MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-27 / 298. szám

2 1906. október 28. NÉPSZÍNHÁZ. A «Rab Mátyás» szövege. Első felvonás. A prágai ghetto piaczán, a kapu előtt, Czádik hitközségi szolga elmondja Mindinek, a szakácsnénak, hogy nemsokára elveheti feleségül, mert nagy jutalmat kap azért, hogy vigyázott a ghettoban bolyongó és kalandot kereső fogoly Hunyadi Mátyásra. A hitközségi elnök pedig házába fogadja Czádikot, mert prokuristára van szüksége, hogy neki segítsen a Mátyásért járó 600,000 arany váltságdij leszámitolásánál, a mely Podjebrádnál éppen folyamatban van. A prágai főiskola diákjai elhatározzák, hogy este szerenáddal vonulnak be a zsidóvárosba, a farsang ünnepét megkezdeni. E közben Gabiről. Mátyás benső barátja felfedezi előtte titkát. Ö t. i. nem Gabiről gajdos diák, hanem Sternberg Hinkó gróf, a ki elmenekült (egy katholikus leánynyal: Rogáczky Bozsenával, a kinek kedvéért katholikus lett. ő is, a leány is a ghettoban rejtőzik el, de most menekülniök kell, mert Podjebrád, a buzgó huszita, neszét vette, hogy a menekültek a ghettoban vannak. Ma éjjel akarnak a városból kiszökni, de Gabiről elébb megesküdött a leánynyal, este pedig szinleges eljegyzése lesz a hitközségi elnök házában, a honnan azután, felhasználva a lakodalmi és farsangi zűrzavart, elmenekülnek. Gabiről felkéri Mátyást, hogy legyen ennél a szökési tervnél segítségére és jöjjön el az eljegyzésre, még pedig mint a leánykérő farsangi bohóczok királya. Mátyás örömmel ígéri ezt meg és ő is megmondja Gabirolnak, hogy , ő a fiatal unyadi és'nem Mattisz gajdos diák. Ezután kijönnek a ghetto lányai a kúthoz és itt Mátyás végre megvallja Gitténak, a hitközségi elnök fogadott leányának szerelmét, a kiről nem tudja, hogy ez Rogiczky Bozsera és barátjának arája. A leány kedvesen felel Mátyásnak és oly választ ad, melyből Mátyás a viszonzott szerelem reményét meriti. Egészen mámoros ettől a félreértett megnyilatkozástól és duhaj kedvvel tánczol be a ghetto kapuján társaival, miután a holdat megkérlelték, hogy süssön ki az égen, a mi jel arra, hogy bemehetnek hódolni a farsang örömeinek és a ghetto szépeinek. Második felvonás. A hitközségi elnök unszolja Mátyást, hogy menjen haza, mert leteszik érte a válságdijat, melyet ö Pojebdrádnak már előlegezett. Ha pedig nem megy haza, az elnök pénze elvész. Mátyás azt mondja, hogy megy, ha ma este egy fontos ügyet szerencsésen elvégez, a mi alatt azt érti, hogy megnyeri Gita szerelmét és magával viheti. Este meg is jelenik bohócztársaival az eljegyzésen és vigan jut el bohókás hivatalában, a mihez az is tartozik, hogy ő lebbenti fel a mátka arczárói a fátyolt. A mint ezt megtette, rémülve látja, hogy barátjának arája az ő szerelme. Kétségbeesése oly nagy, hogy összeesik. Kis szolgagyereke, Cergő, hivja, hogy menjen vele innen, a hol szivét összezúzták. Ekkor megérkezik a magyar küldöttség, hirül adni Mátyásnak, hogy királylyá választották. Be is ront Drágfi futár, hogy hivja haza Mátyást, de ez esetben rabja a kétségbeesésnek. Ekkor felhangzik a Szilágyi Erzsébet levél dala. Az ősz anyja belép és odaszól fiának: „Kiveszlek, kiváltlak a nehéz fogságbói!« Mátyáson győz a gyermeki szeretet, anyja keblén kisírja a bánatát és megtörve támolyog el, anyja erős kezétől támogatva. Szemüveg szakintézet. Harmadik felvonás. Mátyás király lett és haza felé indil. Szivét még marja a csalódás fájdalma, mikor elébe kéredzkednek a menekülők: Gabiről és Gita, vagyis inkább Sternberg Hinkó gróf és Rogóczky Bozsina kérik Mátyást, ne nehezteljen rájuk azért, mert szivét akaratuk ellenére igy megsebezték. Mátyás felemeli a térdelőket, egymásba teszi kezüket és lemond, mert ez neki királyi kötelessége. Magánál tartja őket. Még utoljára küzd érzelmeivel és mialatt magában kesereg, bejön Gergő, most már első apródja Mátyásnak és jelenti, hogy megérkeztek Mátyás apródjai. Azután fogadja a király a határon az elébe jött hódoló küldöttségeket, miközben az úrrá lett Czadik teljesiti mint helyettes kamarás az udvari szolgálatot. Majd lóra ül és fényes kíséretétől környezve, bucsut vesz múltjától és a hideg, ködös Csehországtól. Sarkantyúba kapja lovát és belovagol a »nagy, napfényes Magyarországba". Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. KIRÁLY SZÍNHÁZ. A „Bujdosók" szövege. Rákóczi Ferencz rodostói palotájának külső csarnokában 1730. április 8-án ott busulnak a fejedelem legöregebb, leghűbb katonái, a kik őt a számkivetésbe követték. A fejedelem beteg. A végét járja. A bujdosók átkozzák a Rákóczi szabadságharczának árulóit, leginkább Ocskayt és Magyari Mihályt és reménytelenül kétségbeesnek a magyarság jövendő sorsán. Berohan Debreczeni vicze-strázsamester és mámoros boldogsággal jelenti, hogy a nagy szultán megizente a németnek a háborút és Rákóczi fejedelmet tette meg fővezérnek. A kétségbeesett bujdosókban ekkor újra kigyulad a reménykedés lángja. De megjelenik a szultán követe a renegát gróf Bonneva), a kitől a bujdosók megtudják, hogy az egész hirből csak annyi igaz, hogy a porta a kuruezokat eszközül akarja felhasználni: rá akar ugyanis ijeszteni velük Bécsre, holmi potom határpör dolgában. De háborúskodni se pénze, se kedve. A midőn az uj reménység is veszendőbe ment, jön a hióbhir, hogy a fejedelem a belső csarnokban haldoklik és az utolsó perczeit éli. Rákóczi egymásután behivatja hü katonáit és bucsut vesz tőlük. Ekkor egy magyar asszony kér bebocsáttatást a fejedelemhez. A gyászos magyar nő magával hozza az áruló Magyary Mihály unokáját, az ö fiát. A gyermek számára feloldozást és áldást akar könyörögni a fejedelemtől. A fiútól a bujdosók megtudják, hogy otthon Magyarországban minden ifjúnak csak egy istene, csak egy apja van: Rákóczi 1 Még otthon nem szabad róla beszélni, az iskolákban Homéroszt tanulják, de a szivök mélyén: »a trójai harsonák zaját tulbugja a tárogató 1« És a bujdosók, a kiknek szivéből már minden reménység kipusztult, a fiatal Magyary lelkét látva, megnyugosztlak : „A reménytelenség éjjelében" — mondja egyikük — „halvány csillag fakad ... A véreső, a könyzápor termékenynyó tette a sziveket! Hiába irtják gyomlálják, — nő, érik a vetésük 1 És ha megérett, akkor Rákóczi megnyerte a nagy csatáját, nem veszett el életünk." A pap jelenti, hogy „elvégeztetett." A rodostói bujdosók térdre omlanak. A »Szép Ilonka« szövege. Eső felvonás. Peterdi háza előtt a Vértes vadonában a cselédek éneklik a szentgáli vadászok dalát. Az erdőből kardal hallatszik, vadászok érkeznek. Mint a forgószél ront be Marzió, az udvari bolond. Vele jönnek a lantos deákok, elmondják, hogy a királyi udvar vadászik erre, élükön a hires sólyom mester (Mátyás.) Peterdi fogadtatásukra készül. Lepkét kergető leányka jelenik meg (Ilonka) és a bokorban a vadász, mind a kettő elfogja a maga aranyos pillangóját. Majd bevonulnak a vadászurak. Mátyás és Ilonka szerelmi jelenete folyik le a nagy fa alatt. Az udvari bolond és a lantos fiuk féltékenykednek, mert szintén szerelmesek Ilonkába. De szól a kürt, búcsúzni kell. Mátyás és Ilonka azzal válnak meg, hogy Szent-István napján Peterdiék felmennek Budavárába és felkeresik ott Sólyom mestert, a fő vádászt. Második felvonás. A szép juhászné csárdájában mulatoznak az emberek. Arra visz az ut Budavárába, Szent István-ünnephez. Ott a czinkotai kántor is, a ki szemet vet a szép juhásznéra. Elmondják, hogy ma vált gyürüt a király az arragoniai herczegkisasszonynyal, a ki itt van udvarával. Tótok, palóezok érkeznek, mind Szent István ünnepére. Megérkezik Miklós deáknak öltözve Mátyás is. Vidáman, dallal jön, de azért nyugtalan. Elbúcsúzik a szép juhásznétól, iütől-fától és dalban önti ki végül szive bánatát. A herczegkisasszony itt talál reá, m:gpirongatja, hogy mindig álruhában jár. Mátyás távozik. Ilonka jön s a herczegkisasszony kikérdezi őt. Leirja szerelmét, keresi a fővadászt s mindketten letérdelnek az útszéli kereszthez és imádkoznak a boldogságukért. Miklós deák találkozik Ilonkával, hogy le ne lepleződjék, letagadja kilétét és megy, hogy küldje majd helyette a vadászt. A fővadász megérkezik s Ilonkával egy tündérjelenetet él át, mely nyilt változásba olvad. A nyilt változás a Szent István-napi körmenet képét adja, baldakin alatt a király jegyesével: a herczegkisasszonynyal. Ilonka, a bolondtól vezetve, betoppan, felismeri a királyt és összeroskad. Ugy vezetik el. Harmadik felvonás. Tél van, Peterdi háza és házatája fehér hóban áll. A bolond vaczogva kuporog a ház előtt. Hul a hó. Ilonka lázban, betegen jön ki a házból. Víziói vannak. Az öreg cseléd elmegy a papért és meghúzatja a lélekharangot. Peterdi rémülve viszi be leányát, szél süvölt, a bolond megfagy a hidegben, a liliomos cserepet leveri a szél. E perezben rohan ki Peterdi. Mátyás megérkezik. — Meghalt! — tudatja vele a pap és a függöny legördül. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. ß

elvärosi gyorsirási- és & gépir

ási szakiskola IV., Párisi-utcza 5. (A főpostával szemben) Végzett növendékeinket ingyenesen álláshoz juttatjuk. Tanfolyamok: magyar és német levelező és vitagyorsiras. Kereskedelmi leveleiés es helyesírás. Oktatas az összes rendszerű írógépeken. Mérsékelt tandij. Telefon 93—Q3 1 Intbnuinp ép Uérvrl mübutor-asztalosok és modern loibe rendezők, VI ' JUTKOVICS es vaczi Kemnxcztrmsza 31 Haló es ebedló berendező«. készen is kaphatók. LevelezSlaponi mefhndsta azonnal mrgjelrniut Oeulárium Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 15. Félemelet Telefon 86-28 Színházi látcsövek finom kivitelben 10 koronától tcljebb. Kellő szemüvegek ingyenes orvosi rendelése naponta 9—7-ig, cs Szemüvegek és orresiptetók 3 koronától feljebb.