MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-03 / 274. szám

3 — Vele. Még pedig — A kis alamuszi-i\ Bokor a székbe rogyott. Ez több volt, mint a mennyit várt, mert hiszen mindenki tudja, hogy ez a pompás és népszerű operett az <5 szerzői szivének a legeslegkedvesebb. — Zsazsával ? A kis alamuszi ? Zsazsával ? — ismételgette. — Ugy van, — folytatta az igazgató — csakhogy egy feltétel alatt adhatom csak elő. — Teljesítve van 1 — kiáltotta Bokor, minden gondolkodás nélkül. — Hohó, várjunk csakl Ma van kedd. Önnek ugy is mint szerzőnek, úgyis, mint ren­dezőnek garancziát kell vállalnia, hogy a darab . . . — Vállalom a garancziát I — kiáltotta újból a boldog szerző, be sem várva, hogy mit akar a direktora mondani. — Tehát vállalja, hogy a darab jövő hét péntekjén, október 5-én, előadásra kerül ? — tette fel a kérdést az igazgató. — Hogyne vállalnám! A darab akkor menni fog és ugy fog menni, mint a karika­csapás I ... És Bokor József áll a szavának. A csodával határos, a mit Bokot, a rendező tesz Bokor, a szerző érdekében. A mult hét szerdá­ján kezdték meg A kis alamuszi próbáit és már tegnap, a hatodik próbán — hogy a szerző szavaival éljünk — ment minden, mint a karikacsapás. ÉrdeKes, szines és mindenekfölött uj lesz A kis alamuszi előadása a Királyszinhdz-ban; igazi repríz lesz ez, a melynek még külön szenzácziót ad Fedák Sári fellépése egy olyan szerepben, melyet ha neki irt volna a szerző, akkor se írhatta volna máskép. Tartartn. Színházi pletykák. Budapest, október 3. I. A két Munkácsy. A Nemzeti Szinház udvarán Felekiné Mun­kácsy Flóráról folyik a szó. Mindenki szerette, tisztelte az elköltözött művésznőt, a kiről sok-sok kedves történet kering színházi körökben. Az egyiket itt repro­dukáljuk azzal a megjegyzéssel, hogy adoma­számba megy ugyan, de valóban megtörtént. Felekiné egyszer Munkácsy Mihálylyal együtt volt egv társaságban. A nagy festőművész őszinte hódolója volt Felekiné-nek. Társalgás közben Felekiné tréfásan odafordult Munkácsy-hoz : — Mondja, mester, a Munkácsy-család melyik ágából származik? — Én nem vagyok született Munkácsy, — volt a válasz — eredeti nevem Lieb. De ön művésznő, a ki szintén a Munkácsy nevet viseli, a Munkácsy család melyik ágából való? — Én sem vagyok igazi Munkácsy, kedves mesterem. Az én nevem Gaidler s még a Flóra név sem igazi; az igazi keresztnevem Eufrozina. De megjegyzem — tette hozzá mosolyogva — én csak tréfáltam a kérdéssel, én tudtam, hogy nem igazi neve a Munkácsy név. — Lássa művésznő, — válaszolt moso­lyogva Munkácsy Mihály — ez a külömbség kettőnk között. Én csak azt nem tudtam, hogy az ön igazi keresztneve nem Flóra . . . n. Gyöngyi szombatjai. Gyöngyi Izsó, a népszerű komikus, október hatodikán ünnepli szinészségének harmincz esz­tendős jubileumát. Az évforduló szombatra esik és ez a nap szenzácziósan belejátszott Gyöngyi Izsó életébe. Szombaton harmincz esztendeje lépett elő­ször szinpadra Nyíregyházán, — és első debüje is szombatra esett. A Magyar Szinház-ban, a hol Gyöngyi Izsó most vendégszerepel, szó esett a kettős szombatról, a mire valaki megjegyezte: — Gyöngyi sikerét most már így meg­értjük a Goldstein Számi-ban és mindazokban a szerepekben, a melyeknek valamelyes közük van a szombati naphoz ... III. Hegedös és Hegedűs. Valami peres ügyben beidézték a járás­bírósághoz Hegedűs Gyulát, a Vígszínház kitünö művészét. — A neve? A foglalkozása? — kérdezte a biró. — Hegedűs Gyula, színész. A biró arcza felderült: — Ah ... ön az a kitűnő komikus? — Nem 1 — felelte a művész, a ki nem szereti, ha komikusnak mondják. — A komikus nem én vagyok. A komikus: Hegedűs Ferencz, az Operaház tagja! Néhány hét múlva Hegedűs Ferenczet, az Operaház művészét idézték be tanúnak történe­tesen ugyanahhoz a járásbiróhoz. — Neve? Foglalkozása? — Hegedűs Ferencz, az Operaház tagja. A biró már tudta kiről van szó: — Ah, hát ön az a kitűnő komikus? — Én ? — dörögte Hegedűs Ferencz, a ki mindent eltűr és csak akkor haragszik, ha komikusnak mondják, — Én komikus? Téved, biró ur! Az Hegedűs Gyula, a Vígszínház tagja. Sarkon fordult és otthagyta a birót, a ki még ma sem tudja melyik Hegedűs hát az igazi Hegedűs .... Kadét. Felvonásközben. Budapest, október 3. 