MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-17 / 319. szám

"PF 1906. november 17. 3 Budapesti színpadok Badipcit, november 17. A Magyar Kiiályi Ope/aház-ban ma este kerül bemutatóra Hubay Jenó, Betelik Árpád és Farkas Imre Lavotha szerelme czimü operája. Holnap, vasárnap, A zsidónő kerül előadásra. A Nemzeti Szinház-ban ma este Schiller: Wallenstein halála nag> szabású drámáját adják, Dóczi Lajos remek fordításában. Vasárnap délulán Egy szegény ifjú története és este az Asszony kerül színre. A színház müvészszemélyzete most Bosnyák Zoltán Mtiette czimü háromfelvonásos párisi történetének előadására készül. Az újdonság tárgyát a második császárság korából vette s főszerepeit Lenkei Hedvig, Cs. Alszegi Irma, Molnár Rózsi, Vízvári Mariska, Gál, Gabányi, Odri, Beregi, Pethes, Rózsahegyi, Mihályfi, Hajdú és Hetényi fogják játszani. Bemutató előadása a jövő héten lesz. A Vigszinház- ban ma este van a premierje Csergő Hugó A lovag ur czimü vígjátékának, mely másodszor holnap, vasárnap este kerül szinre. Holnap délután a Rákóczi fia kerül előadásra. * A Magyar Szinház igazgatósága Lehár Ferencz uj operettjének, A vig özvegy-nek bemutató-előadását keddre, november 27-ikéte tűzte ki. A vig özvegy az idei bemutató-bérlet harmad-k újdonsága. A keddi premierre földszinti és erkélypáholyok, valamint első és másodrendű földszinti jegyek már nem kapható«. A vig özvegy első tiz előadására vasárnap, november 18-ikától fogva váltható a szinház pénztáránál és a Bdid czég jegyirodáiban. A vig özvegy bemutatójáig minden este Strauss József népszerű operettje, A milliárdos kisasszony kerül szinre. A Királyszinház-ban Pálmay Ilka már csak háromszor lép fel: a Mátyás királyt a Szép llonkd-ban kétszer játssza: vasárnap este és hétfőn. Ez lesz a Szép Ilonka 25-ik előadása. A gerolsteini nagyherczegnő-t ma este játssza utoljára a művésznő. Bakonyi és Kacsóh Rákóczi czimü daljátékának kedden, e hónap 20 án tartandó bemutatója iránt olyan szokatlan nagy az érdeklődés, hogy a premierre már az összes jegyek elkeltek. Az igazgatóság a rendkivüli érdeklődésre való tekintettel már most.áruoa bocsájtotta a jövő szerdai, csütörtöki, pénteki, szombati és vasárnapi előadásta szóló jegyeket is, a melyek már most válthatók a szinház pénztáránál és a városi jegyirodákban. A János vitéz szerzőinek uj müve a következő szereposztásban kerül előadásra: Rákóczi. DaljatcK 4 felvonásoan. Irta: Bakonyi'Károly. Zenéjét — Endródi Sándor és Pásztor Árpád verseire — szerztfie: Kacsóh Pongrác. (Rendező: Mérei Adolf. Karmester: Vincze Zsigmond.) 1 Yi& (Személyek: ii. Rákóczi Ferencz Környei Hesseni Amália herczegnő Harmath I. Bercsényi Miklós gróf Csiszér Badinyi János Vágó Heister Szigbert, császári tábornok Z. Molnár Heister Hannibal, ezredes Horváth Rentheim Magdaléna ... Kiiry K. Az öreg Gölöncsér Rátkai Katicza, leánya — Szentgyörgyi L. Andris, fia Papp Kuczug Balázs ... Sziklai Lipót császár Körmendi Vandemont tábornokné ... Fábián C. Kurucz Tarnai Udvari dáma Vörös I. A Népszínház-ban Rajna Ferencz és Czobor Károly daljátéka, a Rab Mátyás, melynek jövő hétfőn lesz 25-ik, jubiláris előadása a közönség legteljesebb érdeklődése mellett kerül szinre. A hétfői jubiláris előadás jegyeit már árusítja az elővételi pénztár. Holnap délután egy nagyérdekü népszínmű felelevenítésben vesz részt Blaha Lujza. Géczy István: A gyimesi vadvirág czimü pályanyertes darabja vasárnap délután kerül szinre és Magdolnát Blaha Lujza fogja benne játszani. A kulisszák mögül. Budapest, november 17. Két újdonság. I „Lavotha szerelme". 