MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-29 / 331. szám

6 1906. november 29. TI K-Ro OPERAHÁZ. A »Nemo« szövege. ElAjáték. Egy magyar nemes fiával, a fa Mgytehetségű zenész és énekes, török fogságba kcrüL Itt hitet, nevet cserél (Jussuf bég) s kényszeritani akarja fiát is, hogy renegát togyen, hogy igy a szultán udvarába léphessen. A szorongatott ifjú Zrínyi Donihoz menekül s gnnek ajánló levelével Magyarországba szökik »issza, hogy felkeresse Rákóczi Ferenczet és Bolgálatába állva, szolgálja hazáját. Eis* felvonás. Az ifjú hoaazas bolyongás •tán Kistapolcsányba kerül, IL Rákóczy Ferencz •dvarába. A fejedelem kinevezi udvari zenészé­nek s mivel az ifjú meggyalázott ősi nevét •itagadja s azt mondja, hogy neve nincs, • fejedelem elnevezi »Nemo»-nak. Nemo meg­látja a fejedeiomasazony udvarhölgyét: Badinyl Klárát és szerelemre lobban iránta, de a szép leányt Desalleurs, franczia márlri is szereti és elhatározza, hogy Nemo ellen intrikát sző. Jönnek a kuruezok és diadallal jelentik, hogy Győrvár alatt csatát nyertek. Második felvonás. Klára viszonozza Nemo szerelmét, Rákócsi és a fejedelemasszony is beleegyeznek az ifjú szerelmes pár házassá­gába Ekkor Desalleurs egy hamisított levéllel kompromittálja Nemot és elhiteti a fejedelem­at«l, hogy Nemo ie, mist atyja, hitetlen török lett és sok gazságot követett el. Rákóczi elűzi •«verából Nemet. Harmadik felvonás. Nemo szerzetes lesz. A szerencsétlen trencséni ütközet után Laczkó tpród, a ki Klárát elkíséri a kolostor környé­kére, hírül hozza neki, hogy a fejedelem yoszélyben van: vasas németek törtek rá. Memo megmenti a fejedelmet, de védelmében ksláloa sebet k»p. Halálos ágyán ártatlansága kiderül b a fejedelem karjaiban hal meg. ig) fe. rar* nézzük meg a Projectograf elő­adást Gambrinm: mellett. Erzsébet körút 27. NEMZETI SZÍNHÁZ. Az »Asszony« szövege. Első felionás. Történik egy villa előcs nokában Pető Lóránt ellenzéki képviselő ország ügyei mellett nem szentel elég időt gyöngédséget feleségének, Jolánnak, a ki un kőzik éi szeszélyeskedik. Tabajdy kormánypá ti képviselő, hivatásos nőcsábító udvarol neki. Midőn a férj hazatér politikai körútjáról, kel­lemetlen családi jelenet fejlődik köztük. Az asszony szemrehányást tesz elhanyagoltatásáért; a férj pedig felkéri, értesse meg Tabajdyval s partivadász barátjával, Bakó Bénivel, hogy látogatasaikkal hagyjanak fel. Közben flirtelő jelenet játszódik le Pető nővére, Etel és ba­rátja Gyöngyösi között. Az udvarló kiutasittat­ván, az asszonyt lakására hivja. Csellel vissza­tér a villába s kéri Jolánt, hogy ne fogadja a férjet. Csakugyan, midőn a férj neje szobájába akar menni, zárt ajtóra talál Az elrejtőzött udvarló látja ezt és csak ennyit szól: — győztem! Második felvonás. Tabajdy lakása. Tabajdy várja Jolánt. Helyette azonban előbb megérke­zik Fifi, a ki korábban barátnője volt és a kinek most Bakó udvarol. E társaság előtt Tabajdy k fejti rendszerét a csábítás művésze­tében. Midőn távoznak a színésznő és Bakó, Tabajdy visázafojtott lélekzéssel várja az asz­szony jöttét Jolán belép. Tabajdy óvatosság­ból kinéz az ajtón és ekkor észreveszi Gyön­gyössy közeledését, a ki utána lesett az asz­szonynak. Összevesznek; párbaj készül. A megijedt asszonyt megvigasztalja az udvarló s Jolán marad. Harmadik felvonás. Szin, mint az elsőben. Jolán távolmaradása, továbbá az a körülmény, hogy Gyöngyössyt két férfi kereste és felvette egyenruháját, gyanút kelt a szerelmes Ételben és ki is faggatja belőle, hogy párbaj készül. Tabajdy, hogy eloszlassa a gyanút, megkéri Petőtől Etel kezét, Pető is gyanakszik ős az elkövetett bűnt már az asszony is megbánja. Pető cselhez folyamodik, hogy megtudja az igazságot. Negyedik felvonás. Ugyanott. A csel sike­rült. Tabajdy lépre megy és oda jön a villába. A női arcz bájossága, yáll, kar fehérgége, a nöi kéz flnomsáea a Rndai dr.