MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-24 / 326. szám

1906. november 23. 7 Budapesti színpadok. _>adap«& , november 24. A Magyar Királyi Operaház-ban ma este lép fel Fodorné Aranka a Sámson és Delila női főszerepében. Holnap, vasárnap este kerül harmadszor előadásra Hubay Jenő és Bérezik Árpád Lavotla szerelme czimü dalmüve. m A Nemzeti Szinház-ban tegnap este nagy sikerrel került bemutatóra Bosnyák Zoltán: Mirette czimü nagyhatású drámája A közönség nagyon sokszor szólította a lámpák elé a felvonások végeztével a szerzőt és vele a kitűnő főszereplőket: Lenkey Hedviget, Beregi-1, Odry-t, Gdl-t. Holnap, vasárnap este a Miiette-et ismétlik, déluián a Monna Vanna kerül előadásra, mérsékelt helyárakkal. A Vigszinház-ban ma, szombaton és holnap, vasárnap, két-két előadás lesz. Ma este A tökéletes feleség-e\, Pineio Arthur nagyhatású színművét ismétlik, délután 3 órakor pedig rendkívül mérsékelt helyárakkal a Falu rossza kerül szinre a szinészegyesületi iskola növendékeinek előadásában. Vasárnap este A lovag ur-at, Csergő Hugó poétikus vígjátékát játszszák, délután pedig a Riquette-1, Hennequin és Vebet bohózatát, amelynek ez lesz a huszonötödik előadása. * A Magyar Szinház-ban, kedden, november 27-én bemutatóra kerülő uj Lehár-operett: A vig özvegy részletes szereposztása a következő: A vig özvegy. Operett 3 felvonásban. Ir'ák: Leon és Stein. Zenéjét szerzette: Lehár Ferencz. Személyek: Zéta, montenegrói követ Papir Valencienne, a felesége M.-Fenyvesi E. Danilovics Danilo grof Ráthonyi Glavari Hanna Turchányi O. Rosillon Camill B. Szabó Bogdanovics Gonda Silvien, a felesége". Tallián A. Pricsics, ezredes _ Marosi Praskovics, a felesége Örley Fi. Kromow ... Kővári Olga, a felesége Szentgyörgyi M. Nyégus, kanczellista Boross Cascada vicomte Giréth Raul de St. Brioche Csapó Lolo Molnár R. Dodo Lédeczy M. Í

on-Son Saáry R. ;rou-Frou Havasi K. Clo-CIo Sólyomné Margot _ Farkas R. A vig özvegy további előadásaira is rendkívüli érdeklődést tanúsít a főváros közönsége. A második előadásra elfogyott minden földszinti és elsőrangú jegy. A bemutatóig A milliárdos kisasszony még háromszor kerül előadásra, vasárnap november 25-én délután pedig A tengerszem tündér-éi, Thuty Zoltán látványos tündéries színjátékát adják, a mely az ifjúságnak és a gyermekvilágnak is nagy szórakozsul szolgál. « A Királvszinház-ban Bakonyi és Kacsóh uj munkája, a Rákóczi telt házak előtt halad végig pályafutásának első hetén és a közönség érdeklődése olyan nagyarányú, hogy már a jövő heti előadások jegyeinek árusítását is megkezdték. Minden este Kilry Klára Fáj fáj nótája és Környei Béla Hazámba vágyom . . . dala teszi a legnagyobb hatást: perczekig zug a taps a két ellenállhatatlan erejű énekszám után. A Dunántul! tréfás ensemblét mindig ismételni kell és a Papp Miska, Szentgyörgyi Lenke és Sziklai Kornél dalainak is teljes a hatása. A Rákóczi állandóan ezekkel a főszereplőkkel kerül szinre, hozzájuk, mint a siker részesei Harmath Ilona, Csiszér, Horváth, Rátkai, Vágó, Z. Molnár, Thorma csatlakoznak. Bakonyi és Kacsóh darabja legközelebb már a vidéki színpadokon is szinrekerül, először Kolozsvárott fogják játszani. A Rákóczi mellett vasárnap délután ^szintén eredeti darao, a mult héten ! jubilált •Szép Ilonka kerül szinre. Mátyást | ezúttal is Pálmai Ilka asszony fogja játszani. A kitűnő művésznő partnere Medgyasszay Vilma lesz. Ezt a délutáni előadást mérsékelt helyárakkal tartják meg. a. . p A Népszinház-ban \a második jubileuma felé haladó Rab Mátyás kerül, Fedák Sárival a czimszerepben, minden este szinre Vasárnap egy rég pihentetett népdráma: A két árva kerül felelevenítésre, mely két évtized előtt volt műsoron. Ebben az előadásban lép fel először, mint a Népszínház szerződtetett tagja: Ferenczy Károly, a népszerű komikus. A Kulisszák mögüL Budapest, november 24. .„Psyche." A Magyar Királyi Operaház legközelebbi bemutatója egy balletujdonság lesz : Juon Pál Psyche czimü balletje. A Németországban élő nagyhírű orosz komponista müvéből már a színpadon folynak a próbák és, mint értesülünk, deczember első felében lesz a premier. « „A válás utja." A Vígszínház legközelebbi újdonsága Gavault- nak, A csodagyetmek egyik szerzőjének, A válás utja czimü uj vígjátéka lesz. A franczia újdonságból már folynak a próbák. Lehár Ferencz Budapesten. Lehár Ferencz, A vig özvegy nagyhírű komponistája, ma, szombaton Budapestre érkezett, hogy a Magyar Szinház-ban a jövő hét keddjén bemutatóra kerülő hires operettjének utolsó próbáit vezesse. Az igazgatóság meghívta Léon Viktort, A vig