1. A komponista a darabjáról." Három évvel ezelőtt, ősszel, Bérezik Árpáddal egy nagyon kedélyes estét töltöttem baráti körben. Pár hónappal előbb volt a Moharózsa premierje. Beiczik-kel a Moharózsa előadásaiból kifolyólag „operákról és operai dolgokról beszélgettünk. Ö megkérdezett engem, milyen operai tervekkel foglalkozom a jövőre nézve. Erre én elpanaszoltam neki, hogy sajnos, szöveg dolgában rosszul állnak a magyar zeneszerzők. Mert sokkal könnyebb bármely hírneves külföldi irótól opera-szöveget kapni, mint magyar irótól. (íróink az opera-szövegirást költői és irói működésűkkel nem tartják összeegyeztethetőnek. Eredeti jó dolgot tőlük nem lehet kapni és egy oly darabot megzenésíteni, a melyet a közönség már unos-untig ismer: nem ajánlatos, mert végre a közönségnek a darab iránti érdeklődése legnagyobb részt ki van merítve. Igy tehát bármilyen ambicziózus és szorgalmas is a zeneszerző és bármennyi alkotó erőt is érez magában, sokszor hosszabb időre kénytelen lemondani az opera-írásról.) Beiczik hallván jeremiádomat, felkiáltott: — Van nekem elég jó témám és mind a legnagyobb készséggel rendelkezésedre bocsájtom. Milyent akarsz? Magyar tárgyút, vagy olyant, a mely általános érdekű ? Itt van pl. mindjárt Lavotha János. Érdekes alak, kiváló zenei talentum, tetőtől talpig magyar; dalai még most is élnek és népszerűek. Ebből kitűnő opera-szöveget lehetne csinálni. Valóságos magyar Onegin lehetne ebből. Magyar társadalmi opera, a melyben bemutathatnók a XVIII. század elejének nagyon érdekes társadalmát, szokásaival, gondolkozásával és érzelmeivel! Nékem az eszme annál inkább tetszett, mert rögtön Lavotha gyönyörű szerzeményeire gondoltam, a melyeket képzeletemben már fel is használtam alkotandó uj operámban. Rövid idő múlva kézhez kaptam Betcziktől a vázlatot, melyet immár versekbe kellett foglalni. Közös megegyezéssel Farkas Imrét, a kiváló poétát kértük fel, a ki nem csak a verseket csinálta, de nem egy poétikus részlettel bővítette a meglevő vázlatot. Mikor Beiczik a kész szöveget Farkas-tó\ megkapta, nekem szórói-szóra azt irta, hogy ez az első magyar opera-szöveg, melynek irodalmi értéke is van. Most már az én munkám következett, melyet a legnagyobb lelkesedéssel végeztem. Hogy is ne! Mikor a magyar müzene problémáival kellett foglalkoznom 1 A falu rossza czimü dalmüvemben már egyszer megkísértettem tiszta magyar stilü operát irni, népies modorban. A legkitűnőbb szakértők, nemcsak Budapesten, de müvem bécsi és berlini előadása után külföldön is, azt mondották, hogy a folytonos magyar ritmus és modor egy egész operán át fárasztóan hat. Mostani dalmüvemben, Lavotha szerelmé-ben, bár minden motívuma magyaros és úgyszólván az egész mü a magyar népdalban gyökerezik, az érzelmeket, a szenvedélyeket, melyek személyeit mozgatják, általánosabban tolmácsolom és igy az egyensúly a specziális magyar zene és a mindenki által megérthető és fölfogható zene között, remélem, megmarad. A közreműködő művészekről már most a legnagyobb hálával emlékezem meg. Krámet