MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-20 / 322. szám

—— m — 1906. november 20. Budapesti színpadok. Bndapctt, november 20. A Magyar Kit. Operaház-ban a héten minden este van előadás. Ma este van a Lavotha szerelme második előadása. Az uj magyar dalmű jövő vasárnap este kerül harmadszor előadásra. Szerdán este a Nemzeti Színház személyzete játszik az Operaház-ban. Előadják, P Márkus Emiliával a czimszerepben, Sardou: A boszorkány czimü drámáját Csütörtökön a Pillangó kisasszony, pénteken az Aida kerül szinre, szombaton pedig Fodomé Aranka lép fel Ja Sámson és Delila női főszerepében. • GCR-NPR "** TP A Nemzeti Színház-ban holnapra, szerdára Pierre Wolf kitűnő vígjátéka, A titok van kitűzve, immáron 24-szer. Szereposztása most is a rendes: Rákosi Szidi, D. Ligeti Juliska, Helvey Laura, Vdradi Aranka, Ndday, Újházi és Dezsó játszanak benne. Csütörtökre, az Asszony, Porzsolt Kálmán nagysikerű társadalmi színmüve van kitűzve, a melynek ez lesz a 11-ik előadása. Pénteken bemutató-előadás lesz a Nemzeti Szinház-ban. Ekkor adják először Bosnyák Zoltánnak Mirette czimü 3 felvonásos párisi történetét, a melyből már teljes diszletezéssel folynak a házi főpróbák. Az újdonságban, a mely tárgyát III. Napoleon korából vette, a czimszerepet Lenkey Hedvig fogja kreálni. Korhű 'díszletek és jelmezek készülnek az újdonsághoz, a melynek második felvonásában egy dal eléneklésésével közreműködik Sándor Erzsi, az Operaház művésznője is. A bemutató-előadásra, úgyszintén a szombati második és a vasárnap esti harmadik előadásra jegyek már kaphatók a színház elővételi pénztáránál és a városi jegyirodákban. Az újdonság szinlapja a következő: Mirette. Párisi történet 3 felvonásban. Irta: Bosnyák Zoltán. Szerrélyek: A császár Andre D'Azyr Fontainebleau Vrammont Fagon Kleinwied _ Auersberg Nariskin Fronsard Tábornok Titkár Beche apó Barnave Linard Pier re _ — Francois lacot Lavoy ... 2| diszitő Mirette ... ... — Nelion Anna Delanger Margit Cora .. Susanne Estr Rossignale Vacher Therique Clemence... Suzon Öltöztetőnő Vak asszony Gál Beregi Odry Hajdú Kürthy Mihályfi Horváth Paulay Garamszeghy Gabányi I. Hetényi J. Szőke Gabányi Á. Pethes Rózsahegyi Latabár Bónis Tóth [. Narczisz Faludi Thuránszky Lenkey H. Cs. Alszegby I. Kelemen M. V. Molnár R Kiss M. O. Keczeri I. Meszlényi A. Vízvári M. Demjén M. Molnár 1/ Kertész I. Munkácsy M. A Vígszínház heti műsorában A lovag ur, Csergő Hugó nagysikerű uj vígjátéka és A tökéletes feleség, Pinero színmüve, váltakoznak. A lovag ut-at még szerdán, pénteken és vasárnap játsszák. A tökéletes feleség-eX pedig ma, csütörtökön és szombaton. A tökéletes feleség ma éri meg az első kis jubileumot, a tizedik előadást. A hányszor Pinero Arthur nagyhatású darabját eddig adták, mindannyiszor zsúfolásig telt meg a nézőtér és a közönség mindig a legnagyobb élvezettel hallgatja az angol író magasnivóju, előkelő hangú színmüvét, a melyet a Vígszínház együttese méltó módon interpretál. A Magyar Szinház-ban A milliárdos kisasszony mai, keddi előadásán Betsy szerepét Harkányi Gizella, a kolozsvári színház volt tagja, mint vendég, énekli. Ez estén játssza először B. Szabó József Basaréti huszárhadnagy szerepét — A Magyar Színház újdonságának, A vig özvegy-nek második fölvonása egy montenegrói nemzeti ünnepség keretében folyik le, a melyet Glavari asszony, A víg özvegy, Turcsányi Olga rendez párisi palotájaban. Az ünnepségen nemzeti tánczok is foidulnak elő, a melyeket tamburiczák pengetése mellett jár a színház tánczkara. Az igazgatóság erre a czélra szerződtette Sztanó Mihály baltai tamburiczás zenekarát. Érdekesebb tánczszámok még Turcsányi Olga és Ráthonyi Ákos keringője, a bamba gyászvitézről szóló kettős, a grizettszeptett, a melynek magántánczát hat tánczosnő élén Méreiné Erna asszony fogja bemutatni, továbbá az első fölvonás befejezéseül szolgáló hölgyválasz és a második finálé nagy keringőegyüttese. Az újdonság jövő kedden, november 27-én kerül a közönség elé. — Vasárnap, november 25-én délután ismét Thury Zoltán tündéries szinjátéka, A tengerszem tündére kerül előadásra * A Királyszinház-ban ma este kerül bemutatóra Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrácz dr. Rákóczi czimü daljátéka. Az újdonság tölti be ezután a szinház esti műsorát. Vasárnap délután a Szép Ilonka kerül előadásra. -2 A Népszínház-ban tegnap nagy fénynyel jubilált, nagysikerű Rab Mátyás előadásai töltik be a hét esti műsorát. Blaha Lujza vendégfellépése teszi érdekessé a csütörtöki ifjúsági előadást, a melyen A gyimesi vadvirág kerül szinre. Vasárnap egy rég