MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-20 / 322. szám

2 1906. november 19. VIGSZINHAZo „A. tökéletes feleség" szövege. I. félvonás. Forshaw hirlapiió megjelenik Jesson Fiimer képviselő házánál, hogy adato­kat szerezzen arról az ünnepélyről, a mely más napra tüzetett ki abból az alkalomból, bogy megnyitják a parkot, a melyet Jesson adományozott a városkának első feleségének, Ridgeley Annabei emlékére. Annabei már né­hány éve nem él, de a házban minden körü­lötte, a tökéletes feleség körül forog, kinek emlékét különösen szülei, nénje és öcscse őri­zik, valamint befolyásuk alátt van Fiimer is. Fiimer második felesége, Nina, kénytelen­kelletlen türi ezt. Mint Annabei egyetlen fiá­nak, Dereknek nevelőnője, került a házhoz, a melynek ura beleszeretett és mielőtt a boldo­gult rokonai megakadályozhatták volna, nőül is vette. Azóta a Ridgeley család tagjai üldö­zik, ezernyi kifogást emelnek szabad viselke­dése, őszinte természetének megnyilatkozásai ellen, elidegenitik tőle a fiút is, a kit arra szoktatnak, hogy Ninában még mindig a nevelő­nőt lássa. A puritanizmus nyomasztó levegőjét terjesztik a háznál ezek a Ridgeleyk és a sze­gény kis franczia kisasszony, Berthe, is annak a hatása alatt van. Hilary, a Fiimer bátyja, a ki diplomata, igy találja fivérének házát, a mikor látogatóba érkezik. Itt tudja meg, hogy Nina szeret a kölyök-kutyákkal játszani és még czigarettázik is, a min ugyan meg lehet bot­ránkozni. Az európai gondolkozású, nemesszivü Hilary azonban nem Ítélkezik ily szigorúan és csakugyan, a mint először találkozik Ninával, hamarosan megértik egymást és előrelátható, hogy jó barátok lesznek 1L. félvonás, ftmurewarcl őrnagy, a ház régi barátja, kcdvencze Dereknek, a kis Jes­son fiúnak, a kivel különben elég nehezen bír­nak. Maureward is rendkívül szereti a gyereket, a ki őt Maurrynak szokta nevezni, még pedig sulks-Maurrynak, vagyis mogorva Maurrynak, mert oly ritkán nevet. A gyermeknek és az őrnagynak kölcsönöz vonzalmát kedvesen mu­tatja be néhány jelenet. Más jelenetekben meg azt látjuk, mint készül a család a másnapi üenepélyre oly formán, hogy csak Annabei emlékéről legyen szó, de Nina ki legyen zárva mindenből. A mikor arról van szó, hogy szökő­kút is legyen a parkban, nagy lelkesedéssel fogadják az ötletet, de mihelyt Nina magára akarja vállalni ennek dolgát, elfordulnak az eszmétől és ezzel is vérig sértig Ninát, a ki elkeseredve hagyja ott a társaságot. Itt közbe­lép Hilary, a ki gyönyörű szavakkal mutatja ki, mily helytelen utoa haladnak a háznál Ninával szemben. A szegény asszony vissza­jön erőt vesz magán és megköveti a családot, de a mikor ujabb sérelem éri, magánkívül ki­jelenti, hogy nem akar tudni a famíliáról és nem vesz részt a park-ünnepélybeD. III. felvonás. Nina ragaszkodik szándéká­hoz és a mikor az egész család gyászruhában van, ő világos öltözékben jelenik meg. Nem akar megjelenni az ünnepélyen, a melyen úgyis csak szomorú szerep jutna neki. De ezzel tömérdek pletykának adna tápot és a hirére féltékeny képviselő irtózik ettől. Annyira hatal­mában van az első, a tökéletes asszony csa­ládjának, hogy a legerélyesebben követeli Ninától, hogy menjen el az ünnepélyre. Nina nem enged. Ekkor megjelenik Derek, a ki az éjt uj szobájában, az Annabei eddig érintetle­nül tartott szobájában töltötte. Egy dobozt talált ott a szekrény alatt. Nina önkéntelenül babrál a dobozban és leveleket talál benne, a melyek kétségtelenül bebizonyítják, hogy Derek az Annabei és — Maureward gyermeke. A tökéletes asszony tehát hűtlen volt férjéhez, a ki még most is imádja, a ki még most is a rendszeretet, a háziasság mintaképeként emle­geti a szeles Ninával ellentétben. Első harag­jában a leveleket meg akarja mutatni a