MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)
1906-11-09 / 311. szám
1906. november 11. 3 ÉL KÜR» OPERAHÁZ. A „Bohémélet" szövege. Elsó kép. A padlásszobában. A négy bohém: Rodolphe a költő. Marcel a festő, Scliaunard p muzsikus és CUline a filozofua vidáman élik • azűkölködéa napjait. Schaunard valahogy pénzre teáz azért, ételt éa italt hoz, a mit nagy mohón költenek el. Majd elhatározzák, hogy elmennek a Momua kávéházba, hogy ott töltsék a karácsonyestét. Hárman előre mennek, Rodolphe atthon marad, hogy egy verset Írjon. Ekkor belép a pdlásszobába Mimi, a kis varrólány, a ki nem találta meg szobája ajtaját, mert a szél átfújta a gyertyáját. Rodolphe és Mimi bemutatkoznak egymásnak éa a két fiatal szív gyorsan nagy szerelemre lobban egymás iránt. Rodolphe magával viszi Mimit, hogy a kávéházban megkeresse barátait Második kép. A Quartier Latinben, karácsony előestéjén. A nagy tarka néptömegben, vásári sokadalomban, Rodolphe találkozik három barátjával, a kiknek bemutatja szerelmesét: Mimit. A kávéház előtt a szomszéd asztalnál focrlal helyet Marcel régi barátnéja, a könnyelmű, szeszélyes, jókedvű Musette, uj barátjával, AJcíndor úrral. Marcel eleinte ügyet sem vet rá, de Musett csakhamar dalával visszahódítja • miután Alcíndortól sikerűi megszabadulnia, kibékül Marcellal s boldogan borul a kebelére. A víg sokadalomban elvegyül a négy bohém s a két leány. Harmadik kép: A Barriére d'Enfer, Párison kívül. A bohémek Marcelnél vannak látogatóban, a ki a sorompó mellett lévő kurta-korcsmában lakik néhány hét óta. Hajnalodik. A betegeskedő Mimi idejő, hogy felkeresse Marcelt és elpanaszolja neki, hogy az utóbbi időben mily rosszul él Rodolpheal, a ki folyton eyötri a féltékenységével és el akar tőle válni. Marcel a lelkére akar beszélni Rodolphenak, mire a poéta bevallja neki, hogy változatlanul szereti Mimit és fájdalommal látja, hogy a hű leány mint fogy napról-napra, mily beteg és ő nem nyújthat neki sem kényelmet, sem segítséget, mert szegény. Mimi a háttérből végig hallgatja Rodolphe vallomását s megtört szívvel jelenti ki, hogy most már 6 is ak„ ja a válást: váljanak el, csak azt várják meg, a míg tavasz lesz. Közben Musette végképen összerördül Marcellel és mint már annyiszor, ismét slválnak egymástól. Negyedik kép : A padlásszobában. Marcel és Rodolphe dolgoznának, de a munka sehogyan sem megy, mind a ketten elmúlt szerelmeikre gondolnak. Marcel csókolgatja a szalagot, a mit Musettól kapott, Rodolphe pedig Mimi rózsás fejkötőjét szorítja a szivéhez. Schaunard és Collíné vidámságot hoznak az elbusult két bohémnek és megint vidáman költik el mind a négyen sovány ebédjűkeL Majd tánczra is perdülnek. Ekkor betoppan Musette, ki magával hozza a haldokló Mimit. Lefektetik az ágyra, s Musette elküldi Marcellel eladni fülbevalóit, hogy annak áráért orvost hívjanak Mimihez. Colline is siet, hogy eladja régi megszokott kabátját, de már Mimin nem lehet segíteni. Felén egykori kis fejkötőjével holtan hanyatlik vissza a párnákra. Rodolphe zokogva borul halott szerelmesére. Egész Budapest vásárolja most osztálysorslegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. AL KALMI BÚTOR- ^S^SQSSi^ VÉTEL és ELADÁS LAUTENBURG LÁZÁF - . kárpltos-mester Mjninc TolroK tapéta-raktárai. • Bel- és 1Y11I11U& jaiíaD külföld; papirkárpitok legnagyobb választék. Kárpitozások helyben, valamint vidéken egolcsóbb árakon eszközöltetnek. — Spanyolfalak mindig készletben. Főüzlet: Bndapest, Kerepesl-nt 6, a bazár épületben. — Fióküzlet: Irányi-ntcza 25. szám. »A törpe gránátos« szövege. Ünnepi díszt öltött savoyai falu. Déli harangszóra vár csak a falu népe, hogy munkáját abba hagyva, jó kívánságait fejezze ki Gáspárnak, a polgármesternek, a kinek a nevenapját ünneplik. Az ünnepi hangulatot csak az zavarja, hogy korán reggel megérkezett a sorozóbizottság is. Laura, Georgine, Lujza, Amália és vőlegényeik. Lőrincz, József, Lénárd és Péter szokás szerint ezen a reggelen is összejönnek a polgármester háza előtt, s boldogok, hogy a névnap megint itt van, tánczolhatnak és hosszabb ideig együtt lehetnek. Csupa verőfény, mozgalom minden körülöttük, de az öröm hamarosan megcsappan, a polgármester rendelete szerint megkezdődik a sorozás. A négy vőlegény pedig katonaköteles. A hosszú katonáskodás fáradal mai, az esetleges háború borzalmai szomorúság gal töltik el a szerelmesek szivét, az elszakadásba nem tudnak belenyugodni. Hirtelen cselt eszelnek ki erre, hogy valami testi fogyatkozást színlelnek. József ugy tesz majd, mintha minden izülete ki lenne ficzamodva, Péter mindkét lábára béna, Lénárd mankóval jár, Lőrincz . . . Lőrinc2 pedig törpe lesz. Mindez sikerül, annál is inkább, mert a legények nem abból a faluból valók. A hegy felől megjön egy csapat ujoncz, a daliás Walter-őrmester a polgármester jelenlétében soroz, a vőlegények közül a három első könnyen szabadul, aztán általános derültség között megjelenik egy gránátosnak öltözött komikus törpe, a ki követeli, hogy soroznák be. Persze, kinevetik és őt is visszautasítják. A szerelmesek magukra maradva, alig férnek a bőrükben, ujjongva tánczolnak és csak későn veszik észre Waltert, a ki arra vetődött. Hiába akarnak a legények újra nyomorékká alakulni, turpisságuk kisült, az őrmester felháborodva besorozza és elviszi őket, hiába kérlelik a leányok. NEMZETI SZÍNHÁZ. „A tudós nők" szövege. Első felvonás. Chrysale háza. Henriette egész környezetében az egyetlen egyszerű gondolkodású derék leány, a ki nem beszél választékosan mint a többiek és nem hódol az ünnepelt, de alapjában léha, üres Trissotinnek és Vadi urnák. Armande megütközéssel veszi tudomásul, hogy huga férjhez akar menni és meglepetését fokozza, mikor megtudja, hogy a jelölt Clitander, a kiről pedig azt hitte, hogy őt szereti. Ugyanígy vélekedik Bélise és a mikor Clitander közleni akarja vele Henriettéhez való szerelmét, ez is azt képzeli, hogy őt szereti és most vallomást akar tenni. Második felvonás. Clitander számára Ariste kéri meg Henriette kezét. A beszédet azonban meghallgatja Belise, közzéjük lép és képzelődésében elmondja, hogy többek között Clitander is szerelmes belé és valószínű, hogy az ő kezét akarja megkérni. Philaminte elzavarja a házból Marist, a szolgálót, mert nem ragad rá semmi tanítás és a beszéde közönséges, pórias. A leánya kezét is megtagadja Clitandertől, mert azt Trissotinnek, a körülrajongott költőnek szánta. Harmadik felvonás. Trissotin felolvassa a társaságnak a verseit. Ezek hallattára mindenki oda van a gyönyörűségtől. Megjön a tudós Vadius is. Előbb a legnagyobb dicséretekkel halmozzák el egymást, de aztán összetűznek és a legválogatottabb gorombaságokat vagdossák egymás fejéhez. Végül Vadius fenyegetődzve elrohant. Crysale beleegyezik a leánya és Clitander házasságába, nem törődvén* vele, hogy ezúttal ellenkezésbe jut Philaminte-al. Negyedik felvonás. Armande biztatja anyját, hogy ne egyezzen bele Henriette házasságába. Clitandes kihallgatja beszélgetésüket, amelynek folyamán minden képzelhető rosszat mondtak felőle; majd előlép és kikel Philaminte pártfogoltja és az ő vetélytársa, Trissotin ellen. Vadius levelet küld, a melyben elmondja, hogy Trissotin maga dicsekedett el azzal, hogy