MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-09 / 311. szám

1906. november 11. 3 Budapesti színpadok. november 9. A Magyar Királyi Operaház-ban pénteken, szombaton Puccini dalművei kerülnek egymásután előadásra. Ma este a Bohémélet, szombaton a Pillangó kisasszony. Vasárnap a Tann- häuser kerül előadásra. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, szombaton Rákosi Jenő 5 felvonásos színmüvének, a Szerelem iskolájd-nak lesz 23-ik előadása. Vasárnap este Rostand drámája, a Cyrano de Bergerac van műsoron. Vasárnap délután pedig a Kaméliás hölgy kerül előadásra. • A Vigszinház-ban holnap, szombaton és holnapután, vasárnap A tökéletes feleség-ti ismétlik, a melynek legutóbbi előadására is zsúfolásig megtelt a Vígszínház nézőtere. Az első vidéki színigazgató, a ki Pinero darabját megszerezte, Komjáthy János, a kassai színház igazgatója. Vasárnap délután a Rákóczi fia kerül előadásra. * A Magyar Szinház-ban tegnap este nagy sikerrel került másodszor előadásra A tengerszem tündére, mely utolsó munkája a korán elhunyt kiváló irónak: Thu/y Zoltánnak. A poétikus, romantikus mese éppen ugy tetszett a közönségnek, mint Heltai Jenő gyönyörű versei és Jacobi Viktor kitűnő muzsikája. A sikerhez hozzájárult a színház is, a darab színpompás kiállításával: uj díszletekkel és ragyogó jelmezekkel. Az előadókat az egész est folyamán ünnepelte a közönség. A tengerszem tündére kétségtelenül sok lelt házat fog vonzani a Magyar Színház- ba, a hol ezután minden este szinre kerül. • A Királyszinház-ban Púlmay Ilka vasárnap este lép fel másodszor A gerolsteini nagyherczegnő czimszerepében. Holnap, szombaton a Szép Ilonka kerül előadásra, vasárnap délután pedig a János vitéz. A Királyszinház legközelebbi újdonságának, a Bakonyi és Kacsóh Rákóczi-iának első felvonása a bécsi Burgban, egy udvari bál keretében játszik. A színház különös gondot fordít ennek a fölvonásnak a kiállítására: eredeti fény képfölvételek alapján a bécsi Burg hófehér, diszes aranyozású folyosó termét viszi a közönség elé s a bécsi barokk izlésü teremben egykori rajzok alapján teljes korhüségü jelmezekben mozog az udvari bál népe : rokokó utak és hölgyek, osztrák katonák, méltóságok és végül maga Lipót császár, arczkép után készült hü maszkban. Ebbe a kihívó osztrákkörnyezetbe érdekes ellentétül kerül a magyar küldöttség a melynek tárogatója diadalmasan csendül' föl a Burg falai között s ki is csalja onnan Rákóczit, a kit Környei személyesít. A darab fő női szerepét, a Rákócziba szerelmes német leányt, Küry Klára játssza, Rákóczi nejét Harmath Ilona. A Kacsóh Pongrácz gyönyörű magyar muzsikája jobbára az Endtődi Sándor ösmert kuruczdalaira készült. Az uj verseket Pásztor Árpád irta. * A Népszir.ház-ban Rajna és Czobor Rab Mátyás czimü daljátékára estéről-estére zsúfolásig megtelik a nézőtér. Az újdonság, Fedák Sárival, természetesen minden este szinrekerül. Vasárnap délután a Kuiuczfurfang kerül előadásra, Blaha Lujza fellépésével. „A tudós nők". — A ,Nemzeti Színház" mai reprizéhez. — Budapest, november 9. Somló Sándor igazgató programmjában ott szerepelnek a klasszikus előadások is. Mint minden esztendőben, az idén is törleszt ebből a programmból és a modern irodalom jelesei mellett szeretettel kultiválja a klasszikus irókat Ma