MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-27 / 298. szám

2 1906. október 28. _J — No hála Istennek, biztos az ötven elö­adás i •• mzséi Rdkosi Viktornak hiába volt rossz előérzete, nem választották be a bizottságba. Most már csak a Ditrói Mór jövendölése vár teljesülésre. II.| Mátyás király vendégei. A történelem lapjain aligha találjuk nyomát annak, hogy Mátyás királynak valaha vendégei lettek volna, a kik egyenesen Bécsből rándul­tak le hozzá látogatóba. Már pedig ugy van, hogy Hollós Mátyás kedvéért néhány előkelő bécsi ur meg dáma egyszer felült a vonatra és azon egyenesen a magyar fővárosba jöttek. Mindez igy persze egy kissé értelmet­lenül, talán hihetetlenül is hangzik s éppen ezért magyarázatát is adjuk az érdekes törté­netnek. A Mátyás király személyesitőjéről; Pálmay Ilkáról van szó. A díva már a császárváros közönségét is elkápráztatta művészetével, nem is egyszer s igy Bécsben is sok hive van. Ottani tisztelői is hirt szereztek arról a sikerről, a melyet Pálmay Ilka uj szerepében aratott a Kitályszinház-ban és a minap elhatározták, hogy Budapestre jönnek a Szép Ilonka egyik előadását megnézni. Tegnap délben a bácsi gyorsvonathoz há­rom nagy termes kocsit csatoltak, estére pedig megérkeztek hozzánk. A pályaudvarról egyene­sen a Királyszinház-ba hajtattak, a hol erre az alkalomra már napokkal ezelőtt rezerváltak a számukra hét páholyt és két sor zsöllyeszéket. A közönség eddig nem is tapsolt annyit a Szép Ilonka előadásán, mint tegnap. Mégis csak szép, hogy Bécs, a mely tudva­levőleg sokáig „nyögte Mátyás bús hadát", most annyi évszázad után igy tódul hódolni egy — női Mátyásnak ... 1 Figaro. Színházi élei Tudapest. október 27. A megtréfált tenorista. — A rejtélyes tisztelő. ­Déri Jenő, az Operaház jeles tenoristája évekkel ezelőtt az aradi színtársulatnál műkö­dött. Annak idején még sóvárogva gondolt arra, hogy az Operaház tagja lehessen. Egy napon táviratot kapott, a melyben Máder igazgató arra kéri, jöjjön fel azonnal Budapestre és énekelje el másnap Carmen-ben Jose szerepét. Dobogó szívvel teljesítette a meghívást és csak későbben, Budapesten kel­lett megtudnia a szörnyű valót, hogy aradi kollégái egy kegyetlen tréfát űztek vele. Ők irták és adták fel czimére a táviratot. Elkeseredve és szégyenkezve ulazoít vissza és attól a naptól fogva teljesen visszavonult a kollégáitól és megszakított velük minden érintkezést a magánéletben. Nem érintkezett többé senkivel és nem szólt egy szót a társu­lat egyik tagjához sem.i A színészek természetesen megbánták a tréfát és elhatározták, hogy a bánkódó énekes­nek legközelebb revansot fognak adni. Nem­sokára ezután a Carmen-t adták Aradon és Joset Déri Jenő énekelte. Gyönyörűen énekelte a szerepet, nagy sikert is aratott vele, a mi ki­ragadta egy kissé a világfájdalmából is. Öröme még fokozódott, a mikor az első felvonás után egy hatalmas babérkoszorút adtak fel neki a színpadra. A kollégák küldték, de a szalagon nem nevezték meg magukat, csupán ezt irták rá az egyikre arany betűkkel: — A kitűnő Don Jósénak! A másik szalagra pedig csak ezt az egy szót tették: — Pax! Déli Jenő, a meleg est hatása alatt csak­ugyan ki is békült a kollégáival. Oka volt tehát rá, hogy meg legyen elégedve az est sikerével. De az előadás óta egy megmagyaráz­hatatlan rejtélyt hordozott magában. Nem tudta, ki lehetett vájjon, a ki a koszorút aján­dékozta neki. És napokig törte a fejét, kérde­zősködött mindenkinél: — Csak tudnám, hogy ki az a — Pax! ? R. Vidéki színpadok. Budapest, október 27. Makó Lajos igazgató további két évre szerződtette Pesti Kálmán komikus-színészt. — Szendiey Mihály aradi színigazgató szerződtette Kállai Jolán szubrettet, Horti Sándor bonvivánt­szinészt, Ruzsinszky Ilona koloraturénekesnőt és Papir Sándor komikust. — Az aradi szín­társulat kötelékéből Kaposi Józsa, Fenyvesi Margit, Beregi Sándor és Nyárai Antal vál­nak meg. szinügyi bizottság. — A vidéki színházak despotái. — Sok tréfás, még több komoly czikk szólott már a vidéki szinügyi bizottságokról, ezekről a derék testületekről, a melyek fölött nyomtalanul lengedez a kultura szele; maradnak, a mik vol­tak: operettbe való helyi zsarnokai a vidéki színtársulatoknak és kerékkötői Tespis kordájá­nak, a mely most már némelyik nagy vidéki városban beillik hintónak vagy akár — auto­mobilnak is. Megint egy ilyen szinügyi bizottságról szól az ének, ezúttal a debreczeniről. A minap ülést tartóit a bizottság és ott sok komoly és kevésbbé komoly tárgy került megvitatásra. Többek között ezeket olvassuk az Ülésről egy debreczeni újságban: „Egy bizottsági tag indítványozza, hogy a színigazgató 14 napon belül köteleztessék két tdnezosnő szerződtetésére. A szinügyi bizottság ehhez az indítványhoz egyhangúlag hozzá­járult". Kell ehhez kommentár? Nem magáért beszél ez, jellemezve még a nagyobb vidéki városok szinügyi bizottságainak is a nívóját és kaczagtató „művészi* beavatkozásait, okvetet­lenkedéseit ? .. . Ebből az alkalomból feleleveníti egy újság a debreczeni szinügyi bizottság egy régi „ese­tét". Régen történt, de olyan, hogy akár ma is megeshetett volna. Mikor a debreczeni szinügyi bizottság még a mult század hatvanas éveiben az uj színházat házikezelés alá vette, hivatásából kifolyólag szemlét tartott az újonnan szervezett színtársu­lat fölött. Be-beültek az első hónap alatt hol a pá­holyokba, hol a nézőtérre s ugy mustrálták a színészeket, mint disznóölés előtt a hízókat. Próbák után összeültek a szinház előcsarnoka fölött lévő elnöki teremben, a hol mindenki előadta a véleményét. Bürgés-Nagy Benedek uramra kerülvén a sor, — egy-két gombot megeresztve zsírtól fényeskedő dolmányán, — azt mondja: — Minden jól van, minden helyén van, urak! A színészek jól játszanak, jól is énekel­nek, jól is tánczolnak, a kórus is ugyancsak kitesz magáért. A muzsikusok hogy jól húzzák, azt nem is csudálom, mert hiszen papírról ját­szanak, hát máskép nem is húzhatják. Már most azt kérdem: ha minden jól van, helyén van, mi a menykőnek van arra az emberre szükség a zenekarban, a ki rövid pálczikájával oly veszekedett ábrázattal kavarja a levegőt? Ezt az egyet el kell csapni. Csak az elnök szavazatán mult, hogy el nem csapták. Külföldi színpadok. Badapeat, október 27. Antoine igazgató most tette közzé a párisi Odéon-szinház ez idei újdonságainak sorozatát, melyben ott találjuk a következő érdekesebb darabokat: A. Bruneau Mouret abbé vétke, Zola Emil regénye után; Pierre Loti Ramuntscho; Brieux La Foi; Gabriel Trarieux A fehérruha; Wildenbruch A búbos pacsirta. * A berlini Vig Operában tegnap kezdte meg fellépéseit a Lakmé czimü operában Miss Ruth St. Denis, a hires amerikai kreol tánezosnő, a k/ legutóbb Párisban aratott nagy sikereket. * A hamburgi Thália-szinház- ban érdekes pre­mier volt tegnap este. L'Atronge Adolfnak, a Doktor Klausz szerzőjének, Az utolsó ezukorka czimü legújabb vígjátéka került bemutatóra, melynek premierje a mult év Szilveszter-esté­lyére már teljesen elő volt készitve Reinhardt berlini színházában, a Deutsches Theater-ben, de a szerző a darabját az utolsó perezben visz­szavonta. * Paul Bouiget Un cas de Conscience czimü regényéből Serge Basset darabot irt, mely az idén kerül bemutatóra Párisban. NYILTIÉR. PA ül II nUll PDCM arezszépitő és kézfinomító szer, rAnnUniH'UnLffl mely teljesen ártalmatlan; a bórt bársonysimává teszi. Mindenféle szeplót, májfoltot, pattanást, kiütést rövid használat után megszüntet. Teljesen zsirtalan és nappali világítás mellett is teljes Hji hatással használható. Ara 1 korona. A erem hez való szappan 80 fil­lér. Pouder 3 színben 1 doboz 1 korona. Kapható~talílnyi Zolt¥n,"Szant-Bertaian gyógyszertárában. Andrássy-ut 55., (Lötvös-utcza sarok.) Teieion: 12—33 Ot koronás rendelés portómentes. = Számos kitüntető elismerés. = = Kapitány nr az ntibőröndb°n tartotta baraczk­pálinkáját, de az üvegek a vasúti hordárok vigyá­zatlansága miatt mind összetörtek. Az utasok kéjjel szivták magukba a pompás illatot, ő pedig sürgönyileg rendelt ujabb üvegekkel az Első Alföldi Cognacgydrból. Hirdetések. s|b Soványság &|a Az egyedül eredménytől kísért szer a dr. William Hartley taaár amerikai erőtáppora. Soványak tartós, szép telt testídomokak nyernek ; tölgyek remek keblet, 6 hét alatt 20 kiló gyarapodásárt iotaüas. Vérszegénység, idegesség, sápkér ellen és gyomor­bajosoknak nélkülözhetetlen szer. Kitüntetve : Chikagó, Berlin, London és Hamburgban. Köszönőlevelek minden országból. Ára dobozonkint használati utasítással 1 orlnt 10 kr. — Főraktár: Balázs Mór 8. Budapest, VI., Podmnniczky-utcza 61, II. em. 20. Kapható: Törők József gyógyszertárában, Király-utcza 12. él Nádor-gyógyszertárban, Váczi-kőrut 17. Magánkutató iroda ETerepesi-ut 75. Elvállal kényes megbízásokat, megfigyeléseket, nyomozásokat, elvállal továbbá minden nemesség! ügyet, ós- és családfák összeállítását. Hűséges, meg­bízható alkalmazottak. A legszigorúbb diszkréczió. —Tulajdonos: Kossá Magynvy Géza. ——— ^Mszobsssekrények dennemü modern konyha bútorok (jobb minőségben), portál, bolt­berendezést jutányosán. L API DES, VI., Hajós-u. 27. Alapitva 1885. Yeszek zálogczédulákat í, .ÄSÄSfc ket, aranyat, ezüstöt és ékszereket, 100,000 koronáig költségmentesen kiváltok és a teljes értéket kifizetem. SINGER JAKAB, ékszerkereskedő, Budapest, Király utcza 91. Izabella-utcza sarkán. 'AKI JZfPflKAR LCNNI A L6GHIZTO5HBB HATÁSÚ ARC5ZÉPÍTÖ 91ERT . A 0» QiRá FÉLE mvasí topár crgnbt AZ ARCOT ÉS KEZEKET RÓZSÁS rEMÉRAÉ ÉS BÁRSONY - 5íhrvá TESZI li^ely óra 1 kor. rtábategelj £0 ftu WOLVr - rCLC OfétTSZCBTÁR KOLOZSVÁR. MÁTYÁS KÍRÁLY TEA 10­'míAPESTI fÓRAKTRR. TÓRŐK-fÉLC CTéOTTRRRKgAH. Eladok és veszek —w. Urasági bútorokat, teljes berendezéseket, angol bórbutorokat^ ma- NAGY ZSIGMO N D Sláílakte hagoni és rézbutorokat, perzsa- és szmirna­szőnyegeket, függönyöket, olajfestményeket, gáz­===== és villamos-csillárokat. Budapest, Semmelweis-utcza 21. szám. Az egész házban. Telefon 17—77.

Next

/
Thumbnails
Contents