csak a pénzéért veszi el Henriettet. De az atya nem hisz a levélnek és kijelenti, hogy leányát még ma eliegyzi a költő. Ötödik felvonás. Trissotin igyekszik Henriette szerelmét megnyerni. De hiába, mert Crysale ragaszkodik Clitanderhez és Philaminte akárhogy kardoskodik Trissotin mellett, a leány mégis szerelmeséé lesz. Egész Budapest vásárolja most osztálysorsjegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő adást Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. VÁRSZÍNHÁZ. „Killiecrankie herczeg" szövege. I. felvonás. A herczeg immár két éve szerelmes Lady Henriettába, már háromszor kérte meg a kezét, de — bár a leány anyja szívből helyesli és előmozdítja ezt a házasságot — Henrietta mindig nemet mond. A herczeg végre is merész tettre határozza el magát. Elhatározza, hogy megszökteti Henriettát, még pedig oly módon, hogy egy hamis távirattal Skócziába szólítja állítólag megbetegedett nagynénjéhez, azután megvesztegetvén a vasút kalauzát, rossz útirányú vonatba ülteti szerelmesét és ilyenformán Henrietta kénytelen lesz elfogadni meghívását skócziai várkastélyába, a hol mindaddig fogva tartja, a mig kimondja a boldogító igent. Barátját: Wellbyt kéri fel segítségül, a ki vállalkozik is a csiny végrehajtását előmozdítani, ha bevonják a kirándulásba Mulhollande asszonyt, egy szép és gazdag özvegyet, a kinek kezét viszont az elszegényedett Welby szeretné elnyerni. II. felvonás. Minden ugy történik, a hogy Killiecrankie herczege tervezte. Négyen megérKeznek a herczeg skót várkastélyába: Henrietta s Mulhollande asszony — a kik eleinte nem égen rokonszenveznek egymással — nem is sejtik, hogy ők voltaképen foglyok és azt hiszik, hogy másnap reggel folytathatják utjokat, melyei a kellemetlen „vasúti kaland" megakasztott. A négyesben eltöltött, feszes hangulata vacsora után a herczeg bevall mindent Henriettának, Welby pedig leleplezi a csinyt a szép özvegy előtt. Persze, módfelett fel vannak a hölgyek háborodva és most már — megbékélve és a lágyszívű Welbyt is szövetségükbe vonva — azon tanakodnak, miképen lehetne megszabadulni a herczeg kastélyából. Sok kalandos és romantikus terv után végre is abban állapodnak meg, hogy Henrietta színleg beleegyezését adja a herczeggel való házasságába. Ezen a réven aztán megszabadulnak és az ilyen kicsikart házassági igéret, a törvény értelmében, nem kötelező. Henrietta csakugyan tudtára adja a herczegnek, hogy szereti és hogy a felesége lesz. A herczegen van most a meglepetés sora, de ő mindjárt gyanút is fog. Mikor annak rendje és módja szerint — skócziai szokás szerint — határozott formában is kívánja Henrietta igéretét, a leány kijelenti az újból elképpedt társaság előtt: „fogadom, hogy Killiecrankie herczegének nem leszek a felesége". III. felvonás. A herczeg fordit egyet a szerelmi taktikán. Tudomására hozza a hölgyeknek, hogy szabadok, a kastély kapuja nyitva áll: bántalom nélkül elmehetnek, nem köti magát többé Henrietta házassági ígéretéhez. Ez a lovagiasság meghatja Henriettát, a ki különben is eleitől fogva vonzódik a herczeghez és most már önkényt, kényszer nélkül, határozza el magát, hogy marad és kezét nyújtja a herczegnek. Mulhollande asszony pedig szintén igent mond régi imádójának : Welbynek. Egy fél órára nézük meg a Projectograf előadást. Gambrinusz mellett. Erzsébet-körut 27. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBEno Ter^esTntl»: Kitűnő zongorák dús raktára 5«y Dezsőn* «í» t aJ 0« Isi»* Xercp«i-«t 34. r^^rs w 1 w w 9—12-ig és d. u. 6-ig A tanításban volt mesterem: Állaga Géaa kitűnő módszerét követem JtaVi tandíj 12 Kor.