este megint klasszikus estéje lesz a Nemzeti Színház-nak. Moliére vigjátékai A tudós nők kerül felújításra, a nagy franczia irónak az a darabja, a melyben a többinél is könyörtelenebb, maróbb és elmésebb szatírával figurázza ki korát. A tudós nők utolsó előtti színmüve Moliére-ntk. Nem egészen egy évvel a halála előtt, 1672. márezius 11-én került először szinre a Palais Royal-ban Párisban. Az eredeti premier után 187 esztendővel, 1869. május 30-án mutatták be magyar nyelven is, a budapesti Nemzeli Szinház-ban. Az első magyar előadásnak ez volt a szereposztása: Crysale ... — — Szigeti Philaminte Paulayné Armande - _ Lendvayné Henriette Boér E. Ariste - Paulay Belise Szathmáryné Clitander Náday Trissotin Szerdahelyi Vadius Benedek Maris Dulka S. Egy jegyző Szigeti Azóta kisebb-nagyobb megszakítással állandóan szerepelt A tudós nők a Nemzeti Színház műsorán. 1900. január 10-én uj szereposztással került szinre a darab, utoljára pedig ugyanaz év január 17-én játszották. A főszerepek közül: Trissotin-i, a divatos költőt, Szerdahelyi Kálmánon kivül játszották még Újházi Ede és Vízvári Gyula. Henriette-ti pedig Boér Emmától Márkus Emilia, majd Fáy Szeréna, Tolnainé Dömjén Róza és végül T. Vízvári Mariska vette át. A tudós nők az összes Moliére-áaxabok között legkésőbben tudott a közönségre hatást tenni. Az előadásokon szinte hidegen fogadták és csak jóval utóbb sikerült azt a tetszést kivívnia, a melyet az egyszerű compositió, erős jellemrajz és éles szatirikus guny fnegérdemel. Mint a legtöbb darabban, Moliére ezúttal is egy megtörtént dolgot vitt színpadra és élő személyeket figurázott ki alakjaiban. Trissotinban például egyenesen a précieuses-kor egyik tudósát, Cotin abbét parodizálja. Cotin abbé (szül. 1604-ben, meghalt 1682-ben) a párisi társaságokban egyike volt a legismertebb Íróknak. A másik tudós, a kit Vadius számára vett mintául Moliére: egy mogorva kedélyű, de szellemdus ügyvéd és pap : Menage (szül. 1613, meghalt 1692-ben). A harmadik személy a darabban, ki élő alak után volt mintázva, Maris, a szolgáló. Ezt a szerepet Moliére a saját színházában szolgálójával játszatta. Moliére éppen nem igyekezett elpalástolni, hogy kiket parodizál. Adott ki ugyan valami nyilatkozatfélét, melyben kijelentette, hogy alakjai által nem czéloz senkire, de azért a szereplő színészek még külső alakra nézve is igyekeztek a fölvett mintákat öltözetben, testhordozásban és maszkirozásban lehetőleg utánozni. F. A kulisszák mögül. Budapest, november 9. Az igazi gerolsteini nagyherczegnő. — Pálmay Ilka mai fellépéséhez. — Ünnepi estéje van ma mindazoknak a budapesti színházlátogatóknak, a kik — idők, irányok, ízlések változásán által — megőrizték szivükben és lelkükben a szeretetet az igazi, nagystílű, hogy ugy mondjuk: klasszikus operett-művészet iránt. Pálmay Ilka eljátssza ma este a Királyszinház-ban Offenbach gyönyörű operettjének, A gerolsteini nagyherczegnő-nek czimszerepét, azt a szerepet, melyet ő kreált magyar színpadon és a melyhez az ő ragyogó művészi pályája egyik legnagyobb, mindenesetre legértékesebb diadalának emléke fűződik. Azoknak, a kik már megcsodálták Pálmay likát ebben a szerepben: nem kell, hogy magyarázzuk, mit nyújt a diva ez alakításában; azok számára pedig, a kikre még csak ezután vár