MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-06 / 277. szám

44 1906.. október 7. Budapesti színpadok. Budapest, október 6. A M. kir. Operaház-óm ma este Hunyadi László kerül előadásra. Lunatdi Giovanni, mint az Operaház szerződtetett tagja, holnap, vasár­nap lép fel először. A művész Verdi Otello­iának czimszerepében kezdi meg működését. Ezzel kapcsolatban a Pillangó kisasszony vasár­napra hirdetett előadását keddre, e hó 9-ére halasztották el. Puccini e nagysikerű dalmüvé­nek főszerepét ez alkalommal Sándor Erzsi fogja énekelni, Pinkerton szerepében pedig Gábor József lép fel. * A Nemzeti Szinház- ban ma, szombaton Herczeg Ferencz Bizáncz czimü történeti szín­müve 25-ödszöt kerül szinre. Első előadása 1904 április 22-én volt és azóta állandóan nagy sikerrel adják s a szinház legvonzóbb müsordarabjai Közé tartozik. Holnap, vasárnap, a Muskátli kerül negyedszer szinre. * A Vígszínház- ban ma este kerül bemuta­tóra Bernaid és Goldfemaux: Gróf Hamlet czimü ötfelvonásos vígjátéka. • A Magyar Szinház-ban A milliárdos kis­asszony eddig teljes mértékben megvalósí­totta azt a sikert, a melyet a bemutató után ennek a színpompás és dallamos operettnek a sajtó és a közönség egyaránt megjövendölt. Tizennégy zsúfolt ház közönsége mulatott eddig az újdonságon. Holnap, vasárnap délután A koldusgróf lesz a délutáni előadás, a mikor is a Karinszky gróf szerepét Papir Sándor fogja játszani, este A milliárdos kisasszony-1 adják tizenhatodszor. * A Kiiályszinház-ban tegnap este került reprizre Bokor József pompás zenéjü, mulatsá­gos és kedves operettje: A kis alamuszi. Az előadás igen nagy sikerrel járt és ebben a si­kerben egyaránt része van a színháznak és Fedák Sárinak, a ki a czimszerepben kitűnő alakítást nyújtott. De a többi szereplők is mind megérdemlik a teljes dicséretet. Holnap, vasár­nap, este lesz A kis alamuszi második előadása, délután Gül-Baba kerül előadásra mérsékelt helyárakkal. * A Népszinház-ban tegnap este került má­sodszor előadásra Molnár Gyula és Sztojanovits Jenő A papa leánya czimü énekes vígjátéka. A kedves és mulatságos szöveg és a pompás zene ismét megtette hatását és az újdonság előadása, különösen Vidor Pál alakítása révén, szintén nagyon jó. Holnap, vasárnap kerül A papa leánya harmadszor szinre. A kulisszák mögül. Budapest, október 6. „Gróf Hamlet". — A „Vígszínház" mai bemutatójához. — Negyven szerepet kellett kiosztani, a mikor a Bemard és Goldfemaux darabja sorra került Természetes, hogy nem mindegyik akkora, mint a gróf Hamleté, vagy a Pepin bárónéé, de hát a Vígszínház-nál fontos a „fogatelőállott"-sze­rep is és az első és második ur, az első és második hölgy is teljesen odatartozik az összes­hez, nem szabad sem kirinia a környezetből és a maga működésében tökéletesnek kell lennie mindenkinek. No, de negyven szerep kiosztása sem járt leküzdhetetlen nehézségekkel és hogy a szerep­osztás mily pompásan sikerült, azt láthattuk a Gróf Hamlet tegnapi főpróbáján, a melynek igazán válogatott hallgatósága elragadtatva be­szélgetett a felvonások után arról, a mit az újdonság hoz és nyújt. Rendkívüli volt az eset már azért is, mert évek óta először láttunk ötfelvonásos franczia vígjátékot. Az ujabb irók félnek a három fel­vonásnál hosszabb daraboktól, de a Gróf Ham­let szerzői nagymerészen szaktitottak a sablón­nal. És