pihentetett népdráma: A két árva kerül felelevenítésre, mely két évtized előtt volt műsoron. Ebben az előadásban lép fel először, mint a Népszínház szerződtetett tagja: Ferenczy Károly, a népszerű komikus. A kulisszák mögül. Budapest, november 20. „Rákóczi." — A „Királyszinház" mai bemutatójához. — I. A szövegíró a darabjáról. Azt az alkalmat, a melyet nekünk : próbákkal, jövendőlesekkel, reményekkel és bajokkal küzködő szegény szerzőknek nyújtanak e lap hasábjai, hogy darabjukról, az előadásról, a próbáról, soha nem sejtett czéljaikról, titkos intencziókról egyet-mást elmondhassanak a nyilvánosságnak, arra akarom felhasználni, hogy hódolatomat tegyem le Endrődi Sándor előtt, a ki Kurucz-dalaival egész csomó hangulatot adott darabunkhoz, a ki verseivel bevezetett a kurucz világba, megtanított szeretni ezt a gyönyörűen szomorú hőskölteményt, szent hősével, bus poézisével, ihletett fájdalmával, pompás bravúrjaival, szomorú vereségeivel, siralmas reménytelenségével .. . Azt, hogy a história tanított meg erre a költőjére váró, nagy magyar époszra — s be kell vallanom, hogy a „Kurucz-dalok" nyitották meg előttem igazán annak sötét titkait. Gyanutlanul és tervtelenül nyitottam fel a kis kötetet és azt a könycseppet, a melyet a szemembe csalt Endrődi verseire valami elnyomott, eltitkolt magyar honfibú: felapróztam négy felvonásra, s abból irtam meg a fölséges fejedelem históriáját. Ha ennek a könycseppnek a melege meg érinti egy kevéssé közönségünk szivét: remé lem, meg fogják nekem bocsátani, hogy nótá kat adtam Rákóczi szájába, hogy felséges alakját oda raktam a Királyszinház női karának közepébe, s méltatlan tollamra vettem a magyar történelem legnemesebb, legszentebb hősét. Kacsóh Pongrácz nótáiból, művészeink játékából és talán az én munkámból is ki fogják érezni a rajongást, a szeretetet, a hódolatot, a melyet a legutolsó alattvaló érez a — királya iránt. Bakonyi Károly. II. A zeneszerző a darabjáról. Tavaly télen Olaszországban járkáltam, mondjuk: tanulmányúton. Gimnáziumokat, egyetemeket látogattam, könyvtárakat, képtárakat bámultam, szabad óráimban pedig átengedtem magam a természetbámulás gyönyörűségének, annak a fájóanédes érzésnek, a mely minden „éjszakon" lakó embernek a szivébe belopódzik, mikor hazájának hideg tele elől a napsugaras délre menekül. Van ebben az érzésben valami a gyávaság beismeréséből. Mintha egy kicsit szégyeltem volna magamat azért, hogy én könnyű tavaszi ruhában sétálok a Via Appia narancsfái alatt, mikor otthon fáznak és fűtenek, már a kinek van mivel. Ezt a bántó érzést még fokozták bennem azok a hirek, a melyeket a három nappal később érkező hirlapok hoztak a hazai állapotokról. Resteltem, hogy szórakozom akkor, mikor otthon a — szabadságunkat akarják lábbal tiporni. Ilyen érzéseket uralva kerültem január vége felé (talán 21-én) Pompeibe. Ragyogó, sugaras napon kóboroltam be e titokzatos bübáju romvárost. Már alkonyodott, mikor a város éjszaki végére: a Herkules kapuhoz érkeztem. Milyen panoráma! Az azurszinü tenger Capri szeszélyes sziklatömbjével, a kéknél kékebb ég, a zöldnél zöldebb Sorrento, a komor Vezúv, oldalán vörös lávacsikokkal és az aranyfényben fürdő romok 1 Csodálatos képe a természet örökkévalóságának és az emberi alkotások múlandóságának. E nagy temetőt látva, eszembe jutott a mi szabadságunk nagy temetője : a majthényi róna. Összeszorult a torkom és akaratlanul Endrődi Sándor versére gondoltam: A majthényi róna Mintha véges végtől végig Gyászba borult volna . . . Itt, e pillanatban született az a dal, a melyiyel Rákóczi a mi darabunk végén elbúcsúzik. Ha egy századrészét is bele tudtam önteni annak a mélységes fájdalomnak, annak a fájó vágyakozásnak, a mely akkor a szivemet szorította — talán nem dolgoztam hiába. Kacsóh Pongrácz dr. Színházi pletykák. Budapest, november 20. A Vígszínházból. I. A dicséret. A Csergő Hugó darabjának a bemutatóelőadásán történt a Vígszínház-ban. A nagy siker forró hangulatot keltő hatása alatt kipirult ábrázattal beszélgettek az emberek a nézőtéren és a folyosókon. Egyszerre arra ment Faludi Gábor igazgató, a ki a páholyába sietett. Egy habitüé megszólította: — Igazgató ur! Mondok valamit. .. — Parancsoljon I .. . — Tudja: itt voltam A tökéletes feleség bemutatóján is. Mondhatom, hogy az az angol darab nagyon jó; de A lovag ur az igazán — tökéletes... ^ •'.'} A biztos jel. T A lovag ur premierjén, az első felvonás után hétszer, a második után egy tuczatnál is többször hivták a lámpák elé csergő Hugót, a j Knsnatfe 1 LXFEWIRTAtc.. 18. 9 Nagyar Világ Kávéház t Tulaidono* Kasznár Nándor.