férjé­nek, de Hilary eltéríti a szándékától. A hatal­mas jelenet behatása alatt Nina nemcsak, hogy lemond a bosszújáról, de kész elmenni az ünnepélyre is. IV. félvonás. Nina egészen megváltozott. Mindenben enged a Ridgeleyk óhajainak. Le­mond a czigarettáról, lomond a kutyákról. Hilary másrészt kezdi a ház tisztogatását és mindenekelőtt Maurewardot készteti arra, hogy távozzék. És látva Nina mártiromságát, nem akaí tovább czinkosa lenni a zsarnokoskodó családnak és felnyitja Fiimer szemét. Az eddig pipogya, aggodalmaskodó ember erőt vesz magán és egyszerűen kiadja az élősdi rokonok útját. Nina elégeti a Maureward leveleit és a házastársak szive is, lelke is egymásra lel. Egész Budapest vásárolja most osztálysors­egyeit DÖRGE-banknál, Ko ssuth Lajos-u. 4 Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Rákóczi« szövege. I. felvonás. Rákóczi Ferencz Lipót császár udvarában él Bécsben, teljesen kivetkőzve ma­gyar érzéseiből, mint a császár udvaroncza. Mennyasszonyának: Hesszeni Amália herczeg­nőnek egy udvari est alkalmából bemutatják Reintheim Magdalénát, a kit Amáliának udvar­hölgyül ajánlanak és a ki itt tudja csak meg, hogy uj úrnője jegyese Rákóczi Ferencznek, a kit ő serdülő kisleány kora óta olthatatlan szerelemmel szeret. Ezt be is vallja Amáliának. Az est folyamán érkezik a bécsi Burgba a mBgyar küldöttség, Bercsényi vezetésével, hogy visszahívja Rákóczit Magyarországba, a hol benne bizik minden magyar és öt várja, hogy a kuruczmozgalom élére álljon. De Rákóczi erről hallani sem akar, őt csak szerelme fog­lalkoztatja. Színleg az udvar mulattatására, de voltaképen azért, hogy Rákócziban felébredjen a magyar lélek: Gölöncsér a tárogatós diák, megfújja a tárogatót, majd kuruczdalokat éne­kel. Rákócziban erre se ébred fel a magyar lélek. Már-már kétségbeesnek a magyar urak, a mikor a diák felolvassa Rákóczinak édes anyja: Zrínyi Ilona levelét. Mig olvassa: Rákóczi önmagára ismer, tudatára ébred nagy és szent hivatásának. Mire a levél végére ér a diák: Rákóczi szinte önkívületien kiáltja: „Hazámba vágyom! ..." A magyarok czélt értek: övék már Rákóczi. Lipót császár átvonul a termen, de Rákóczi és a magyar urak már nem haj­tanak előtte térdet. II. felvonás. Nagy-Szombat alatt. Rákóczi élén áll a kuruczmozgalomnak és vezére, feje­delme a seregnek, mely készül Nagy-Szombat alatt Heister hadával megütközni. Követség jő a császártól, az egyik követ maga Heister ez­redes, a másik — Reintheim Magda. Azért jöttek, hogy békekötésre birják Rákóczit, a ki ezért az árért találkozhatik szép hitvesével ós két kis gyermekével, a ki'cet eddig Bécsben tartottak fogva. De Rákóczi még családi bol­dogságáért sem adja el hazáját: visszautasítja Heister ajánlatát. Rentheim Magda is a ma­gyarokhoz pártol, egyedül hagyja távozni Heis­tert, a ki szereti öt ós felesküszik Rákóczi zászlójára. „Lipót császár nem királyunk!» kiálltja Rákóczi és utánna zúgja a nép és a kuruczság. Megszólalnak a kürtök: Rákóczi indul a harczba Heister ellen. III. felvonás. A treneséni csatatéren. Le­menőben a kuruczok szerencsecsillaga. A tren­eséni csatára készül Rákóczi, a kivel ott van mára táborban hü hitvese is. Amáliát a császár követe igyekszik rávenni, hogy birja rá Rákó­czit a meghódolásra, de a herczegnö, bár megkísérti, képtelen megbízatásának eleget tenni. Ekkor tudomására hozza Magda Rákóczinak, hogy árulást követtek el ellene. .körül van a sereg zárva és minden reménység veszendőben. Át akarja adni Pálffy levelét, melyet elfogott, de véletlenül egy féltve őrzátt régi emlékét adja át a fejedelemnek, a miből Rákóczi meg­tudja, hogy Rentbeim Magda régen és titkon szereti őt. A csata megindul, de szerencsétlen véget ér. Rákóczi lefordul lováról és meg­sebesül. Reményvesztetten