MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-15 / 317. szám

1906. november 15. 3 V1G3ZQNHAZ. mug gttt t twjjuax wxjxxxxxxxjaaAxvaxxxxxvatxifjjxxw^ 'xxxx V A «Riquette» szövege. I. félvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czég főnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek külön­ben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a fele­ségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek foly­lon vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetöl, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bizza a menyecske őrizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindeq­képen követeli, hogy Florette őt kisérje eh Alig távoztak azonban a férjek, Blanche be­vallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal haj­landó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. fiivonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet elté­ríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállódájába kerülnek, ugyanoda, a bol Riquette és Blanche is megszálltak. Sze­gény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsól, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyeke­zete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül köz­szemére qq ellen elkövetett kihágás miatt a rend­őrség kezére jut, Florettet pedig a saját fele­sége helyett automobilon szöktetik meg. III. félvonás. A harmadik felvonás a czég­társak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket meg­előzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Floretr tet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompa­nistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját Egymásután jönnek a többi szereplők, a kik­nek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt s látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egész Budapest vásárolja most osztálysors­jegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinusz mellett. Erzsébet-körut 27. II. kép. A mióta a harang a vizi király karmai közzé került, egyik csapás a másik után sújtja a falut. Bátor ifjak hiába szállnak a mélybe, hogy a harangot visszahozzák: mind ott vesznek el a Szent-Anna tavában. Ando­rásnak két fivére is. Andorás eljön szerelme­séért, a királyleányért, a kit — mert földi ha­landót szeret — atyja megtagad. III. kép. Öreg szülei házába hozza Ando­rás a királyleányt, a kire a leányok hamarosan ráadják a székely menyecske rokolyáját, piros csizmáját. Jön a pap és megáldja a szerelme­seket. A lakodalmas nép tánczra perdül. IV. kép. Tizennégy esztendő műit el. Andorás felesége arra neveli a kis fiukat, hogy az — majd ha tizenhárom esztendős lesz — felhozza a mélyből a harangot és megváltsa a falut. Ez az idő elérkezett és az anya, ellátva jő tanácsokkal fiát, elküldi őt a vizi király biro­dalmába. Mikor Andorás ezt megtudja, ősz atyjával együtt a gyermek után rohan, hogyha még nem késő: megmentse. V. kép. A földi halandótól és a tündér­leánytól származott gyermek egy szál vessző­vel hatol be a vizi király birodalmába, a hol mindenki félve húzódik el előle. Felkapja a harangot és indul vele vissza, a viz színére. VI. kép. A tópartján a falu népe és az aggódva szorongó szülők lesik-várják a gyer­meket, a ki éppen és egésségesen meg is érkezik a haranggal. Nagy örömmel fogadják a falu megváltóját és Nikoláj helyezi vissza régi helyére a kis harangot. «A tengerszem tündére» szövege. I. kép. A vizikirály, a ki ellensége minden földinek, Nikolájt, a pakulárt aranynyal és kincs­csel rábírja, hogy a falu kis harangját, mely­nek szavát nem birja hallgatni, akassza le a haranglábról és dobja be a Szent-Anna tóba, a melynek fenekén él az öreg király tündérei­vel. Hiába kérleli Nikolájt a vizi király leánya, a ki egy székely legénybe: Andorásba szerel­mes, a pakulárnak a kincs eszét veszi és be­dobja a falu harangját a tóba. Egész Budapest vásárolja most osztálysors­jegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPS ZÍNHÁZ. A «Rab Mátyás» szövege. Első félvonás. Az ifju Hunyadi Mátyást Podiebrád cseh király foglya Prágában. Az ifju fogolynak szabad járás-kelése van a városban s igy bekerül a Ghettoba, a hol beleszeret a prágai hitközség elöljárójának, Eisignak, foga­dott leányába: Gitába. A szép Gita azonban, a ki maga is grófnő és csak rejtőzködik a Ghettoban, szerelmes Gabiről diákba, a ki voltaképen Sternberg gróf és szintén álruhá­ban rejtőzködik a prágai talmudista diákok közt. Gita az az estéli Purim-ünnepségre meghívja Mátyást az előljáró házába; idehívja Gabiről diákot is, hogy segédkezzék szerelmese meg­szöktetésében. A felvonás egy rendkivül hangu­latos szerenáddal végződik, mely után a diákok Mátyással együtt bevonulnak a Ghettóba. Második félvonás. Eisig előljáró házában vagyunk, a hol Purim ünnepet ülnek. Az ünnep keretében kezdődik Gita és Gabiről eljegyzése. Mátyás a gajdos diákokkal mint bohócz jelenik meg és vidám dallal köszönti a boldog