1. «Rajna kincse.» A Népszínház társalgójában azt állította a minap a szinház egyik habitüéje, hogy az összes operett-színházak között a Népszínház-ban van­nak a legszebb hangú énekesek — Azért adunk Wagner-operákat I — szólt közbe a szinház egyik tagja. — Wagnei ? . . . — hüledezett a másik. — Persze, hogy Wagner-darabot adunk. Már meg is kezdtük a Rajna kincse próbáit. — Rajna kincse a Népszínházban ? . . . — bámult Stefanidesz karmester. — Erről nincs is tudomásom 1 — Már pedig ugy van 1 Fedák Sári énekli a főszerepet . . . A kétkedő csodálkozás nőttön nőtt. — Fedák Sári . . . Wagner-operában ? — Tőle ez is kitellik 1 — Lehetetlen I — Hol hallottad ezt az őrültséget ? — fag­gatják végül egymást az érdeklődök. — Hát nem hallottátok, hogy a Népszín­ház legközelebbi bemutatója Rab Mátyás lesz. Ez pedig a — Rajna kincse. Tudniillik a Rajna Ferenczé. II. A szakma A Királyszinház egyik tagja: Bársony István berukkolt katonának, egyéves önkéntesnek. Jelentkezett a századosnál, a ki megkérdezte tőle, mi a polgári foglalkozása. — Színész vagyok, százados ur, — felelte Bársony — de szeretném aktiváltatni magam. A százados jóakarólag nézett végig a szemre­való regrután. — S aztán, — kérdi tőle — a gyalogság­nál akar maradni? — Nem. — Hát hol? — A csendőrségnél szeretnék tiszt lenni. — A csendőrségnél ? Miért éppen a csend­őrségnél ? — Ezt a szakot jól ismerem. — Jól ismeri? — Igen, százados ur, — folytatta az ön­kéntes, — a színpadon folyton csirkefogókat játszottam és igen jól beletanultam ebbe a szak­mába ... —r — Vidéki szinpadok. Budapest, október 3. Andorfi Péter pozsonyi igazgató vasárnap este fejezte be előadásait Kaposvárott. Az utolsó három estén Blaha Lujza vendégszerepelt. A Helyreasszony, Tót leány és Felhő Klári czim­szerepeit játszotta el a közönség egyre meg­ujuló lelkesedése közepette. A színtársulat az utolsó előadás után az éjjeli vonattal Pozsonyba utazott. * Bihari Ákos kecskeméti színigazgató érde­kes pörbe keveredett második szentesi tartóz­kodásából kifolyólag a magyar államvasutak igazgatóságával. A nagy esőzésben ugyanis az összes nyári díszletek tönkreáztak, ugy, hogy Bihari az egész szállítmányt kénytelen volt visszautasítani. A Máv.-tat kártérítésért bepö­rölte s a pört valószínűleg meg is nyeri, miután a második szentesi szezón gyenge pénztári eredményének nagyrészt a diszlethiány volt az oka. Külföldi színpadok. Badipest, október 3. A bécsi Theater an der Wien-btn, nagy ünnepségek között, tegnapelőtt volt Lehár A vig özvegy czimü operettjének kétszdzadik előadása. Az óriási sikerű operett ebben a szezónban a Magyar Szinház-ban fog nálunk szinrekerülni. * A milánói Teatro Lirico-ban a minap nagy sikerrel mutatták be Spiro Samara Mademoiselle de Belle Isle czimü operáját. . Kopenhágá-ban október 9-én hatvanadik születésnapja alkalmából nagy ünneplésben fog­ják részesíteni Holger Drachmann-1, a Buda­pesten is ismert dán dramairót. A királyi szín­házban ez alkalommal mutatják be Olaf ur lovagol czimü uj drámáját. * A prágai német és cseh színházak között konfliktus támadt Wagner Bolygó hollandi czimü operája uiiatt, a melynek előadási jogát szer­ződés értelmében a prágai német szinház vindi­kálja magának, viszont a cseh szinház is elő akarja adni az operát egy bécsi jogi vélemény alapján, a mely kirtiutatta, hogy a Bolygó hollandi Wagner- nek ama régi müvei közé tartozik, a melyek Rienzi-tői Lohen­grin­ig Ausztriában szabadon előadhatók. Wag­ner örökösei is azt tartják, hogj a Bolygó hollandi nem a szabad müvek közé tartozik s igy a prágai két szinház között pör fogja el­dönteni a kérdéff. NYILTIER. DANNDNIA PDEM arezszépitő és kézfinomító szer, rAMlUmH'UnLlVI mely teljesen ártalmatlan; a bórt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplőt, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsírtalan és nappali világítás mellett is teljes hatással használható. Ara 1 korona. A eremhez való szappan 80 fil­lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható: Ladányi Zoltán, Szent-Bertalan gyógyszertárában Andrássy-ut 55., (tíötvös-utcza sarok.) Teieion: 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = = Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. Gyer­mek- és Életbiztosító Intézet Budapesten, VI., Teréz­körut 40—42 sz. Alapittatott 1863. Folyó év szeptember havában 1.503,400 korona értékű biztosítási ajánlat nyúj­tatott be és 1 283,000 k. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 90,700 k. 79 fillér fizettetett ki. — 1906. január 1-től szeptember 31-eig bezárólag 13.549,200 korona értékű biztosítási aján­lat nyújtatott be és 11.774,600 k. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. — Biztosított összegek fejében a folyó évben 773.847 k. 23 fillér és az intézet fennállása óta 10.939,751 k. 53 fill. fizettetett ki. - Ezen intézet a gyermek- és életbiztosítás minden nemével foglal­kozik a legolcsóbb díjtételek és legelőnyösebb feltételek mellett. skolal és művészi hegedűk, valamint lenekari hangszerek kitűnő minőségben STERNBERG es. és kir. udvari Kerepesi-ut 36. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents