MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-22 / 293. szám

2 1906. október 22 Budapesti színpadok. Badapaat, október 22. A Magyar Királyi Operaház- ban ma este van a zeneakadémia zeneszerzési tanszakát végzett növendékek müveiből rendezett zenekari hangverseny. A hét minden estéjén van előadás, vasárnap este díszelőadás lesz a Rákóczi-ünnep alkalmából, a mikor is bemutatóra kerül Farkas Ödön dramatizált zenekari szerzeménye, a Kuruczvilág és vele együtt a Nemo két felvonása. * A Nemzeti Szinház-ban az Asszony, Potzsolt Kálmán uj színmüve még két estén szerepel : szerdán és pénteken. Keddre A nagymama van kitűzve, csütörtökön a Mary Ann. Szombaton, október 27-én kerül bemutatóra Somló Sándor Thököly czimü három felvonásos történeti színmüve. Az újdonság czimszerepét. Odry Árpád 'fogja játszani. Rákóczi Ferencz és bujdosó társainak hazahozatala napján, október 28 án, Szigligeti színmüvét, II. Rákóczi Feiencz fogságát adják elő. Az előadást Prológus előzi meg, a melyet erre az alkalomra Ábrányi Emil irt és Beregi fog elmondani. Hétfőn, október 29-én lesz a Thököly második előadása. * A Vígszínház- ban csütörtökön lesz a Rákóczy fia premierje, mely aztán minden este szinrekerül. Szombat délután a Rákóczi ünnep alkalmából az Ocskay brigadéros is szinrekerül. Gróf Hamlet ma este, szerdán és vasárnap délután szerepel a repertoiron. Holnap, kedden este a Riquette-zt adják. * A Magyar Szinház- ban A miliiátdos kisasszony sorozatos előadásainak hatodik hete következik. Ma este harminczegyedszer kerül szinre, s azontúl minden este, vasárnap, október 18-án pedig délután is Strauss hódító népszerüségü operettjét játsszák. * A Királyszinház e heti műsorát minden esti előadásban a valósággal szenzácziós sikerrel bemutatott Szép Ilonka tölti be. Szávai Gyula, Vágó Géza és Szabados Béla daljátéka mindennap szinrekerül, természetesen a bemutató szereplőivel, a kiknek élén mint Mátyás király Pálmay Ilka áll. Szép Ilonkát állandóan Medgyasszay Vilma fogja játszani. Jövő vasárnap délután mérsékelt helyárakkal a Gül-Baba van műsoron. A Népszinház-ban a Rab Mátyás pénteki premierjéig esténként A papa lánya kerül szinre. Vasárnap délután az ipamwam lesz a délutáni előadás. Két újdonság. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, október 22. I „Asszony". (Nemzeti Szinház) Pesti Hirlap : Az Asszony eredeti dráma a szó legszorosabb értelmében; a sablonoktól eltérő, mert eredeti a tárgya, a cselekménye, a kidolgozása, a nyelvezete A levegője a magyar társadalomé; az esz.méi és az alakjai a mi körünkben élnek, de a technikája oly ratfiná t és tökéletes, hogy e tekintetben a legmodernebb franczia drámák közé sorozható. Az Újság: Irodalmi körökben Porzsolt Kálmán színmüve az „Asszony" feltűnést fog felteni, mert ez a legjobb magyar darabok egyike, mely utóbbi időben napvilágot látott. És épp ezért könnyen lehet, hogy a közönség is megkedveli. Porzsolt darabja nagy kvalitásokkal bir. erőteljes, komoly, jól komponált, párbeszédeiben éles és tartalmas, egyes részeiben igen hatásos. Budapesti Hirlap A közönség mindé í felvonás után néhányszor hitta a szerzőt. A színpadi rendezés kifogástalan volt. Pesti Napló: A közönség a darabot, kivált második felét, sürü tapssal jutalmazta s az előadásnak is elismeréssel adózott. A szerzőt és a színészeket többször is kitapsolta. Magya orsz&g: Éles megfigyelő, a ki ha minucziózusan rajzol is, de kitűnően. Nem dolgozik az egyedül üdvözítő hypermodern eszközökkel, nem nagyképű, nagyhangú irodalmi erőművész és prestidigitator, de szolid eszközökkel, művészi eszközökkel dolgozó Íróember. Ez az első komoly, egész estét betöltő darabja és ezután őszinte nagy érdeklődéssel várjuk a folytatást, mert minden kétségen felül áll, hogy a közönség teljes mértékben fogja honorálni művészi ambiczioját s nagy sikerhez fogja jutiatni ezt at éruemes darabot. Budapest: Kell-e meggyőzőbb bizonyság, hogy Porzsolt Kálmánnak igazán mondani valója volt az este ? S a mód, a hogyan mondja és mondatja az oly ügyes, raffináit, színpadképes és irodalmi, hogy a sikert el nem kerülhette, sót e kvalitások valóban zajossá és interzivvé emelték a sikert Magyar Hirlap : A maga fogalmazásában minden kijelentés olyan, hogy megkeresi a közönség szivét, minden jelenet a közönség érdeklődéséért van és minden részletében és egészében is ez a színmű azt akarja, hogy a publikumra hatással legyen. Azt hiszszük, estére nagy sikere lesz az újdonságnak. A polgár: A Nemzeti Szinház ma este érdekes és értékes magyar színmüvet mulatott be. Szerzője Porzsolt Kálmán, a kiváló publiczista és literátor, a ki éveken át mint színházigazgató, a szinház ezer apró és nagy fogásait tanulmányozta és mondjuk meg, hogy sokat el is sajátított fözülök. Mai darabjával bebizonyította, hogy nemcsak tartalmas ember, de ért a cselekvés fejlesztéséhez, a hatásos, drámai jelenetek rendezésénez is Független Magyarország: Ezért azután mi sem természetesebb, mint hogy a közönség oly sikerrel jutalmazta, a milyennel csak vajmi ritkán fog d valakit kegyeibe, örülünk ennek a sikernek, mert valóban oly drámaírói képességnek a bátorítását jelenti, melyet kár volna nem serkenteni, továbbmunkálkodásra ösztökélni. A sikerben osztályosak voltak a szerzővel a szereplők is. Egyetértés: A nyelvezet eléggé gyors, rövid és drámai Legfőbb előnye azonban a darabnak, hogy drámai hang és szellem lengi át. A szereplők közül Márkus Emmának, Gál Gyulának és Császár Imrének jutott a legnagyobb feladat. Márkus Emma játszta a feleség szerepét. A művésznő minden tudását belevitte játékába Az elfojtott szenvedély, az elhanyagolt aszszony gyötrelme, mely iróniában nyilvánul, mind kifejezésre jutott. II „Szép Ilonka". (Királyszinház.) Budapesti Hirlap: A szövegíróknak, a vállalkozásuknak és magának a komponistának is szerencséje, hogy Szabados Bélával szövetkeztek. Ez a dallal és érzessel tele igaz poétája a muzsikának, végre az egyéniségének megfelelő föladathoz jutott. Kiönthette a szivét, a mely tele van puha, meleg, érzelmes és ábrándos melódiákkal. Ilyen őszinte muzsikát már rég nem hallottunk. A szerzőket és a szereplőket temérdek tapssa', virággal és kihívással ünnepelték. Fölvonás végén a szinpadot illatos diszszel öniötte el a sok bokréta meg koszorú. Igen nagy és igen szép siker volt, jelentős nemcsak a méreieivel, de azzal is, hogy e tem rdek tetszés mind nemesebb érzések gyönyörűségének volt hálás menyilatkozása Pesti Hirlap: A sikerben másodsorban a szereplők méltán osztályosok. Mátyás király szerepében Pálmay Ilkát látta viszont a közönség; mindenkit meglepett fiatalossága, fáradhatatlan grácziája és a bensőség, a melylyel dalait énekelte. Gyönyörű termetén pompásan Érvényesült ugy a Sólyom mester, mint Miklós diák ruhája, gen nagyott nőtt a közönség szemében Medgyaszay Vilma, mint Szép Ilonka. Nem tudunk művésznőt, a kii en anryi érzés volna, mint ő benne és a ki érzését egy-egy s avával, mozdulatával, tekintetével, oly finom művészettel tudná a közönségbe szugerálni A darab kiállítása elsőrangú. Az egyes felvonások végén a szerzőket szívélyes tapsok szólították a lámpák elé. Pesti Napló: Szép a Vörösmarty költeménye, melyet ügyes kézzel nyújtottak a szerzők háromfelvonásos színdarabbá, szép ez a s. Ínpadon lejátszódó történet és szép muzsikával diszitetie Szabados Béla. A szinház érdeme, hogy megérezte, mire építette a három szerző a munkát és a két szereplő . Pálmay Ilka és Medgyaszay Vilma még nagyobb érdeme, hogy teljes hatással tudtak szolgálatába szegődni ennek a szép ügynek. Az újság: A fiatal leányok darabja lesz a Szép Ilonka. Kis batisztkendők nedves-e áznak a nézőtéren a könyezéstöl. S a kevésbbé érzékeny sziveket is meghatja Szabados Béla muzsikája. A szövegírók szerencsés kézzel vála-ztották meg témájukat s még szerencsésebb sejtéssel Szabadost kérték fel a dalmű megzené-itésére. Soha jobb választást Sziv, érzés van Szabadosban. Vörösmarty költészete diadalmaskodott ma este Az egyszerű történet méla romantikájával rabul ejtette a sziveket S a mi a fő, inspirálta a zeneszerzőt A „Szép Ilonka" Szabados Káró y legközvetlenebb, legszebb, legpoétikusabb alkotása Független Magyarország: A darab hangulatainak szívesen engedte át magát a közönség: ez a librettisláknak jó; Szabados Bél i kiforrott komponáló talentuma ismét diadalhoz jutott: ez előre látható volt. Pálmai Ilkát visszahódították a magyar operett-szinpadnak, a mi Tragikák. — Ristori, Rachel és Duse. — A római előkelő társaság Ristori Adelaidában nem csupán a nagy művésznőt, hanem Capranica del Grillo marchesát, egykor valódi grandedamejukat veszítették el. Nagy feltűnést keltett ugyanis 1847-ben az a házasság, mely Giuliano del Grillo marcheset hozta össze házassági kötelékben az akkor huszonötéves színésznővel, a kinek hírnevét kevéssé méltányolták akkoriban. 1840-hen azonban már egész Itália ünnepelte Ristorit művészetéért és szépségéért, mig a külföld csak 1850-ben ismeri meg. Művészi ambiczióján kivül megvolt benne a vágy és elismerés a siker után azért is, hogy férje családjának imponáljon, lói tudta Ristori, hogy csak ily módon engesztelheti ki férje szüleit s törheti meg büszkeségüket. Először Bécsbe ment, Párist 1855-ben hóditolta meg, pedig „kemény dió" volt Ristorinak Páris. Tudta azonban, hogy Rachel szerencsecsillaga tűnőiéiben van s számithatott Jules Janin-nak, a Débats kritikusának befolyásos támogatására is, de Ristori igazgatója, Francesco Righetti nem akarta a „királyi szárd társaságot" a franczia fővárosba vinni, mert 1830-ban az első olasz staggione kudarczczal tért vissza Párisból. Rislori mindent elkövetett, hogy diréktora skrupulitását eloszlassa s Rachel kegyvesztettségének hangoztatásával dokumentálta érveit. Egy dúsgazdag bankár megoldotta a gordiusi csomót, kijelentette, hogy az anyagi koczkázatot elvállalja s Righetti engedett Ristori biztatásának. Párisban megkérte Ristori Janint, hogy ismertesse meg Rachellel, a nagy művésznővel, de Rachel vidéken tartózkodott. Ristori Francesca di Riminiben lépett fel először, de a párisi kritika hűvösen fogadta. Egy este Goldini „Burbero benifico"-jának előadásán Rachel is megjelent a nézőtéren. Előadás után Rachel ugy nyilatko.ott, hogy Ristori játéka közönyösen hagyta. Másnap Myrrha szerepében lépett fel. Rachel most inkognitóban jelent meg a színházban Bonaparte Jerome páholyában. Az első felvonás végén felkelt helyéről Rachel s ezekkel a szavakkal. „Cette femme me fait mal, je n'eu peux plus", sietve távovott a színházból. Ristorinak tudomására jutott Rachel mondása és sikere biztosítva volt. Georg Sand, Legouvé, Dumas és Van in nem győzték dicsőíteni a művésznő ját.kát. De Rachel sem akarta feladni a harezot. Ott hagyta a Comédie Frangaiset s azt hozta fel okul, hogy idegeinek gyógyítására szabadságra megy, de nemsokára váratlanul fellépett a színpadon. Első fellépésekor Ristori teljes pompában jelent meg egy páholyban, maga Haussage a Comédie igazgatója bocsátotta rendelkezésére páholyát. Az első felvonásban hatalmasan tapsolt Rachelnek s Rachel le volt fegyverezve. Houssage, hogy kibékítse a két riválist, elhatározta, hogy közös ebédre hivja meg őket, de Ristori nem fogadta ,;el a meghívást. Később mégis sikerült őket közelebb hozni egymáshoz. Egy izben Ristori el is fogadta Rachel meghívását s elment páholyába —azután ismét félbe maradt a közlekedés fonala. E közben történt, hogy Rachel bosszúból nem akart Legouvé Medeá-jában fellépni. Legouvé azonban visszaadta a sértést, levelet intézett Ristorihoz: — Rachel m'avait tué. Qui me fontvivre? — Toil" (Rachel megölt. Ki kelt fel életre? — Te!) — irta levelében Ristorinak. Másnap pedig Serihevei együtt elment Ristorihoz s kérte, játszaná el Medeá-ját. A darab bizonyos módosítása után Ristori elfogadta a szerepet. Óriási sikere volt s Rachel végleg le volt győzve. Ristori s Duse között sem fejlődött ki soha melegebb barátság. Ristori elitélte Duse realisztikus játékát, de Dúsénak is meg volt a véleménye Ristoriról: — Örülök, hogy a kritika nem fedez fel játékunkban bizonyos érintkezési pontot. Másmás uton haladunk mind a ketten s más a játékunk is — mondotta Duse több izben. — Rachel nagy hitást tud elérni szenvedélyes kitöréseivel, bár akadémikus a felfogása, hangja és megjelenése szoborszerű és mozdulatlan. Mi nem engedhetjük meg, hogy a szenvedély viharos kitörésének pillanataiban megmaradjunk a hős akadémikus korrektségénél s azt sem tartom ösztönszerű mozdulatnak, ha a hős vagy hősnő a szenvedély pillanataiban haját czibálja.