a mikor az ember a darab végére ér, szinte sajnálja, hogy a két humorista nem irt még többet is. Egyik felvonás vidámabb a másiknál és a jó kedv eltart mindvégig; leg­feljebb az ötödik felvonás nagy jelenetében egy parányi szentimentalizmus is kijut, a mi­nek különösen a lányok fognak örülni, a kik a negyedik felvonás végén talán már féltik a derék Róbert és a szép Yvonne boldogságát. Góth Sándor, a ki a czimszerepet kreálja, egyenesen szenzácziót keltett alakításával, és semmi kétség benne, hogy a premier egyik legszebb művészi diadalát fogja megszerezni a számára. Csupa kedvesség és szeretetreméltóság a játéka és nincs abban semmi túlzás, ha fö­lébe helyezzük a Gróf Hamlet („Triplpatte") franczia kreálójának és bizonyára nem marad mögötte az angolnak sem, pedig Maude Cyril olyan művész, a milyen csak nagyon kevés játszott vígjátéki hőst. Hegedűs Gyula a gazdag Herbeliert adja, a ki jupiteri fölénynyel kezeli a körülötte ka­paszkodókat és nagy kedélylyel azt a tanácsot adja a felesége zsurjai vendégeinek, hogy inkább menjenek haza aludni. És a párisi társaság pompás figuráit adják a többiek is. Terjedelmes szerep kevés van a darabban, de hálás annál több. 1 yen a Szerémy Zoltán doktora, a Tihanyi Miklós uzsorása, a Vendtey Ferencz anyakönyvezetője, a Tapolczai Dezső zsurnalisztája, Sarkadi Aladár szabója, Bárdi Ödön soffőrje, Tanay, Balassa, Fenyvesi gavallér figurái tarkítják és teszik mozgalma­sakká a darab egyes jeleneteit Es az urakkal nagyban versenyeznek a hölgyek. Vezet a sorban Haraszti Hermin, a ki Pepin báróné szerepében a legjobb alakítással lep meg, a melyet valaha a Vigszinház szín­padján produkált. Pedig ugyancsak jelentős sikerei voltak már. A házasságszerzők hozzá fognak járni iskolába. Nagy érdeklődésre szá­mithat Bitó Irén, az uj naiva, a ki egyéniségé­nek báját viszi a harczba egy igen kedves szerep keretében. Kiss Irén a parvenü asszony alakjának kómikumát aknázza ki. És vidámabb­nál vidámabb szituácziók közepette járnak-kel­nek a szinház szépei, a kikhez segédcsapatok gyanánt csinos növendékleányok csatlakoznak. Góth Sándor, mint rendező, kitűnő érzékkel csoportosítja a bájos hadsereget, a melyet két­ségkívül fényes győzelemre fog vezetni. A fő­próba rendkívül kedvező hatása is erről ke­zeskedik. Benfentes. Színházi pletykák. Budapest, október (3. I. A gyakorlat. A Királyszinház és kapcsolt részeinek kör­nyékén nagy szenzácziót keltett e napokban a főpénztáros felfedezése. A derék főpénztáros nem a kormányozható léghajót fedezte fel, hanem azt, hogy a Körmendi János és Szentgyörgyi Lenke fizetéséből valaki hamisított á-kontóczédulával felvett százhatvan koronát. — Ki a bűnös? — ezt suttogták, dalolták, dúdolták, kiáltozták felvonásközben, próbákon, a kávéházban és vacsora alatt. Találgatták a kis Sherlock Holmesek, de nem jöttek rá. Es mert a házi vizsgálat nem vezetett eredményre: feljelentették az esetet a rendőrségen. Ott aztán fülöncsipték a kis hamisítót és le akarták tartóztatni. Mikor ezt a főpénztáros megtudta, lélekszakadva rohant az ügyeletes rendőrfogalmazóhoz: — Fogalmazó ur 1 Az Isten szerelméért . . . — Elcsíptük a fiút . . . — Jól van jól, hiszen mi csak azt akartuk tudni, hogy ki volt, de most már ne bántsák; fiatalság, bolondság, könnyelműség . . . hs a színészt nyomban szabadlábra helyezték. Most