halni vágyik, de Bercsényi lelkesíti, mert ha ő nem lesz: örökre vége a magyar szabadságnak. Sikerül is ki­vezetnie Rákóczit a csata forgatagából, mely már Magdát is elkapta, akkor, a mikor puszta kézzel megvédte a zászlót Heister ezredes elle­nében. A harez véget ér, fölzeng a gyász­induló : elszállítják a holtakat és a sebesülteket. Gölöncsér hozza a holtra sebzett Magdát, a ki ott hal meg a hűséges diák karjaiban. A szép halottat a zászlóval takarja be a diák és virá­got hint a homlokára. IV. félvonás. A vereczkei szorosnál. Német­kézen az ország: elveszett a magyar szabad­ság. Kisszámú hivei szöktetik ki Rákóczit Lengyelországba, a hová elbujdosik. Egyedül megy a fejedelem, hivei közül senkit sem akar magával vinni. Előbb azonban eltemeti a magya­rok ébresztőjét, a szabadság hangszerét: a tárogatót. És mikor már elföldelik a tárogatót, egyszerre minden oldalról: keletről, nyugatról, északról, délről a hegyormokról felhangzik az eltemetett tárogató panaszos szava. A szabadsá­got, a magyarságot nem lehet eltemetni: előbb­utóbb kikél az sírjából, uj életre ébred. Ezzel a tudattal indul a honjavesztett fejedelem az ön kéntes számkivetés be. Egész Budapest vásárolja most osztálysors­jegyeit DÖRGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4 Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27­NÉPSZÍNHÁZ. A «Rab Mátyás» szövege. Első felvonás. Az ifjú Hunyadi Mátyást Podiebrád cseh király foglya Prágában. Az ifjú fogolynak szabad járás-kelése van a városban s igy bekerül a Ghettoba, a hol beleszeret a prágai hitközség elöljárójának, Eisignak, foga­dott leányába: Gitába. A szép Gita azonban, a ki maga is grófnő é3 csak rejtőzködik a Ghettoban, szerelmes Gabiről diákba, a ki voltaképen Sternberg gróf és szintén álruhá­ban rejtőzködik a prágai talmudista diákok közt. Gita az az estéli Purim-ünnepségre meghívja Mátyást az előljáró házába; idehívja Gabiről diákot is, hogy segédkezzék szerelmese meg­szöktetésében. A felvonás egy rendkívül hangu­latos szerenáddal végződik, mely után a diákok Mátyással együtt bevonulnak a Ghettóba. Második félvonás. Eisig előljáró házában vagyunk, a hol Purim ünnepet ülnek. Az ünnep keretében kezdődik Gita és Gabiről eljegyzése. Mátyás a gajdos diákokkal mint bohócz jelenik meg és vidám dallal köszönti a boldog ifjú párt. Mikor azonban a sürün elfátyolozott menyasszonyban felismeri Gitát, összeroskad fájdalmában. Ekkor megjelennek a magyar urak és értesitik Mátyást, hogy királylyá választották s hívják haza a magyar trónra. Megcsalódott szerelmében megtört Mátyás vonakodik a trónt elfogadni, de ekkor megjelenik a háttérben édesanyja, Szilágyi Erzsébet, s ennek esdő szavára Mátyás kész haza indulni Magyar­országba. Harmadik felvonás. A magyar-morva hatá­ron látjuk az ifjú király sátrát. Az országból jött különböző küldöttségek hódolatát itt fogadja az ifjú király a főudvarmesterré előléptetett prágai hitközségi szolgának, Czódiknak, bemu­tatása mellett. Miután az ifjú király egy szilaj toborzóban még bucsut vesz gondtalan ifjúsá­gától és Sternberg grófot Gitával együtt még kiséretébe fogadja, felpattan fehér paripájára a egy lendületes beszéd után bevágtat nagy Magyarországba, hogy elfoglalja királyi trónját. Egész Budapest vásárolja most osztálysors­jegyeit DÖRGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinusz mellett. Erzsébet-körut 27. Hová menjünk szinház után ? Lidó" kávéházba _ _ _ _ _ _ Andrássy-nt és 9 ^ ^^ ^^ Csengery-u. urak. Kényelmes szolid családi találkozóhely. HIDEG BUFPET. ^ Figyelmes kiszolgálás. Számos látogatást kér Rau chbauer János,'kávés. tisztelettel ' Zongorát, pianinót kölcsönöz STESfiBE$G Kerepesi-ut 36. Kitűnő zongorák dús raktára-

Next

/
Thumbnails
Contents