ez a kivételes művészi gyönyörűség : hiába is elemeznők, hogy miért nagy, miért egyedülvaló és megközelíthetetlen Pálmay Ilka A gerolsteini nagyherczegnő-btn. Mert ezt látni kell. És bizonyosra vessszük, hogy Budapest színházi közönsége, a mely az igazi, hamisittatlan operettművészetnek ma is lelkesen hódol: élni fog a szerencsés alkalommal és megszerzi magának azt a gyönyörűséget, hogy Pálmay Ilkát ebben a csodálatos alakításban mennél többször és mennél nagyobb számban ünnepelje . . . « Csak egyetlen kis epizódot mondunk itt el A gerolsteini nagyherczegnő királyszinházi próbájáról, ez aztán minden elméleti és kritikai fejtegetésnél ékesebben bizonyítja, hogy milyen csudálatos hatást kelt a Pálmay Ilka gerolsteini nagyherczegnője. Körülbelül egy héttel ezelőtt történt, hogy a Királyszinház személyzetét A gerolsteini nagyherczegnő próbájára hivták össze a színpadra. A próba az uj főszereplő: Pálmay lika miatt vált szükségessé. A színpad azonban most délelőttönként el van foglalva a színház legközelebbi nagyarányú és nagy sikert igérő ujdon ságának, a xákóczi-nak próbáival és így az Offenbach-optrtii próbájára csak déli 1 órakor kerülhetett sor. A Rákóczi erős és fárasztó próbájától el bágyadt személyzet kedvetlenül, sőt zúgolódva fogott a próbához. Éhesen, kimerülten, boszszankodva mondották szerepüket a magánszereplők, korgó gyomorral, kifáradva, unottan énekelt a kórus. Egyszerre csak csoda történt: Pálmay Ilka megjelent a színpadon és elénekelte a nagyherczegnő belépőjét. Mintha delejes fluidum járta volna át az elernyedt, kifáradt, kedvetlen személyzetet. A kóros tagjai izgatottan mozgolódni kezdtek, a kik hátul álltak: felágaskodtak, hogy jobban láthassák a divát, a karmester kipirult arczczal, teljes verve-el kezdet dirigálni: a fáradt hölgyek és urak szemei felcsillantak és öt perez múlva lázban volt az egész színpad. Csak azok tudják azt, hogy mit jelent az, a kik ismerik a szinház belső életét: Pálma Ilkának olyan dicsőségét, mely jellemzőbb, mint husz teli ház közönségének viharos tapsa. És a mint befejezte Pálmay Ilka a nagyherczegnő belépő-dalát: a színpad ki volt cserélve. Senki se volt többé fáradt, senki se gondoh az ebédre, senki se bánta, hogy próba el fog húzódni három óráig: megbűvölte, megbabonázta még a diszletezőket is Pálma, Ilka alakítása. Mire az első felvonás véget ért, a ki csa ott volt a próbán: mind Palmay Ilka köré gyűlt, csókolták a kezét, simogatták és beczézgették és boldog volt, a ki a közelébe fér kőzhetett. Azután felharsant egy öblös, mély hang színpad hátteréből: — Éljen az igazi gerolsteini nagyherczegnő 1 Es rá feleletül mindenki ajkáról a diva fe é zúgott az őszinte és szívből fakadó „éljen". Az „igazi gerolsteini nagyherczegnő pedi a könnyeit törölgette. Mert ő tudta értékelni kis és nagy kollégák elismerésének és hódolatának ezt a spontán és elementáris megnyilatkozását I .. . Tartarin Színházi pletykák. Budapest, november 9. A megöregedett szerző. — Az elsülyedt város. — Fekete Józsefnek, a Népszínház derék kar mesterének már évek óta hever egy érdekes operája az Operaház- ban. Évekkel ezelőt Pozsonyban már előadták és akkor zajos sikert aratott a dalmű. A czime: Az elsülyedt város. kmsatk ufumddí^ 18ttagyar Világ Kávéház Tulajdonos Kasznár Nándor.