már azt találgatták a próbák alatt a Királyszinház-ban, hogyan akadtak rá az igazi bűnösre. — Nagyon egyszerűen I — mondta Med­gyaszay Vilma. — Csak olyan valaki követhette el, a ki ért az ilyesmihez. Nos, utána néztek és kisült, hogy az igazi bűnös már gyakorolta magát ebben a mesterségben a — szín­padon . . . — A színpadon?! — kérdezősködtek a többiek. — Igen! Mert hát az utolsó szereplése az volt, hogy nyolczvanszor játszotta egy betörő szerepét, még pedig nagy sikerrel . . . II. Újházi trabukói. A Newyork-kávéház „irószobájában" nem­régiben leplezték le Újházi mester mellszobrát. Gipszből van ez a szobor és olyan élethű, hogy majd megszólal. A szobor a mester ősi szokása szerint szivart tart a szájában. E napokban valaki ezt a szivart letörte, a mi egy gipszszobornak is kellemetlen lehet, ha annyira hozzászokott már a szivarozáshoz. A kávéház tulajdonosa, a ki szintén dohányos, nem is tudta részvét nélkül nézni ezt a szen­vedést. Nagylelkűen szólt hát a szoborhoz: — Parancsoljon rágyújtani mesteri És kivett tárczájából egy trabukót és be­tette a szobor-Újházi szájába. Este, a mint újra ebbe a szobába vetődött, meghökkenve pillantott a szoborra: — Boszorkányság! A szivart egész tövig elszívta a szobor . . . A kávés megcsóválta a fejét. — Hm! Ez a szobor nem tréfál ... No de egy trabukó igazán nem is sok neki egy délutánra 1 Ujabb szivart dugott a szobor szájába és most már meg sem lepődött, hogy éjféltáján megint csak a tövig elszívott csutkát találta ott Azóta minden áldott nap két szivarba kerül a szobor a kávésnak. Mindig akad valami szerződés nélküli és igy pénz hijján is levő színész, a ki elszívja a szobor helyett a szivart. Ez az Újházi- szobor trabukóinak a legen­dája . . . Kadét. Felvonásközben. Budapest, október 6 Főpróba-apróságok. — A „Vigszinház" foyerjából. — Hál' istennek a főpróbán is vannak felvo­násközök és ezek még több apróságot termel­nek, mint az előadások felvonásközei, mert hát itt csupa színházi ember és színházi hölgy kerül össze, a kik szívesen űznek tréfákat és még nagyobb örömmel hallgatnak anekdotákat. A Vigszinház tegnapi főpróbáján — a Gróf Hamlet szerzőinek jóvoltából — nem kevesebb, mint négy felvonásköz volt és igy ugyancsak elég idő kínálkozott az anekdotázásra, tréfálko­zásra. Akadt is a horgunkra nem egy színházi apróság. m A legfinomabb dolgokat megint csak az utolérhetetlen csevegő: Keszler József mesélte, a kit nagy csoport vett körül, a mikor anek­dotákkal jellemezte a régi Pest egy tipikus lipótvárosi alakját, az öreg Krausz Mayert. A dúsgazdag Arausz-dinasztia megalapítója sokat járt színházba, de nem nagy öröme tellett a habitüéskedésben Inkább azért ült be páho­lyába, vagy bérelt helyére a hangversenyeken, mert mások is megtették. De legalább eredeti megjegyzésekkel könnyíteti a lelkén és állott bosszút azért, mert — unalomra volt kárhoztatva. Egyszer a Norma czimü opera előadását nézte meg az öreg Krausz Mayer, a melyben Gatti tenorista énekelte a fő férfiszerepet, de nagyon rosszul. Az öreg Krausz elkényszeredetten hallgatta és borzasztóan nem tetszett neki az egész dolog. A mikor aztán a tenorista a szerepe szennt megjelent és a színpadon a két kis gyermeké­vel, az öreg Krausz haragosan dünnyögte: — Igen, ezt tudja, ezt tudja, de énekelni nem 1 ...

Next

/
Thumbnails
Contents