MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)
1906-11-23 / 325. szám
1906. november 23. 7 VÍGSZÍNHÁZ. cA lovag ur» szövege. Első felvonás. Kázmér lovag, a mióta fia a városban elpusztult, még jobban gyűlöli a várost és még jobban rejtőzik a külvilág előtt a maga uradalmáQ, a hol lovagkorbeli az élet. Ugy élt ott Kázmér, mint valami középkori lovag és ugy él a házanépe is, kiváltképen az unokája, György, a kit csecsemő korában hoztak a várba. György urfi méltó unokája a nagyatyjánák és él-hal a lovagkor nemesi hagyományaiért. Megjeleni azonban a várban egy városi kiránduló társaság, a melyet útközben automobil baleset ért. Hort lovag ez, a városi bankár, Alisz, a leánya és Vidor ur, a prókurista. Szembe kerül igy a régi világ lovaga a modern lovag úrral. A két lovag nehezen érti meg egymást, de annál hamarabb közeledik egymáshoz György úrfi és Alisz kisasszony. György a szép leány közelében akar maradni és Horték belemennének abba a tréfába, hogy magukkal viszik Györgyöt a bankhoz gyakornoknak. Kázmér lovag eleinte tiltakozik ez ellen a terv ellen, de végre is nem tud ellenállni György kérelmének. Második felvonás. A Hort bankban nagy felfordulást okoz az uj gyakornok, a ki nehezen találja bele magát a városi viszonyokba. Meggyülik a baja a rendőrséggel, mert nem engedi, hogy egy öreg koldusnőt bekísérjenek, magára haragítja a bank legjobb kliensét, a kit megakadályoz abban, hogy megcsókolja a kis gépirólányt. Megbízzák azzal, hogy szigorú levelet irjon Szentgálynak, a ki moratóriumot kér és György a szigorú levél helyett készséggel megígér mindent, a mit az olyan nagynevű család, mint Szentgályak kíván. Alisz jó szemmel nézi a derék fiút, a kire Vidor ur szörnyen féltékeny. György megható szavakban vallja meg szerelmét Alisznek, de Hort csókoláson éri a szerelmeseket és most már követeli, hogy Alisz azonnal menjen nőül Vidorhoz. György azt hiszi, hogy azért nem tud konkurrálni Vidorral, mert nincs modern öltözete és azért városi ruhát ölt magára, de kinevetik és kétségbeesve hívja szolgáját, Vinczét, hogy térjenek vissza a várba. Erre azonban Alisz kijelenti, hogy utána megy. Harmadik felvonás. Kázmér lován megakarja bőszülni a fiát, de nincs erre szüksége, mert Hort megjelenik, hogy keresse leányát, a ki György után szökött. A két lovag végre is megegyezik és végül már Hort is megteszi, a mit eddig csak az öreg lovag és a fia cselekedett: versben beszél. A fiatalok pedig egymáséi lesznek. Egész Budapest vásárolja most osztálysorsegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4 Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Rákóczi« szövege. I. felvonás. Rákóczi Ferencz Lipót császár udvarában él Bécsben, teljesen kivetkőzve magyar érzéseiből, mint a császár udvaroncza. Mennyasszonyának: Hesszeni Amália herczegnönek egy udvari est alkalmából bemutatják Reintheim Magdalénát, a kit Amáliának udvarhölgyül ajánlanak és a bi itt tudja csak meg, hogy uj úrnője jegyese Rákóczi Ferencznek, a kit ö serdülő kisleány kora óta olthatatlan szerelemmel szeret. Ezt be is vallja Amáliának. Az est folyamán érkezik a bécsi Burgba a magyar küldöttség, Bercsényi vezetésével, hogy visszahívja Rákóczit Magyarországba, a hol benne bizik minden magyar és öt várja, hogy a kuruczmozgaiom élére álljon. De Rákóczi erről hallani sem akar, őt