-féle „GYÖNGY­Y I R Á G-C RÉM E" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 fill. Bndapest, „Városi gyógysze tar" Váczi­• g Kígyó-ntcza sarok. Pető meg akarja rohanni, de Jolán feltartja. Tabajdy tagadni akarja a valót, de közben megsérti az asszonyt. Jolán erre a bünbánatból bevallja a vétkét, mire a férje kiküldi s a férj és csábító párbajra készülnek, segédek nélkül. Mindegyik levelet ir, a melyben halálának okául öngyilkosságot emlit. Közvetlenül a lövés előtt közéjük rohan az asszony s miután hiába rimánkodik, hogy tegyék le a fegyvert, kiragadja udvarlója kezéből a pisztolyt és lelövi. Egy fél órára nézük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinusz mellett. Erzsébet-körut 27 „A tökéletes feleség" szövege. I. felvongs. Forshaw hírlapi.ó megjelenik Jesson Filmer képviselő házánál, hogy adato­kat szerezzen arról az ünnepélyről, a mely más napra tüzetett ki abból az alkalomból, bogy megnyitják a parkot, a melyet Jesson adományozott a városkának első feleségének, Ridgeley Annabei emlékére. Annabei már né­hány éve nem él, de a házban m :nden körü­lötte, a tökéletes feleség körül forog, kinek emlékét különösen szülei, nénje és öcscse őri­zik, valamint befolyásuk alátt van Filmer is. Filmer második felesége, Nina, kénytelen­kelletlen tűri ezt. Mint Annabei egyetlen fiá­nak, Dereknek nevelőnője, került a házhoz, a melynek ura beleszeretett és mielőtt a boldo­gult rokonai megakadályozhatták volna, nőül is vette. Azóta a Ridgeley család tagjai üldö­zik, ezernyi kifogást emelnek szabad viselke­dése, őszinte természetének megnyilatkozásai ellen, elidegenítik tőle a fiút is, a kit arra szoktatnak, hogy Ninában még mindig a nevelő­nőt lássa. A puritanizmus nyomasztó levegőjét terjesztik a háznál ezek a Ridgeleyk és a sze­gény kis fraDezia kisasszony, Berthe, is annak a hatása alatt van. Hilary, a Filmer bátyja, a ki diplomata, igy találja fivérének házát, a mikor látogatóba érkez k. Itt tudja meg, hogy Nina szeret a kölyök-kutyákkal játszani és még czigarettázik is, a min ugyan meg lehet bot­ránkozni. Az európai gondolkozású, nemesszivü Hilary azonban nem Ítélkezik ily szigorúan és csakugyan, a mint először találkozik Ninával, hamarosan megértik egymást és előrelátható, hogy jó barátok lesznek II. felvonás. Maureward őrnagy, a ház régi barátja, kedvencze Dereknek, a kis Jes­son fiúnak, a kivel különben elég nehezen bír­nak. Maureward is rendkivül szereti a gyereket, a ki őt Maurrynak szokta nevezni, még pedig sulks-Maurrynak, vagyis mogorva Maurrynak, mert oly ritkán nevet. A gyermeknek és az őrnagynak kölcsönöz vonzalmát kedvesen mu­tatja be néhány jelenet. Más jelenetekben meg azt látjuk, mint készül a család a másnapi üenepélyre oly formán, hogy csak Annabei emlékéről legyen szó, de Nina ki legyen zárva mindenből. A mikor arról van szó, hogy szökő­kút is legyen a parkban, nagy lelkesedéssel fogadják az ötletet, de mihelyt Nina magára akarja vállalni ennek dolgát, elfordulnak az eszmétől és ezzel is vérig sértig Ninát, a ki elkeseredve hagyja ott a társaságot. Itt közbe- i lép Hilary, a ki gyönyörű szavakkal mutatja ' ki, mily helytelen uton haladnak a háznál Ninával szemben. A szegény asszony vissza­jön erőt vesz magán és megköveti a családot, de a mikor ujabb sérelem éri, magánkívül ki­jelenti, hogy nem akar tudni a famíliáról és nem vesz részt a park-ünnepélyben. III. felvonás. Nina