MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)
1906-10-23 / 294. szám
1906. október 23. LI F«O OPERAHÁZ. »A walkür« szövege. (Wotan megtudta Erdától, hogy ha nem •ikerül a zsarnok Alberichtől a varázsgyürüt visszahódítani, az isteneket a pusztulás veszedelme fenyegeti. A walkürök Wotan és Erda szerelméből származtak, a kik hivatva vannak a hős vitézeket a Walhallába vezetni. A varázsgyürüt fogadalma szerint Wotan saját maga nem veheti vissza az óriásoktól. Hogy azonban mégis birtokába kerítse, mint vándor a földre Indul, a melyből annak a hősnek kell származnia, a kire neki szüksége van.) Első felvonás. Hunding viskója, a melynek közepén egy hatalmas fa áll, a mely a tetőn tul nőtt. Egy fegyvertelen, kimerült férfi rohan be a szinre és fáradtan rogy le. Sieglinde, a ház asszonya segítségére siet a menekülőnek. A ház ura távol van, de a mikor Hunding hazatér, a vendége tiszteletére lakomát készíttet. Lakoma közben Hunding megkérdezi az idegent, ki ő, a ki azt mondja, hogy Wehwaltnak hivják és azért volt kénytelen menekülni, mert megölt egy embert, a ki ellen egy házasságra kényszeritett asszonyt védelmezett. Hunding megismeri az idegenben ellenségét, a ki véletlenül az ő házába menekült; de azért éjszakára felajánlja neki tűzhelyét. Sieglinde nagy vonzalmat mutat az idegen iránt és sejti kilétét. Miután férje számára álomitalt kevert és az már mély álomba merült, visszatér az idegenhez és megmutatja neki a tölgy hatalmas törzsében levő kardmarkolatot, a melyről elmondja, hogy menyegzője napján egy félszemű vándor (Wotán) ékelte be tövig a fába. A kard markolatát túlvilági fény világítja meg, az idegen odarohan és teljes erejével kirántja a kardot a fából. Sieglinde megtudja ebből, hogy az erős hős senki más, mint Siegmund, a fivére. Kitörő örömmel borulnak egymás karjaiba és az ébredő erdőbe vonulnak egymással. Második felvonás. Sziklahasadék. Wotan testvérei közül kitünteti Brünhildát és megparancsolja neki, hogy az üldöző Hunding és Siegmund közötti küzdelemben, ez utóbbit támogassa, közben azonban megjelenik Fricka, a házasélet védője és büntetést kér Siegmund ellen, a ki tulajdon testvérével szeretkezett. Wotan hiába kéri Frickát, ez nem enged s igy kénytelen kívánságát teljesíteni. Visszahívja hát Brünhildát és meghagyja neki, hogy vegye el Sigmund kardjának hatalmát és Hundingot segítse győzelemre a kettős harczban. A walkür azonban észreveszi, hogy Wotán nem a saját akaratából rendelte ezt igy és elhatározza, hogy a küzdelemben mégis Siegmund pártjára all. Wotan azonban haraggal lép közbe, védelmére kell Hundingnak és a Siegmund kardja kettétörik. Hunding megöli Siegmundot Sieglindet azonban, a kinek fivérétől gyermeke született, Brünhilda megmenti, de Wotan dühösen üldözi az engedetlen walkürt. Harmadik felvonás. Szikla, a mely körül a walkürök gyülekezni szoktak. Brünhilda jön Sieglindeval és kéri testvérei oltalmát. Wotan büntetése elől azonban hiába akar menekülni. Sieglindet és gyermekét az erdőbe küldi és bevárja a haragjában tomboló apját, a ki megfosztja istenségétől, varázsálomba ringatja és azt határozza, hogy annak legyen a felesége, a ki csókjával felébreszti. A szerető gyermek könyörgéseitől azonban meglágyulva, tekintve, hogy az tulajdonképen az ő titkos óhaját akarta teljesíteni, lángtengerrel övezi a hegyszakadékot és azt határozza, hogy csak az a hős férfi ébreszthesse fel Brünhildát, a ki a lángokon karesztül mer gázolni. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. 3 korona hetirészletben mérték szerint készit férfl ruhát Rotkel, Podmaniozky-u 77 Arczom szépség»!! Vállam, nvakam, karom fehérségét! Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYVIRiG-CRÉM». nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 11.60 kor. — Budapest, «V áros! gyógyszertár», ' Yáczi- fs Kigyó-utcza sarok. NEMZETI SZÍNHÁZ. A „Nagymama" szövege. Szerémi grófnő fiatal szive szerelmével Örkényi Vilmos tárót boldogította, de szülei akaratára kezét Szerémi grófnak nyújtotta. Azóta sok idő telt el. Szerémi grófnő özvegy és miután a halál gyermekei boldogságától is megfosztotta, unokájára pazarolja szive egész szeretetét. Idősebb fiától maradt Ernő gróf, a nagymama szemefénye, a fiatalabbiktól Mártha, a ki még kis korában zárdába kerül, a nélkül, hogy a grófnőnek erről tudomása volna. Ez a zárda éppen az, melynek Szerémi grófnő a védnöknője. Egy séta alkalmával Ernő gróf meglátta Márthát és egyben meg is szerette. Hogy közelébe férhessen, rábírja nevelőjét, Tódorka Szilárdot, segítse be az intézetbe nyelvtanár minőségben. A jólelkű professzor, a ki maga is szerelmes egyik intézeti tanárnőbe, Seraphin kisasszonyba, nem tudja megtagadni kis gazdája kérését. Igy kerül Ernő gróf Bárány Ernő néven a zárdába. A turpisság azonban csakhamar kiderül, mert Tódorka ur lelkiismeretfurdalásai felfedezik a titkot a grófnőnek. A grófnő erre elmegy az intézetbe, a honnan éppen most eltávozik Örkény báró. A grófnő szeretetteljes haraggal feddi unokája csinjét és mikor a kis Márthával magára marad, csakhamar felismeri benne unokáját és vele tengeri fürdőre megy. Itt időzik Kálmán is, Örkényi báró unokaöcscse, nevelőjével, a derék Kosztával. Mártha, a ki mit sem tud arról, hogy Ernő őt szereti s benne csak unokafivérét ismeri, csakhamar szerelmes lesz a neki hevesen udvarló Kálmánba. Eközben megérkezik Ernő grói is. A nagymama előkészíti Márthát arra, hogy őt unokája nejéül szemelte ki. Mártha első pillanatra-megretten. De mert nem akar az imádott nagymamának fájdalmat okozni, beleegyezik, hogy feleségül megy hozzá. Szomorú levelet ir Kálmánnak, hogy nem lehet az övé. Ez nem tudja mire vélni vonakodását és szemére hányja csapodárságát. Ernő gróf tanuja lesz e jelenetnek és a két fiatal ember összeszólalkozik. Párbaj kerül a dologból. A fogadó előszobájába érkezik a grófnő is. Mindent megtud és kedves ábrándját látja üstbe menni, hogy t. i. Ernő és Mártha nem lesznek egymásé. De Ernő gróf már mást szeret: Piroskát, Kálmán húgát, a kit akkor szeretett meg, mikor a leány kérdőre vonta, őszintén katona-nevelt leány módjára, hogy nem akarja fivére vérét ontani. A nagymama boldognak akarja látni Márthát. Föltárja az ezredes előtt a multat, a ki mikor megismeri a jó szivét, elérzékenyülve szól: »Keressük föl a elvesztett boldogságot«. A grófnő a gyorsan előhívott Márthára és Kálmánra, majd Ernőre és Piroskára czélozva felel: »Bennük leljük föl az elvesztett tavaszt«. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet körút 27. VÁRSZÍNHÁZ. Az »Erősek és gyöngék« szövege. I. felvonás. Báthy Miklós grófnak két fia van . Béla, a ki léha mágnás és társasága minden előítéletéhez ragaszkodik és István, egy felvilágosult, nyilt eszű és szivü fiatal ember, a ki sohasem érezte jól magát előkelő környezetében és atyja házéban. Mikor egy iskolatársától, Bárditól, megtudja, hogy fivére: Béla elcsábított és cserbenhagyott egy szegény tanító nőt: Ilonkát, a ki emiatt állását is elvesztette és nyomorral küzd és mikor látja, hogy Béla a szokott módon: pénzzel akarja leróni tartozását, gyermeke elhagyott anyja iránt, távozik az atyai házból, hogy künn, a gyengék világában, keresse boldogulását. Az öreg Báthy, aki éppen az imént mutatta be fiainak leendő mostohaanyjukat: Milda, volt operaénekesnőt, elhatározza, hogy Béla fia bűnét — persze az 6 társadalmi rendje felfogása szerint — jóvá teszi. II. felvonás. Ilonka kis gyermekével küzd a mindennapi kenyérért. Mellette van Miklós, a ki megszerette a nemes, erős és nagylelkű leányt. O azt akarja, hogy Béla vegye feleségül, de persze erről a csábító hallani sem akar, különben is jegyben jár Viczay gróf leányával. Az öreg Báthy, (a kit a kaszinóban nagy megalázások értek uj hitvese miatt, a kit a társaság nem akar befogadni és e miatt tömeges párbaj-aftérjei is keletkeznek) Ilonka lakására jön, hogy szintén — ha lehet — pénzzel intézze el a dolgot. De itt meggyőződik arról, hogy egy nemes és büszke leánynyal van dolga ós miután bocsánatot kér a leánytól, a miért ajánlatával és gyanúsításával megbántotta, távozik azzal az elhatározással, hogy majd gondoskodik jövőjéről. Miklós felajánlja kezét Ilonkának, de a leány nem fogadja el, mert nem akarja, hogy a számítás gyanúja érje. III. felvonás. Viczay grófi pár felkeresi az öreg Báthyt, hogy a Béla és leányuk házassága anyagi részét elintézzék. Mikor Báthyval, a kivel az imént tudatták segédei, hogy nem kaphat méltó elégtételt a nejét ért bántalmakért, megértetik, hogy a Béla házasságának megkötése után nem érintkezhetnek Hildával. Báthy Bélát szólitja be és tőle kérdi meg, vájjon beleegyezik-e ebbe? Béla is a Viczayék álláspontjára helyezkedik, mire Eáthy kiutad:ja őt házából és szinte élettelenül összeesik. IV. felvonás. Báthy gyógyulófélben, betegeskedve, megtörve fogadja Miklóst, egyetlen hűséges és szerető fiát. Kéri, hogy térjen vissza hozzá és szerető hitveséhez a szülői házba, de Miklós ezt csak akkor teheti, ha Báthy beleegyezik az ő és Ilonka házasságába. (Ilonkának közben Báthy vidéken, tanítónői állást szerzett.) Az öreg Báthy végre is beleegyezik ebbe és bevallja, hogy mégis csak István fia az — erösebb. agy fel orara nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 | Elzálogosított bril1 • Hantokat, gyöngyöket, aranyat, ezüstöt és ékszereket, 100,000 koronáig költségmentesen kiváltok és a teljes értéket kifizetem. SINGER JAKAB, ékszerkereskedő, Budapest, Király utcza 91. Izabella-utcza sarkán. OSAN > >«(j.M v.Aal.r i ij—i. fapa Om *u/rti 1 kor 70 f. TANNINGENE: • lutraa. tanti krltt' * .»»tiprabaUabb axepitiax.r • k. ,, ,. SalMntn-auppan 00 f. fihaefcl-iuppin traíarg.vir 1 p n 70 (Ulc. ej 1 koron Rórsateje ;*>• Czerny J. Antáű xvtn. «#• mfjvm in»i«;.-t«rhan , Carl Laáar^-Mn » (tomiartáraaa, «an, ATT> A1 I MI I «> Árjegyaék tagjaa. ^«LgS ffi'faÄS S STERNBERG cs. és kir. udvari hantfszergyárában Kerepesi-ut 36. Aranyereseknek, végbélbajosoknak, czukorbetegeknek, gyermekágyasoknak, csecsemőknek és mlnden^egészséges embernek, a ki a tisztaságot D » SZAB NYOICNIKOS kedveli, nélkülözhetetlen. Haitmalatban oloobb a papírnál. Kap- (^Afa/V V«»»»rut;var— hato mindenütt. iitJvJI U Telefon 87—51
