem. II. félvonás. Cerigó tovább folytatja in­trikáit József ellen. De la Riviéra kóborlovag segitségére számit, de a lovag elárulja. Cerigó Ugyanis meg akarja itatni Rákóczit spanyol pálinkával, amelytől megoldódik az ember nyelve ugy, hogy legféltettebb titkát is elárulja. Mária, a ki már nagyjában megnyerte Rákóczit a magyar ügynek, kicserélteti a pálinkát és Cerigó iszik belőle, a ki aztán leleplezi önma­gát és ezzel felnyitja Rákóczi fiának szemét. Most már nem habozik József és követi Máriát, hogy folytassa atyja nagy müvét, Magyarország felszabadítását. Hatalmas részlete a felvonás­nak a magyar koldus ős Rákóczi József talál­kozása. III. felvonás. A csernavodai táborban két­ségbeesetten látják a magyarok, hogy József elhagyja magát, szerelmének él, amelyet Mária ébresztett benne és elhanyagolja a szent ügyet. Jávorka figyelmezteti erre Máriát, a ki nem akar Rákóczi nagy müvének útjában állani és tőrt döf a szivébe. Rákóczi azonban hiába jut nagy elhatározásra, mert Cerigó, a ki ismét belopta magát környezetébe, megmérgezi és a sasfiók meghal, mielőtt háborúba indulhatna. Befejezik a darabot Jávorka lelkes szavai, hogy az eszme él, nem halhat meg soha. ^ elvárosi gyorsirási- és & gépir ási szakiskola IV., Párisi-utcza 5. (A főpostával szemben) Végzett növendékein­ket ingyene s en állás­hoz juttatjuk. Tan­folyamok : magyar és német levelező és vita­gyorsiras. Kereskedelmi levelezés és helyesiras. Oktatás az összes rendszerű Írógépeken. Mérsékelt tandíj. Telefon 93—OS. IHHHBHHBBHHi Minin «2 íolraH tapéta-raktárai. . Bel- és mlum ö JdAdU külföldi papirkárpitok leg­nagyobb választék. Kárpitozások helyben, valamint vidéken egolcsóbb árakon eszközöltetnek. — Spanyolfalak mindig készletben. Főüzlet: Budapest, Kerepesi-ót 6, a bazár épületben. — Fióküzlet: lrányi-aUsza 25. szám. 2

Next

/
Thumbnails
Contents