MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-10 / 312. szám

1906. november 10. Budapesti színpadok. BndapnsLf november 10. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este Puccini: Ftllangó-kisasszony-a kerOl előadásra. Holnap, vasárnap a Lohengrin-t adják elő. m A Nemzeti Szinház-ban ma, szombaton Rákosi Jenő 5 felvonásos színmüvének, a Szelelem iskolájd-nak lesz 23-ik előadása. Vasárnap este Rostond drámája, a Cyrano de Bergerac van műsoron. Vasárnap délután pedig a Kaméliás hölgy kerül előadásra. • A Vigszinház- ban ma, szombaton A töké­letes feleség kerül szinre. A fiancziák vendég­szereplése folytán Pinero nagysikerű darabját két estén nem adhatták, de most egymásután vasárnap és hétfőn ismétlik, kedden pedig a Riquette-re kerül a sor. Pinero a Vigszinház igazgatóságához táviratot intézett, a melyben örömét fejezi ki, hogy A tökéletes feleség- et szinrehozták és üdvözletét küldi az összes közre­működőknek. Vasárnap a Rákóczi fid-nak lesz az első délutáni előadása. * A Magyar szinház uj tündéries színjátékát: A tengerszem tiindéré-X első előadásain a be­mutató sikeréhez hasonló általános tetszéssel fogadta a közönség. A nézőtéren és a páholyok­ban fiatal leányok és gyermekek is nagy szám­mal gyönyörködtek Thury Zoltán poétikus, szép regejátékában, a szinpad mesebeli ragyogó pompájában és Jacobi Viktor zenéjében, a mely a darab hatásának egyik legkiválóbb tényezője. A tengerszem tündére ma, szombaton és vasár­nap este a rendes szereposztással kerül elő­adásra, vasárnap A milliárdos kisasszony lesz a mérsékelt helyáru délutáni előadás. * a Királyszinház- ban a hét hátralévő két estéjén két ellentétes, de egyaránt sok művésze­tet igénylő nagy szerepét játssza ei Pálmay lika. Mátyás-ra ma este kerül sor, a jubileuma előtt álló és most is zsúfolt házakat vonzó Szép Ilonká-ban, melyben Medgyasszay Vilma a mű­vésznő partnere, vasárnap este pedig uj, igen nagy sikerű kreáczióját, A gerolsteini nagyher­czegnőt játssza, melyre már most nagy az elő­jegyzés. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a János vitéz van műsoron. • Népszínház holnap, vasárnap délután fel­eleveníti Bokor József egyik legnépszerűbb da­rabját, a Kuruczfurfang-ot, melynek főérdekes­sége lesz, hogy részt vesz benne Bözsi szere­pében Blaha Lujza asszony is. A Kuruczfurfang, mely 100 arany pályadijat is nyert, utoljára 1904. január 10-én került szinre. Emelni fogja e mérsékelt áru előadás érdekességét, hogy a Kuruczfurfang előtt megismétlik Balla Miklós Rákóczi melodrámáját, Szirmai Imre szavalatá­val. Az esti műsoron állandóan a Rab Mátyás szerepel teljesen zsúfolt házak mellett. A kulisszák mögül. Budapest, november 10. Küry Klára tanul. — Hogyan készül a „Rákóczi'-ra. — A színész mindenképen érdekli a közön­séget. Akkor is, a mikor játszik, akkor is, a mikor elvonul a reflektor világosságából. Minálunk különösen nagy ez az érdeklő­dés. Soha semmiféle téma nem izgat bennün­ket annyira, mint a szinház és soha semmiféle emberrel nem törődünk annyit, mint a szinész­szel. Ez a nagy szinészkultusz pesti és bécsi speczialitás. Párisban nagy a színházi élet; de nem nagy a színházi kultusz. Londonban a színészt csak a színpadról ösmerik; Berlinben csak az igazi színházi szenzácziók után érdek­lődnek. Épenséggel nem kárhoztatom a mi nagy szinészkultuszunkat. A magyar szinpad hirtelen nőtt nagygyá, olyan nagygyá, hogy bátran ki­1 állhatja a versenvt a Nyugat hires színpadjai­val. És hogy ez igy történt, abban nagyrésze volt és van annak a nagy szeretetnek, a melylyel színészetünk és színészeink iránt viseltetünk. A szinésznépnek sok-sok ténykedése érde­kes s foglalkozni vele érdemes. Igy például nem érdektelen az, hogy hogyan tanulják sze­repeiket művészeink? Mindegyik más módon tanul. A párisi színészek közül: Simon-Girard asszony ugy tanul, hogy zongorájára ülteti a kis ölebét és annak énekel, deklamál. Fügére a szalonjának apró csecsebecseivel játszik tanu­lás közben; Félix Galipaux csak fürdés köz­ben, a kádban ülve tanul; Félix Huguenet a legmélyebb neglizsében: hálóingben, papucs- i ban; Brasseur elegánsan kiöltözködve; Régnier asszony estélytoilettben, az öreg Coquelin csak színpadi kosztümben tud tanulni; mig Antoine, az Odeon igazgatója, szerepeit a fonográfba mondotta be rendesen és ugy korrepetált, hogy meghallgatta megint a fonográfot. A mi színészeink közül: Újházi mester csak éjfél után tud tanulni. Miután hazatért a vacsorájáról: jókedvűen és frissen lát neki a munkának, Márkus Emiliának partner kell a tanuláshoz és ez a partner: a férje. Fedák Sári se tud egyedül tanulni és vagy egy barátnőjé­nek, vagy a komornájának ott kell lennie, a mikor uj szerepét átveszi. Pálmay Ilka a tükör előtt tanul; Delli Emma a gyerekszobában veszi át szerepét; Varsányi Irén gondosan el­zárkózik, a mikor tanulnia kell; Császár Imre partnerre! tanul, a feleségével: Alszeghy Irmá­val ; Beregi Oszkár fel-alá fut a szobájában s ugy memorizál. íme, elég érdekes példa. Utolsónak hagy­tam a legérdekesebbet s egyszersmind a leg- \ aktuálisabbat is. Küry Klára most nagy szerepre készül; olyan szerepre, a milyent még sohasem játszott. A jövő héten fellép a Királyszinház uj daljátékában, a Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz Rákóczi-jában. Küry Klárának van egy fehér tapétás, gyöngyvirágos leányszobája. Itt éli ő intim éle­tét. A szerepeit is itt tanulja. Ennek a szobá­nak érdekes a miliője. Erkélye és három hatal­mas ablaka a Kerepesi-utra nyilik; éppen a Népszínház esik szembe vele. A Népszínház, a melynek annyi diadala fűződik a Küry Klára nevéhez. A szobában: kicsiny mahagóni Író­asztal és egy üvegszekrény a mely telistele koszoruszalaggal, a dicsőséges esték emlékeivel. Egy kis kanapén hatalmas bábu: a Klári utolsó bábuja, a melylyel csitrileány korában játsza­dozott s a mely most egyetlen tanuja annak, a hogy a művésznő tanul. Küry Klára igy tanul: fehér babos kék ruhácska van rajta, a feje menyecskésen be­kötve, az ujjai felgyűrve — mintha főzne. A szerepet hangosan olvassa s közben-közben odafut az Íróasztalához, hogy jegyzeteket csi­náljon. Ez a tanulásnak csak egyik fele. A másik — érdekesebb. Most például a Rákóczi kis szerelmesét, Rentheim Magdalénát tanulja. Egész délután tehát a Rákóczi korának történelmét olvasgatja. Hatalmas foiiánsok vannak előtte; pap se tanul többet, mint ő ezekből a folián­sokból. Este a zongorához ül és a Kacsóh Pon­grácz gyönyörű kurueznótáit játssza. És halkan énekel hozzá: „Fáj, fáj, fáj, Fáj a szivem te miattad! . .." Éppen akkor találtam bekopogtatni Küry Klárához, a mikor uj szerepét tanulta. És el­mulaszthattam-e az alkalmat, hogy meg ne inter­juvoljam ? — Gyönyörű a darab és gyönyörű a sze­repem ! — kezdte a művésznő. — Jó, jó, — feleltem én — ezt minden uj darabnál elmondják a primadonnák. — Hát én nemcsak ugy mondom. Nem