Teréz és Takáts Mihály a főszerepekben olyan alakításokat nyújtanak a melyek bizonyára feledhetetlenek maradnak. Melléjük sorakoznak Berts, Vdlent, Arányi, Gáboi, Kornai, Déri és Kertész pompás a'akitásaikkal. A nehéz és fontos karokat Noseda Károly tanította be fáradhatatlan odaadással és szaktudással A rendezést Vidor Dezső végzi kiváló gonddal és Ízléssel. S végre, a mi kitűnő filharmónikusaink élén, mint egy győztes hadvezér: Kerner István áll. Az igazgatóság pazarul állította ki és a jelmezek Kéméndy-nek, a kitűnő művésznek ismét becsületére válnak. Hubay feuö. 2. A szövegíró a darabjáról. A magyar tárgyú dalmüvek eddig nagyrészt történeti, hősi operák voltak Mi Hubay Jenő barátommal egy magyar társadalmi dalmüvet akartunk irni, olyanfélét, mint Onegin. Lavotha János, a magyar zeneköltés úttörője, a kinek „első szerelme" ma is elévülhetlen üdeséggel ragyog, alkalmas hősnek kínálkozott. Kora is igen kedvező; a magyar viselet a 17-ik század végén és a 18 iknak elején magyaros és festői, nyugati hatások alatt könnyedebb, lengébb lett. Lavotha korában, 1809-ben, kelt föl a magyar nemesség Napoleon betörése alkalmával s a magyar nemesi fölkelők tábori élete kellemesen változatos elemmel kínálkozott. Lavothá-ról tévesen hiszi a nagy közönség, hogyj czigány volt; ő régi nemesi családból származott. Az „izsépi" Lavothák (némelyek Lavotá-nak irják magukat) még ma is élnek egyik-másik águkban. A dalmű hősének: Lavotha Jánosnak — a ki nem nősült meg — nem maradtak leszármazottjai. Ő 1764-ben szülejett Pályán és 1820-ban halt meg. Nyugtalan, hányatott életet élt; egy ideig mint karnagy a hadseregnél, utóbb a szabolcsi és hevesmegyei uri házaknál mint vendég vagy zenetanár töltötte idejét. Mindenütt rendkívül becsülték és szerették, ugy művészete, mint komoly, uri jelleme miatt. Hubay Jenőt a tárgy, mikor először szóba hoztam, rögtön megkapta. Modern zenét irt rá tisztán magyar motívumokból, mellőzve a „nemzeti" sallangot. A zeneköítőnek Farkas Imre az ő dallamos, gördülő verseivel kétségkívül megkönnyítette feladatát. Egymáshoz simulnak a költő és zenész. A müvet a magyar zene apotheozisa fejezi be, mint Lavothá- nak látoinánya. Bár valósággá válnék és beteljesülne e kép s a mü alapeszméje! Mindenesetre csak akkor valósulhat meg, ha mi dolgozunk rajta. Ha a magyar nem, ugyan melyik más nép fog a magyar zene fejlesztésével foglalkozni? Bérezik Árpád. II. „A lovag ur".j IÁ szerző a darabjáról.1 Őszinte vallomást fogok tenni. Az olvasó bizonyára ismeri a vicczlapokból azt a poétát, a ki revolverrel a kezében kényszeríti az embert a versei meghallgatására. Magam is tiz év óta irok verseket. De a mai prózai világban ki olvas rímbe szedett írásokat ? Legföljebb egy pár szentimentális leány, meg az, a ki maga is versel. Mint az a vicczlapokból ismeretes poéta, én is kerestem módot, hogy verseket „adjak be' az embereknek, de soknak: — a közönségnek. Még pedig ugy, hogy az meg is hallgassa. És jó verseket. Mert a jó versek számára legalább van bűnbocsánat. Hiszen — jók. Revolver — erőszakot jelent. Már pedig; — többet észszel, mint erővel. § fl Hát én megtettem a legnagyobb konczeszsziót, a mit lirai poéta tehet. Es a következő csalafintasággal éltem. KmotUi fcsfM-Mtasa 18® Hagyar Világ Kávéház Tulajdonos Kaznár Nándor.