csak szerelme foglalkoztatja. Szinleg az udvar mulattatására, de voltaképen azért, hogy Rákócziban felébredjen a magyar lélek: Gölöncsér a tárogatós diák, megfújja a tárogatót, majd kuruczdalokat énekel. Rákócziban erre se ébred fel a magyar lélek. Már-már kétségbeesnek a magyar urak, a mikor [a diák felolvassa Rákóczinak édes anyja : Zrinyi Ilona levelét. Mig olvassa: Rákóczi önmagára ismer, tudatára ébred nagy és szent hivatásának. Mire a levél végére ér a diák: Rákóczi szinte önkívületien kiáltja: „Hazámba vágyom! ..." A magyarok czélt értek: övék már Rákóczi. Lipót császár átvonul a termen, de Rákóezi és a magyar urak már nem hajtanak előtte térdet. II. felvonás. Nagy-Szombat alatt. Rákóczi élén áll a kuruczmozgalomnak és vezére, fejedelme a seregnek, mely készül Nagy-Szombat alatt Heister hadával megütközni. Követség jő a császártól, az egyik követ maga Heister ezredes, a másik — Reintheim Magda. Azért jöttek, hogy békekötésre bírják Rákóczit, a ki ezért az árért találkozhatik szép hitvesével és két kis gyermekével, a ki'tet eddig Bécsben tartottak fogva. De Rákóczi még családi boldogságáért sem adja el hazáját: visszautasítja Heister ajánlatát. Rentheim Magda is a magyarokhoz pártol, egyedül hagyja távozni Heistert, a ki szereti őt és felesküszik Rákóczi zászlójára. „Lipót császár nem királyunk!» kiálltja Rákóczi és utánna zúgja a nép és a kuruczság. Megszólalnak a kürtök: Rákóczi indul a harczba Heister ellen. III. felvonás. A trencséni csatatéren. Lemenőben a kuruczok szerencsecsillaga. A trencséni csatára készül Rákóczi, a kivel ott van már a táborban hü hitvese is. Amáliát a császár követe igyekszik rávenni, hogy birja rá Rákóczit a meghódolásra, de a herczegnő, bár megkísérti, képtelen megbízatásának eleget tenni. Ekkor tudomására hozza Magda Rákóczinak, hogy árulást követtek el ellene,, körül van a sereg zárva és minden reménység veszendőben. Át akarja adni Pálffy levelét, melyet elfogott, de véletlenül egy féltve őrzött régi emlékét adja át a fejedelemnek, a miből Rákóczi megtudja, hogy Rentheim Magda régen és titkon szereti öt. A csata megindul, de szerencsétlen véget ér. Rákóczi lefordul lováról és megsebesül. Reményvesztetten halni vágyik, de Bercsényi lelkesíti, mert ha ő nem lesz: örökre vége a magyar szabadságnak. Sikerül is kivezetnie Rákóczit a csata forgatagából, mely már Magdát is elkapta, akkor, a mikor puszta kézzel megvédte a zászlót Heister ezredes ellenében. A harcz véget ér, fölzeng a gyászinduló : elszállítják a holtakat és a sebesülteket. Gölöncsér hozza a holtra sebzett Magdát, a ki ott hal meg a hűséges diák karjaiban. A szép halottat a zászlóval takarja be a diák és virágot hint a homlokára. IV. felvonás. A vereczkei szorosnál. Németkézen az ország: elveszett a magyar szabadság. Kisszámú hivei szöktetik ki Rákóczit Lengyelországba, a hová elbujdosik. Égyedül megy a fejedelem, hivei közül senkit sem akar magával vinni. Előbb azonban eltemeti a magya rok ébresztőjét, a szabadság hangszerét: a tárogatót És mikor már elföldelik a tárogatót, egyszerre minden oldalról: keletről, nyugatról, északról, délről a hegyormokról felhangzik az eltemetett tárogató panaszos szava. A szabadságot, a magyarságot nem lehet eltemetni: előbbutóbb kikél az sírjából, uj életre ébred. Ezzel a tudattal indul a honjavesztett fejedelem az önkéntes számkivetésbe. MAGYAR SZÍNHÁZ »A milliárdos kisasszony« szövege. Első felvonás. Történik Ross milliárdos hűvösvölgyi nyaralójában. A milliárdos, daczára a nagy vagyonának, folyton dolgozik a titkárával, Véry Ákossal, Betsy leánya pedig ezalatt csupa excentrikus dolgot müvei. Betsy erősen vonzódik a titkárhoz, a kit az atyja is nagyon szeret, de nálánál is jobban szeretné a czimeres vöt; két ravasz házasságközvetitő zsidó, a ki ismeri ezt a gyöngéjét, czimeres kérőkkel házalnak nála. Az egyik egy szerb herczeg, a másik egy tönkrement huszártiszt. Második felvonás, 'örténik ugyanott, egy rokoko-ünnep keretéber. A házasságközvetitők. a jó provízió reményében, előbb egymás ellen, majd vállvetve dolgoznak jelöltjeik érdekében. Hogy a titkár és Betsy terveit meghiúsítsák, felkutatják a Véry egy régi, elhagyott szerelmét, Harmat Évi masamódleányt, sőt mint tánczosnőt csempészik be a társaságba. A titkár és régi kedvese közt viharos jelenetek ját szódnak le, a melyeknek az a vége, hogy Betsy, a ki mindent megtud, az eljegyzés előtt közvetlenül, a herczeggel cserél jegygyűrűt. Harmadik félvonás. Ugyanott. A szerb herczeg mostohaságával egyre nevetségesebbé t««*i magát menyasszonya előtt, annyira, hogy Betsy miután közben meggyőződött, hogy Véry titkái régen szakított a masamóddal, lerázza s nyak ról. A lakodalmi nép előtt ugyanis kijelenti, hogy neki nem kell hozomány, csak szerény apanázs, mert nem akar érdekházasságot kötni. A herczeg természetesen impreszszárióval együtt takarodót fuj és Betsy a titkáré lesz. A milliárdos örömében, néhány millió províziót és végkielégítést oszt ki a házasságközvetitők, a herczeg és a masamód között. Egész Budapest vásárolja most osztálysorajegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth-Lajos-u, 4. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-kürut 27 OSAN a legjobb védöezer azéjuk, fifakut. Omn-nxájvix 1 kor 7« f. O«m-íogpor SS fillér. TANNINGENE fjS». Cnnw ksMi » legkipróbáltabb szepitőnzer a k. wmu muh Balsaml n. szappl n so f. KritsckKflTQsHP P fél« Nnpraíorgóvirag-Olej Sz«*n UtOfliCJC p«n 70 fillér oa 1 korona. Czerny ü. Antal ••a 8. (akt* drogsriábaa, legye«. Sécnban, XVUI., Carl Vminden nagyobb g ' illatszertárban Carl UKhrw-Straasa ' gyógyszertárban, dro( in, ítb. Árjegyzék ing Egész Budapest vásárolja most osztálysorsjegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4 Egy fői órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. D' ci ES KtRUDMRHWI&SURCTAR BUDAPEST. VII KERFPESI'UT36SZ Mindennemű saját gyártmánya HANGSZEREK nagy raktárára Sok szenvedéstől szabadul meg h» megismeri az ÍTtiíirnucnl bedörzsölő szert, mely enyhit: csúzt, UNIVCRSAL-J: LULU köszvényt, rhenmát, fog- és fejfájást és makacs bőrriazketegséget. A kimerült Izmokat és idegeket fölttditi és erősiti, a mit számos elismeróés hálairat igazol. Egy kis próbaüveg ára 40 fill., egy deczis üveg 1 k. Főraktár: Budapest, Török J. gyógytára Király-u. 12. dsAndrássy-ut2ó. Vidékre 3 nagy üveget 4 k. 50 f., 12 kis üveget 5 k.-ért portó és csomagolás költségmentesen küld a „Vörös kereszt" gyógytár Temesvár. |Hirdetések llfelvétetnek e lap hirI detési osztályában •fűerlóczy-utcxa 1, sz. gTelefon 9—40. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Kerepesi-ut 36. Kitűnő zongorák dús raktára.
