MAGYAR SZÍNPAD 1906. november (9. évfolyam 303-332. sz.)

1906-11-13 / 315. szám

1906. november 11. 3 VIG S Z B N H A Z. A »Rákóczi fia« szövege. Előjáték. Kassán vagyunk, Korláth Simon házánál. Szomorú a ház, mint a hogy szomorú egész Magyarország, a hol az osztrákok Rákóczi leveretése után rémuralmat honosítottak meg. Erről beszélget a házigazda Prudens Tamás diákkal, a ki elmondja, hogy még Ebeczky is Bécs szolgálatába szegődött. Pedig bízott benne mindenki. Prudens ott is hagyta, miután odakiáltotta neki: Ebből kezdődik, kutyául kellett végződnie. Ott busul a ház gyönyörű leánya, Mária is. Hirül hozzák ekkor, hogy a generális Korláth házából akarja nézni a kivégzést, a melyen hat eperjesi diákot fognak meggyil kölni. Korláth elke eredve feleli, hogy jöhet a generális, de csak erőhatalommal, ha pedig jön, felgyújtják feje felett a házat Szinezi a képet a megkorbácsolt vén czigány is, a kit meggyötört állapotban hoznak be. Majd megjön Jávorka, a Jávorka Ádám fia és hirül hozza, hogy Rákóczi Ferencz meghalt. Mária ekkor lángoló szavakban felszólítja a hazafiakat, hogy vessenek véget a gyászos állapotoknak, keressék fel a magyar ügy Messiását. I. félvonás. Bécsben mulat Rákóczi Ferencz fia, a ki Monte Rosa gróf néven él az osztrák fővárosban tivornyázva, korhelykedve. Most is ugy jön, hogy összeverekedett a Fehér bárány csaposlegényeivel, a kik elzavarták a szép Lizitől. Cerigó, a szicziliai származású gazember gondoskodik róla, hogy Rákóczi fia ne szabaduljon a gonosz indulatoktól. A gaz Cerigó sem látja azonban át, mily veszedelmesek az ő terveire nézve azok a czigányok, a kik azért jelentkeznek, hogy mulattassák az urakat, Rákóczi pajtásait. A czigányok közt van Mária és Prudens is. A mulató urak, a kik álarczos hölgyekkel érkeznek, szivesen hallgatják a czigányok nótáit, de a magyar dalnak csodás hatása van Monte Rósára, a kiben felébred a magyar érzelem. II. felvonás. Cerigó tovább folytatja intrikáit József ellen. De la Riviere kóborlovag segítségére számit, de a lovag elárulja. Cerigó ugyanis meg akarja itatni Rákóczit spanyol pálinkával, amelytől megoldódik az ember nyelve ugy, hogy legféltettebb titkát is elárulja. Mária, a ki már nagyjában megnyerte Rákóczit a magyar ügynek, kicserélteti a pálinkát és Cerigó iszik belőle, a ki aztán leleplezi önmagát és ezzel felnyitja Rákóczi fiának szemét. Most már nem habozik József és követi Máriát, hogy folytassa atyja nagy müvét, Magyarország felszabadítását. Hatalmas részlete a felvonásnak a magyar koldus és Rákóczi József találkozása. III. felvonás. A csernavodai táborban kétségbeesetten látják a magyarok, hogy József elhagyja magát, szerelmének él, amelyet Mária ébresztett benne és elhanyagolja a szent ügyet. Jávorka figyelmezteti erre Máriát, a ki nem akar Rákóczi nagy müvének útjában állani és tőrt döf a szivébe. Rákóczi azonban hiába jut nagy elhatározásra, mert Cerigó, a ki ismét belopta magát környezetébe, megmérgezi és a sasfiók meghal, mielőtt háborúba indulhatna. Befejezik a darabot Jávorka lelkes szavai, hogy az eszme él, nem halhat meg soha. Egész Budapest vásárolja most osztálysorsjegyeit DÖRGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. Egy fél órára nézük meg a Projectograf előadást. Gambrinusz mellett. Erzsébet-körut 27. magyar SZINH «A^tengerszem tündére» szövege. I. kép. A vizikirály, a ki ellensége minden földinek, Nikolájt, a pakulárt aranynyal és kincscsel rábírja, hogy a falu kis harangját, melynek szavát nem birja hallgatni, akassza le a haranglábról és dobja be a Szent-Anna tóba, a melynek fenekén él az öreg király tündéreivel. Hiába kérleli Nikolájt a vizi király leánya, a ki egy székely legénybe: Andorásba szerelmes, a pakulárnak a kincs eszét veszi és bedobja a falu harangját a tóba. II. kép. A mióta a harang a vizi király A női arcz bájossága, Sr&ÄÄÄS női kéz finomsága a Bndai (lr.-féle „GYÖNGYVIRÁG-CRÉME" használata által jelentékenyen fokozható. Kis tégely 1 kor. Nagy tégely 1 kor. 50 flll. Bndapest, „Városi gyógysze tár" Yáczi• s Kigyó-utcza sarok. karmai közzé került, egyik csapás a másik után sújtja a falut. Bátor ifjak hiába szállnak a mélybe, hogy a harangot visszahozzák: mind oit vesznek el a Szent-Anna tavában. Andorásnak két fivére is. Andorás eljön szerelmeséért, a királyleányért, a kit — mert földi halandót szeret — atyja megtagad. III. kép. Öreg szülei házába hozza Andorás a királyleányt, a kire a leányok hamarosan ráadják a székely menyecske rokolyáját, piros csizmáját. Jön a pap és megáldja a szerelmeseket. A lakodalmas nép tánczra perdül. IV. kép. Tizennégy esztendő mult el. Andorás felesége arra neveli a kis fiukat, hogy az — majd ha tizenhárom esztendős lesz — felhozza a mélyből a harangot és megváltsa a falut. Ez az idő elérkezett és az anya, ellátva jó tanácsokkal fiát, elküldi őt a vizi király birodalmába. Mikor Andorás ezt megtudja, ősz atyjával együtt a gyermek után rohan, hogyha még nem késő : megmentse. F. kép. A földi halandótól és a tündérleánytól származott gyermek egy szál vesszővel hatol be a vizi király birodalmába, a hol mindenki félve húzódik el előle. Felkapja a harangot és indul vele vissza, a viz színére. VI. kép. A tópartján a falu népe és az aggódva szorongó szülők lesik-várják a gyermeket, a ki éppen és egésségesen meg is érkezik a haranggal. Nagy örömmel fogadják a falu megváltóját és Nikoláj helyezi vissza régi helyére a kis harangot. NÉPSZ

ÍNHÁZ. A «Rab Mátyás» szövege. Első felvonás. Az ifju Hunyadi Mátyást Podiebrád cseh király foglya Prágában. Az ifju fogolynak szabad járás-kelése van a városban s igy bekerül a Ghettoba, a hol beleszeret a prágai hitközség elöljárójának, Eisignak, fogadott leányába: Gitába. A szép Gita azonban, a ki maga is grófnő és csak rejtőzködik a Ghettoban, szerelmes Gabiről diákba, a ki voltaképen Sternberg gróf és szintén álruhában rejtőzködik a prágai talmudista diákok közt. Gita az az estéli Purim-ünnepségre meghívja Mátyást az elöljáró házába; idehívja Gabiről diákot is, hogy segédkezzék szerelmese megszöktetésében. A felvonás egy rendkivül hangulatos szerenáddal végződik, mely után a diákok Mátyással együtt bevonulnak a Ghettóba. Második félvonás. Eisig előljáró házában vagyunk, a hol Purim ünnepet ülnek. Az ünnep keretében kezdődik Gita és Gabiről eljegyzése. Mátyás a gajdos diákokkal mint bohócz jelenik meg és vidám dallal köszönti a boldog ifju párt. Mikor azonban a sürün elfátyolozott menyasszonyban felismeri Gitát, összeroskad fájdalmában. Ekkor megjelennek a magyar urak és értesitik Mátyást, hogy királylyá választották s hivják haza a magyar trónra. Megcsalódott szerelmében megtört Mátyás vonakodik a trónt elfogadni, de ekkor megjelenik a háttérben édesanyja, Szilágyi Erzsébet, s ennek esdő szavára Mátyás kész haza indulni Magyarországba. Harmadik felvonás. A magyar-morva határon látjuk az ifju király sátrát. Az országból jött különböző küldöttségek hódolatát itt fogadja az ifju király a főudvarmesterré előléptetett prágai hitközségi szolgának, Czódiknak, bemutatása mellett. Miután az ifju király egy szilaj tobórzóban még bucsut vesz gondtalan ifjúságától és Sternberg grófot Gitával együtt még kíséretébe fogadja, felpattan fehér paripájára s egy lendületes beszéd után bevágtat nagy Magyarországba, hogy elfoglalj

a királyi trónját. Egész Budapest vásárolja most osztálysorsjegyeit DÖRGE-banknál, Kossuth Lajos-u. 4. így fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A »Szép Ilonka« szövege. Első felvonás. Peterdi háza előtt a Vértes vadonában a cselédek éneklik a szentgáli vadászok dalát. Az erdőből kardal hallatszik, vadaszok érkeznek. Mint a forgószél ront be Marzió, az udvari bolond. Vele jönnek a lantos deákok, elmondják, hogy a királyi udvar vadászik erre, élükön a hires sólyom mester (Mátyás.) Peterdi fogadtatásukra készül. Lepkét kergető leányka jelenik meg (Ilonka) és a bokorban a vadász, mind a kettő elfogja a maga aranyos pillangóját. Majd bevonulnak a vadászurak. Mátyás és Ilonka szerelmi jelenete folyik le a nagy fa alatt. Az udvari bolond és a lantos fiuk féltékenykednek, mert szintén szerelmesek Ilonkába. De szól a kürt, búcsúzni kell. Mátyás és Ilonka azzal válnak meg, hogy Szent-István napján Peterdiék felmennek Budavárába és felkeresik ott Sólyom mestert, a fő vádászt. Második félvonás. A szép juhászné ' csárdájában mulatoznak az emberek. Arra visz az ut Budavárába, Szent István-ünnephez. Ott a czinkotai kántor is, a ki szemet vet a szép juhászáéra. Elmondják, hogy ma vált gyürüt a király az arragoniai herczegkisasszonynyal, a ki itt van udvarával. Tótok, palóczok érkeznek, mind Szent István ünnepére. Megérkezik Miklós deáknak öltözve Mátyás is. Vidáman, dallal jön, de azért nyugtalan. Elbúcsúzik a szép juhásznétól, fütől-fától és dalban önti ki végül szive bánatát. A herczegkisasszony itt talál reá, megpirongatja, hogy mindig álruhában jár. Mátyás távozik. Ilonka jön s a herczegkisasszony kikérdezi őt. Leirja szerelmét, keresi a fővadászt s mindketten letérdelnek az útszéli kereszthez és imádkoznak a boldogságukért. Miklós deák találkozik Ilonkával, hogy le ne lepleződjék, letagadja kilétét és megy, hogy küldje majd helyette a vadászt. A fővadász megérkezik s Ilonkával egy tündérjelenetet él át, mely nyilt változásba olvad. A nyilt változás a Szent István-napi körmenet képét adja, baldakin alatt a király jegyesével: a herczegkisasszonynyal. Ilonka, a bolondtól vezetve, betoppan, felismeri a királyt és összeroskad. Ugy vezetik el. Harmadik felvonás. Tél van, Peterdi házé és házatája fehér hóban áll. A bolond vaczogva kuporog a ház előtt. Hul a hó. Ilonka lázban betegen jön ki a házból. Viziói vannak. A; öreg cseléd elmegy a papért és meghúzatja a lélekharangot. Peterdi rémülve viszi be leányát, szél süvölt, a bolond megfagy a hidegben, 6 liliomos cserepet leveri a szél. E perczbec rohan ki Peterdi. Mátyás megérkezik. — Meghalt! — tudatja vele a pap és e függöny legördül. Egész Budapest vásárolja most osztálysorsjegyeit DÖRGE-banknál, Kossuth Lajos-u. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. rftki iZfPflKARICNNI «L6MIITOÍHSS HftTMÚ «RClZÉPiTÖ 51ERT . fl Q. QiRÜ FÉLE HAVASI WFFLPÁRCRFIHBT <U ARCOT es KtICKCT ROISBS rCHÉRRÉ ÉS BÁRSONY iíejely áraikor. Pttbategety nu MOLrr - fCLC O.YÓ£f SICRTÁ* ROCOiSVÁn. MÁTTflS nlflACY TCR 10. ' BOÍRPtStl rÖRRRIR«. TÖBiR-ftH CIOCTTMR»»*» • Iskolai és művészi hegedűk, valamint asnekari hangszerek kitűnő minőségben STERNBERG cs. és kir. udvari hangszergyárában Kerepesi-ut 36. si.