özvegy szövegíróját is, a ki a premier napjára szintén Budapestre érkezik. írói és művész-körökben ünneplés is készül a két szerző tiszteletére. * „A falusi Madonna." A Népszínház legközelebbi újdonsága Verő György A falusi Madonna czimü darabja lesz, melynek zenéjét is Vető irta. Az újdonság czimszerepét Fedák Sári fogja kreálni. A darabból már megindultak a zongorateremben a próbák, de premierjének idejét a műsoron lévő darab állandó vonzóerejére való tekintettel még nem állapíthatták meg. Színházi pletykák. Budapest, novembei 24. Apróságok a „Vigszinház"-ból. — „A lovag ur"-ról. — Vagy hat héttel ezelőtt jelent meg Csergő Hugó a darabjával a Vígszínház igazgatója előtt: — Darabot hoztam Miklóskám I Engedd meg, hogy felolvassam! Faludi igazgató arczára kiült a rémület. Nincs kellemetlenebb dolog, mintha egy színpadi noviczius-iró fel akar olvasni. De azért roppant szívélyesen fogadta Csergő Hugót. — Jól van. Kérlek, jöjj el kedden a lakásomra, majd meghallgatom a darabot. A keddi terminus mögött nagy ravaszság rejlett. Előző napon este ugyanis Faludi Miklós a szerzők egyesületébe szokott vacsorázni menni és onnan bizony csak ugy hajnaltájban vetődik rendesen haza. Arra gondolt tehát, hogy milyen pompásan esik majd az alvás, miközben Csergő Hugó felolvassa a pattogó rímekben irt bohózatát. A kijelölt kedden a szerző pontosan meg is jelent. Faludi belevetette magát kényelmes fauteuillébe, abban a kellemes hitben, hogy már az első strófánál pompásan fog szunnyadni. Csergő elkezdett olvasni. És olvasott, olvasott. Az igazgató pedig nem aludt el. Vége volt az első felvonásnak, kezdődött és véget ért a második is és az igazgató még mindig ébren volt, akár egy kanárimadár. A harmadik felvonás után aztán felugrott és a kezét nyújtotta Csergőnek: — Kedves barátom — mondta — megvallom neked, hogy én azzal a szándékkal ültem le, hogy jól alszom egyet, mialatt te a darabodat olvasod. Ezt már sok más szerzővel cselekedtem meg és mondhatom: sikerrel. Te megfosztottál az álmomtól. De nem haragszom érte, mert ha elvesztettem is a megszokott délutáni pihenőmet, — találtam helyette egy kitűnő darabot! « Még a premier előtt évődtek a szerzővel. A lovag ur szerzője ugyanis termetre nézve nagyon kicsi, majdnem apró ember. Hegedűs Gyula igy szólt:, — Ha majd a bemutatón a lámpák elé hívják, kénytelen lesz egy székre állni, hogy lássa a közönség. Győző Lajosnak az az ötlete támadt, hogy jó volna, ha akkor Varsányi Irén az ölébe venné és ugy mutatná meg az auditóriumnak. Mire az udvarias szerző igy felelt: — Ah, inkább a vállára vegyen, akkor — biztos a sikerem 1 . . . A lovag ur- ban Tanay Frigyes egy fiatal apródot játszik. Csergő Hugó nézte nézte a Tanay szép alakját, de — nagynak tartotta a szerephez és felsóhajtott : — Legalább a termete volna olyan, mint az enyém I De aztán a próbák folyamán megtért és most már szörnyen lelkesedik az apród férfias személyesitőjéért. A mire Tapolczai megjegyezte : — Apródonként megszokta! Plerott. Színházi élet. Budapest, november 24. Apróságok Ibsenről. — Intimitások a nagy norvég drámaíróról. — John Paulsen norvég iró, az Ibsen-ház bizalmasa, a napokban egy kis könyvet adott ki, mely az Ibsen- nel való érintkezésről szól és nemcsak Ibsen-rő\, de a feleségéről is uj jellemvonásokat tartalmaz. Utóbbi időben sokat írtak arról, hogy a költő házassága nem volt éppen boldog. Paulsen Ibsen-nét szigorú, erélyes, komoly természetű asszonynak rajzolja, ki Ibsen több nőalakjához szolgált inodelül. Ibsen a nők jogaiért küzdött ugyan, de nem egy nyilatkozatából kitűnik, hogy föltétlenül hitt a férfiak fölényében, még olyan téren is, mely a nőknek van kijelölve. Többi közt egészen komolyan állította, hogy egy asszony nem képes jó szakácskönyvet irni. Legjellemzőbb a következő adoma, melyet Paulsen jegyez föl róla. Ibsen mindent szeretett maga megtenni és ha kabátjának gombja leszakadt, bezárkózott szobájába és kómikus mozdulatokkal kezdett varrni. Az volt a fölfogása, hogy egy asszony nem képes egy gombot ugy fölvarrni, hogy sokáig tartson, de lia ő fölvarrja, akkor örökké tart. Ibsen-né rendesen finoman mosolygott, ha a Nóra szerzője antifeminista nézeteket hangoztatott és azt mondta Paulsen-nek : — Igaz, hogy Ibsen maga varrja föl a gombjait, de az én müvem, hogy ezek a gombok tartanak is. Ibsen mindig és mindenben a legföltétlenebb önállóság embere volt. Müncheni tartózkodása alkalmával találkozik egyszer Paulsennel és szinte aggodalmas arczczal kérdezi meg tőle: lxjra-wi&w 18. Jj magyar Világ Kávéház Tulatdono* Kasznár Náador. nséracffn b altat