olyan szerep, a melyet rőffel lehetne mérni. Kicsiny, de rendkívüli poétikus, szép Aztán, tudja: először fogok meghalni a színpadon. Mennyi fejtörést is okoz ez nekem Hogy haljak meg ? Láttam Sarah Bernhardt hires meghalásait, láttáin Duse-1 meghalni, láttam Márkus Emmát... de az ő haláluk nem illik sehogy ide. Rentheim Magdalénának meghasad a szive reménytelen szerelmében . . . És felugrott és megmutatta, hogy hogy gondolja ezt a meghalást. Bérelt klakkőr se tapsolhat ugy, mint a hogy én ennek a jele­netnek tapsoltam ! . . . - P J Színházi pletykák. Budapest, november 10. Szinházi tragédia. — A szinügyi bizottság áldozata. — A fővárosi színházak fölött — egy kivéte­lével — nem gyámkodik az úgynevezett „szin­ügyi bizottság". A budapesti szinházi világban nem is tud­ják hát, hegy mit jelent a szinügyi bizoltság áldásdús működése. Annál jobban nehezedik a vidéki színházakra a szinügyi bizottságnak ne­vezettjmüvészeti csapás, mely megbénítja a vidéki színházakat tisztességes művészi törekvéseikben, hátráltatja művészi czéljaik elérésében, gáncsot vet az igazgatónak, terrorizálja a tagokat és mindezt sub titulo: „művészeti ellenőrzés" teszi. A szinügyi bizottság mindenható és feleb­bezhetetlen akarata irányítja és befolyásolja még ma is a vidéki színházak életét és jaj annak a szinidirektornak, a melyik elég bátor és önérzetes ahhoz, hogy szembe mer szállni a kis vidéki szinház-despotákkal. Annak elke­serítik az életét mindaddig, a mig csak le nem jár a szerződése, melynek megujjitását hiába várja, ha egyszer is ellene szegült a szinügyi bizottság akaratának és ha előfordult az a hallatlan eset, hogy nem szerződtette azt a kis szőke vagy barna kardalosnőt, a kit a szinügyi bizottság valamelyik tagja protegált. Egy dunántuli városban esett meg a minap egy csinos kis história, a mely élesen jellemzi, hogy miképen működnek a színművészet érde­kében a szinügyi bizottságok. Volt a színháznál egy énekesnő, a ki sze­gényke sehogyan sem tudta megnyerni a szin­ügyi bizottság félelmetes elnökének tetszését. Azaz, hogy inkább az elnök ur — felesége volt az, a ki szerint a szépen éneklő és csinos színésznő nem ért egy fakovát sem. A szinügyi elnök ur tehát tudomására hozta az igazgatónak: — Nem akarom önt művészeti kérdések­ben befolyásolni — mondotta mézédes hangon — de ha ön X. kisasszonyt nem bocsátja el rögtön a színtársulat kötelékéből: felbontom a páholybérletemet és soha többé be nem teszem a lábamat a színházba. És hogy ez mit jelent, azt ön jól tudjál Az igazgató nem tartozott ama bizonyos bátor és önérzetes direktorok közzé és mivel igazán tudta, hogy mit jelent az, ha a félelme­tes elnök bojkottálja a színházat: felbontotta az inkriminált énekesnő szerződését. A szegeny leány kétségbeesve sietett a szinügyi bizottság elnökének a lakására, de ott az előszobában az elnök ur — felesége fogadta, még pedig a következő gyönyörű szavakkal: — Mit akar itt ? Mit tolakodik ide ? Talán azért jön, hogy a férjemet meghódítsa? Taka­rodjék ki, maga, maga ... A szerencsétlen leány erre kitámolygott a lakásból, hazament és — megmérgezte magát... Az orvosok megmentették az életnek és a városban most izgatottan lesik-várják, hogy mi lesz ennek a szomorú szinházi afférnek a foly­tatása. Mert hogy a dolog nem nyert ezzel a tragikus csattanóval véget: az bizonyos. —r­ufea-mtes« 18­flagyar Világ Kávéház C Tulajdonos Kasznár Náador.

Next

/
Thumbnails
Contents