ifju párt. Mikor azonban a sürün elfátyolozott menyasszonyban felismeri Gitát, összeroskad fájdalmában. Ekkor megjelennek a magyar urak és értesitik Mátyást, hogy királylyá választották s hívják haza a magyar trónra. Megcsalódott szerelmében megtört Mátyás vonakodik a trónt elfogadni, de ekkor megjelenik a háttérben édesanyja, Szilágyi Erzsébet, s ennek esdő szavára Mátyás kész haza indulni Magyar­országba. Harmadik félvonás. A magyar-morva hatá­ron látjuk az ifju király sátrát. Az országból jött különböző küldöttségek hódolatát itt fogadja az ifju király a főudvarmesterré előléptetett prágai hitközségi szolgának, Czódiknak, bemu­tatása mellett. Miután az ifju király egy szilaj toborzóban még bucsut vesz gondtalan ifjúsá­gától és Sternberg grófot Gitával együtt még kíséretébe fogadja, felpattan fehér paripájára s egy lendületes beszéd után bevágtat nagy Magyarországba, hogy elfoglalja királyi trónját. Egész Budapest vásárolja miist osztálysors­jegyeit DÖBGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. A »Kuruczfurfang« szövege. Elsó felvonás. A fahiba érkeznek Tetény kapitány vezetésével a kuruczok, A kapitány­ról azt a hirt költötte egy Bögöe nevű katona, hogy már rég elesett a csatában és meg is kérte a menyasszonyának, Donkának a kezét. Tetény, hogy ezt megtudja, fel akar rohanni »Jokö« várába megölni Bögözit. De Ilonka nagyanyja, Becskyné cselt ajánl, mely után Bögözi maga lép majd vissza a házasságtól. Második felvonás. Bedőnét dúsgazdag morva grófnő gyanánt mutatják be Bögözinek, a kinek a dúsgazdag asszony inkább kell, mint Ilonka és le is mond a kezéről. Közbe futár érkezik Rákóczytól Ocskay árulása miatt és Teténynek Esztergom alá kell vonulnia. Bedőné könyörög Bögözinek, hogy tartsák meg titokban az esküvőt. Ez meg is ígéri. A kastélyban Tetény és Ilona esküvőjét tartják és megérkezik Czinka Panna és bus hegedű­szóval tudtukra adja, hogy Ocskayt utóiérte a büntetés és igy Tétény maradhat. Harmadik felvonás. Bedő mester lesbe áll, mikor Bögözi Somfánénál eskövőre indul. Megtámadja őket, mert azt hiszi, hogy a fele­sége is köztük van. Somfáné ledobja magáról kaczagva a fátyolt és Bögözi is, hogj ne nevessék ki, jó képet vág hozzá. KIRÁLY SZÍNHÁ Z. A »Szép Ilonka« szövege. Első félvonás. Peterdi háza előtt a Vértes vadonában a cselédek éneklik a szentgáli vadá­szok dalát. Az erdőből kardal hallatszik, vada­szok érkeznek. Mint a forgószél ront be Marzió, az udvari bolond. Vele jönnek a lantos deákok, elmondják, hogy a királyi udvar vadászik erre, élükön a hires sólyom mester (Mátyás.) Peterdi fogadtatásukra készül. Lepkét kergető leányka jelenik meg (Ilonka) és a bokorban a vadász, mind a kettő elfogja a maga aranyos pillangó­ját. Majd bevonulnak a vadászurak. Mátyás és Ilonka szerelmi jelenete folyik le a nagy fa alatt. Az udvari bolond és a lantos fiuk félté­kenykednek, mert szintén szerelmesek Ilonkába. De szól a kürt, búcsúzni kell. Mátyás és Ilonka azzal válnak meg, hogy Szent-István napján Peterdiék felmennek Budavárába és felkeresik ott Sólyom mestert, a fő vádászt. Második felvonás. A szép juhászné csár­dájában mulatoznak az emberek. Arra visz az ut Budavárába, Szent István-ünnephez. Ott a czinkotai kántor is, a ki szemet vet a szép juhásznéra. Elmondják, hogy ma vált gyürüt a király az arragoniai herczegkisasszonynyal, a ki itt van udvarával. Tótok, palóczok érkeznek, mind Szent István ünnepére. Megérkezik Miklós deáknak öltözve Mátyás is. Vidáman, dallal jön, de azért nyugtalan. Elbúcsúzik a szép juhász­áétól, fütöl-fától és dalban önti ki végül szive bánatát. A herczegkisasszony itt talál reá, megpirongatja, hogy mindig álruhában jár. Mátyás távozik. Ilonka jön s a herczegkisasszony kikérdezi őt. Leirja szerelmét, keresi a fő­vadászt s mindketten letérdelnek az útszéli kereszthez és imádkoznak a boldogságukőrt. Miklós deák találkozik Ilonkával, hogy le ne lepleződjék, letagadja kilétét és megy, hogy küldje majd helyette a vadászt. A fővadász megérkezik s Ilonkával egy tündérjelenetet él át, mely nyilt változásba olvad. A nyilt válto­zás a Szent István-napi körmenet képét adja, baldakin alatt a király jegyesével: a herczeg­kisasszonynyal. Ilonka, a bolondtól vezetve, betoppan, felismeri a királyt és összeroskad. Ugy vezetik el. Harmadik felvonás. Tél van, Peterdi háza és házatája fehér hóban áll. A bolond vaczogva kuporog a ház előtt. Hul a hó. Ilonka lázban, betegen jön ki a házból. Viziói vannak. Az öreg cseléd elmegy a papért és meghúzatja a lélekharangot. Peterdi rémülve viszi be leányát, szél süvölt, a bolond megfagy a hidegben, a liliomos cserepet leveri a szél. E perczbea rohan ki Peterdi. Mátyás megérkezik. — Meghalt! — tudatja vele a pap és a függöny legördül . " Egész Budapest vásárolja most osztálysors­jegyeit DÖBGE-banknál, most Kossuth Lajos-u. 4. iäÄri'LuSÄ íffiwíí! STERNBERG cs. és kir. ndvari hangszergyárában Kerepesi-ut 36. sz

Next

/
Thumbnails
Contents