ragaszkodik szándéká­hoz és a mikor az egész család gyászruhában van, ö világos öltözékben jelenik meg. Nem akar megjelenni az ünnepélyen, a melyen úgyis csak szomorú szerep jutna neki. De ezzel tömérdek pletykának adna tápot és a hírére féltékeny képviselő irtózik ettől. Annyira hatal­mában v&n az első, a tökéletes asszony csa­ládjának, hogy a legerélyesebben követeli Ninától, hogy menjen el az ünnepélyre. Nina nem enged. Ekkor megjelenik Derek, a ki az éjt uj szobájában, az Annabei eddig érintetle­nül tartott szobájában töltötte. Egy dobozt talált ott a szekrény alatt. Nina önkéntelenül babrál a dobozban és leveleket talál benne, a melyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy Derek az Annabei és — Maureward gyermeke. A tökéletes asszony tehát hűtlen volt férjéhez, a ki még most is imádja, a ki még most is a rendszeretet, a háziasság mintaképeként emle­geti a szeles Ninával ellentétben. Első harag­jában a leveleket meg akarja mutatni a férjé­nek, de Hilary eltéríti a szándékától. A hatal mas jelenet behatása alatt Nina nemcsak, hogy lemond a bosszújáról, de kész elmenni az ünnepélyre is. IV. félvonás. Nina egészen megváltozott. Mindenben enged a Ridgeleyk óhajainak. Le­mond a czigarettáról, lomond a kutyákról. Hilary másrészt kezdi a ház tisztogatását és mindenekelőtt Maurewardot készteti arra, hogy távozzék. És látva Nina mártiroaoságát, riem akar tovább czinkosa lenni a zsarnokoskodó családnak és felnyitja Filmer szemét. Az eddig pipogya, aggodalmaskodó ember erőt vesz magán és egyszerűen kiadja az élősdi rokonok útját. Nina elégeti a Maureward leveleit és a házastársak szive is, lelke is egymásra lel. Egy fél órára nézzük meg a Projec vjraf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. RIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Rákóczi« szövege. Első felvonás. Rákóczi Ferenczet Bécsben nevelik. Menyasszonyának, Hesseni Amáliának uj udvarhölgye, Rentheim Magda, serdülő kora óta rajongóan széreti a magyar herczeget. Bercsányi vezetésével megérkeznek a magyar urak, hogy hazavigyék Rákóczit. Meglepődve látják a bécsi udvarban a haza iránt közöm­bös ifjút neveltek Zrínyi Ilona fiából. Már-már kétségbeesnek, a mikor Rákóczi anyja levelé­nek olvasása közben szent hivatásának tuda­tára ébred és önkívületben kiálja: „Hazámba vágyom l" Második felvonás. Rákóczi kuruezseregé­vel Nagyszombat alatt táboroz. A császár követeket küld hozzá: Heister ezredest és Rentheim Magdát. Békét ajánlanak; ha elfo­gadja: láthatja szeretett hitvesét és két szép fiát. De ő még a családi boldogság árán sem fogadja el Heister ajánlatát, hanem harezba indul a császári serege ellen. Harmadik felvonás. A trencséni csatatéren megint csatára készülnek a kuruezok. Magda kideríti, hogy árulást követtek el Rákóczi ellen és átakarja adni Pálfi levelét. Helyette téve­désből egy féltve őrzött régi emlékét adja oda, a melyből a fejedelem megtudja, hogy a német leány tizenöt év óta szereti. A csata szeren­csétlen véget ér, Rákóczi lefordul a lováról, mindenki menekül. A szegény Magdát pedig leteríti egy vasas német golyója. Negyedik felvonás. Elveszett a szabadság ügye. Rákóczi a vereczkei szoroson át mene­kül Lengyelországba. Előbb azonban eltemetik a tárogatót. Alig hantolták el, megszólal a földből a tárogató hangja. A szabadságot nem lehet eltemetoi, kikél a sirból, miként a táro­gató panaszos szava. Ezzel a tudattal indul Rákóczi az örök bujdosásb». Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. énekei'VSrek STERNBERG es. és kir, udvari haogszergyárában Kerepesi-ut 36. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents