MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-20 / 291. szám

1906. október 19. Látnivaló, hogy a Népszínház gárdájának szine-java megy harczba a magyar szerzők babérjaiért. Már a próbákon öröme van a tíbrettistának ép ugy, mint a zeneszerzőnek a lelkes ambiczióban. Való igaz, hogy ilyen szöveg és ilyen zene, meg is érdemli a művészi munkát. De megérdemli a sikert is. $ Fagott. Szinház® pletykák. Budapest, október 21 Apróságok a „Szép Ilonká"-ról. (Az egyik nagybácsi. — A zugligeti fa. — A síró szerző.) Olyan sikerrel került tegnap este bemutatóra a Királyszinház-ban Szép Ilonka, a milyen ben már régóta ne n volt része magyar daljátéknak. De külföldi szerzők is boldogok lehetnek, ha müvük olyan fogadtatásban részesül, mint tegnap ez a poétikus magyar operett. A mi a boldogságot illeti, a tegnapi zajos, tapstól és kihívásoktól hangos premiéren a közönség hódoló ünneplésének középpontjában álló Pálmay likánál csak Vágó Béla, a Királyszinház művésze, volt boldogabb. Ugy járt-kelt, mint egy csatát n^ert fejedelem. — Miért sugárzik ugy az örömtől Vágó Bála? — kérdezle egyik kritikus a másiktól. — Miért? Hát nem tudja? Mert ő a Szép Ilonka egyik nagybátyja! — Egyik nagybátyja? Hogy-hogy? — Hát Vágó Géza a Szép Ilonka — egyik apja, köve'kezésképen fivére a Szép Ilonka egyik nagybátyja ... A Királyszinház diadalmas újdonságában: a Szép Ilonká- ban egy nagy fa is szerepel. Olyan fa, a^melyet nem igen lehet vászonból festett, deszkára feszitett „versetz"-fának elképzelni. Mert csodafa az: alatta bújik össze lázas szerelmi boldogságban Mátyás és Szép Ilonka, alatta álmodják magukat Tündérország királyi sarjának, koszorút is fonnak fejökre a leveleiből és a jó öreg fa reájuk hullatja virágait, a rózsaszín és fehér lágy szirmokat. A Királyszinház igazi fát állíttatott be hát a színpadra — a fölvonás úgyis a zugligetben játszik, a szép juhászné leveles színe előtt — külön tanácsi engedelemmel kivágatta a zugligeti híres lombos, koronás fák legszebbikét s azt plántálta át színpadára. Valódi fa-törzsre, valódi galyakra szerelték azután rá a rózsaszín, halvány fehér virágokat, a melyek poétikus eső alakjában hullanak alá a boldog Mátyásra . .. • Vannak szerzők, a kik a premiérjök előtt vígan nevetnek — a siker biztos tudatában. Premiér után pedig sírnak — a bukás miatt. Szabados Béla — a Szép Ilonka zseniális komponistája — egyik fajtához sem tartozott. Az ő flegmája szinte közmondásos a budapesti színházaknál, ő nem nevet a premiér előtt, sem után — de nem is sir. Ő változatlanul hideg, nyugodt, szenvtelen arczczal nézi a darabjait; próbán, előadáson mi sem hozza ki hidegvéréből: nem lelkesül, nem csügged, nem örül, nem szomorkodik. És ez a flegma az újdonság egyik házi főpróbáján hajótörést szenvedett. A Szép Ilonka harmadik felvonását próbálták éppen, mikor a nézőtérre beért a kitűnő komponista. Zsongott a zenekar, a színpadon egy idillikus téli táj közepén hóhullásban elmulóban volt a Szép Ilonka törékeny, szerelmes élete. A próba kisszámú közönsége hangosan sírt; sírt azokkal a jóleső könyekkel, a miktől megkönnyebbül az ember, azzal a sírással

1 a mely háromszáz János vitéz előadás sikerének egyik főokozója volt, azzal a sírással, a mely — már most a premiér sikere is bizonyítja — a Királyszinház-ba fogja vonzani a legkérgesebb szívű budapestieket is És akkor tört meg a Szabados Béla flegmája. Előbb csak könyezett, de aztán előszedte a zsebkendőjét és telesirta ő is a meghatottság Könyeivel, a melyeket a gyönyörű történet és a a muzsika fakasztott a szeméből. És mióta Szabados Béla sírt, azóta ragyogók a Királyszinházbeliek orczái. De a legragyogóbb, a legvidámabb lett a Szabados Béláé a tegnapi premier után. Blberach i Felvonásközben. Budapeit. október 21. Vasárnapi apróságok. (A két Asszony.) A Nemzeti Szinház-ban pénteken került bemutatóra Porzsolt Kálmán uj darabja, az Asszony. Hogy a darab őszinte, nagy sikert aratott, megírták az újságok. Mi elmondunk egy kedves apróságot, a mely az újdonság előadását megelőzte. A Porzsolt darabjának a bemutatóját^, egy udvariassági aktus előzte meg. A Vigszinház legközel.bbi újdonságai között szerepel Pinero- nak, a híres angol szerzőnek egy uj drámája, a melynek The House in order a czime. Hosszas tanácskozás után néhány hónappal ezelőtt elkeresztelték a darabot A tökéletes osszony-nak. A Porzsolt drámájának a czime pedig, csak az Asszony. A Vigszinház igazgatói nem akartak czim-konkurrencziára kelni, pláne a „tökéletes" jelzővel és csupa udvariasságból Porzsolt Kálmán, a régi kolléga iránt, lemondtak erről a megfelelő czimről. ; J Igy lett a Pinero tökéletes asszonyából — A tökéletes feleség. Ezen a czimen fog a darab bemutatóra kerülni. (II. A legnagyobb siker.) Egy népszerű budapesti bonvivant-szinész a minap vendégszerepelt a vidéken. Hogy visszatért a fővarosba, egy fiatal kollégája, a kinek eddig vajmi kevés alkalma volt a sikerbe kóstolni, megkérdezte: — És nagy sikere volt a vidéken? — Hogy nagy-e? — felelte a bonvivánt — Meghiszem azt 1 Óriási sikerem volt 1 Mit mondjak? A közönség az előadás végén ülve maradt, hogy megvárja a másnapi fellépésemet I . . . (III. Othello a vidéken.) Egy vidéki igazgató és a titkárja a mult hónap végén a heti műsor megállapításán fáradoztak. — A hónap utolsó napjára — szólt a direktor — tűzzük ki Othello-1. De aztán meggondolta a dolgot: — Vagy tudja mit? Tűzzük ki a jövő hónap harmadikára. — Miért? — kérdezte a titkár. — Hiszen ismeri a mi Othellonkat. Roppant szelid természetű, mulya ember. Szinte hasznavehetetlen az ilyen tragikus szerepekre. A titkár nem értette a dolgot. — Mit néz ? — kiáltott rá a direktor. — Ha ez az Othello elsején nem kapja meg a gázsiját, ugy fog dühöngeni ebben a szerepben, hogy a közönség a gyönyörűségtől szétszedi a színházat 1 . . . Pierrot. Színházi élet. Budapest, október 21. A vereshaju. — A Magyar Színházból. — Ha a Magyar Szinház két tagja a kulisszák között találkozik, bizonyos, hogy csak ő róla kezd beszélni. Egymást ostromolják kérdésekkel: „Láttad?" — „Itt van?" — „Megtudtál róla valamit?" Az utóbbi kérdésre egy volt a válasz? — Nemi Minden kutatás daczára, nem lehetett a vereshaju nőről megtudni mást, mint hogy Zoltán Jenő tagjai sorába szerződtette. De hogy kicsoda voltaképen, honnan jött, — titok maradt. Csak látták, amint délelőttönkint megjelent a legközelebbi újdonság. A tengerszem tündére — próbáján. A darabban neki is van szerepe; egy tündért játszik benne. I Próba közben is csak róla suttogtak; találgatták, ki lehet voltaképen? Abban mindnyájan megállapodtak, hogy ismerik, látták már valahol, nem is egyszer, de tőle magától nem merték megkérdezni. Lassankint aztán egész legenda szövődött körülötte. Arról kezdtek beszélni, hogy a vereshaju szépség valamilyen főrangú hölgy, akit a rajongása a színpadra csábított, de aki egyelőre még — inkognitóban akar maradni. Bizonyos csak az volt valamenyiök előtt, hog> a dus hajkoronát, amely két oldalt leomlik fejéről ismerik, belenéztek már a nagy ragyogó szemeibe, látták már a klasszikus profitját s hogy találkoztak már ezzel a finom metszésű ajakkal, ameiyek külön-külön is meg tudnának ihletni valamilyen piktort. Ma délelőtt aztán Ráthor.yi Ákos diadalittasan rohant be a színpadra, egyenesen a vereshaju szépség felé tartott és igy szólt: — Fürdőző nimfa!. . . Az édes pihenés!. . . Salome I. . . Az összefüggéstelen szavak halláttára, a többiek azt hitték, hogy szegény Ráthonyi elvesztette az eszét. De vereshaju hölgy mosolygott. Lehullt az inkognitó. És a következő perczben már mindenki tudta, hogy az ismeretlen ismerőst honnan ismeri. Egy jeles piktorunkat, Márk Lajost, ihlette meg a vereshaju szépség, a kit egy sereg gyönyörű képen örökített meg. Ráthonyi ezeknek a képeknek a czimével szólította meg az imént. A milliátdos kisasszony nagy sikere miatt, a Thuiy-Heltai regejátékának a bemutatója elhalasztődott. A közönség azonban még a premier előtt is megláthatja a Magyar Szinház vöröshajuját. Az utczán nap nap után sűrűn találkozhatik vele. A járdamenti hirdetési oszlopokon egy nagy művészi plakát vonja magára a járókelők figyelmét. A Borhegyi-viz plakát, a melyen szintén őt festettte meg Márk Lajos. A kik ismerik őt és a — haját: sok dicsőséget jövendölnek neki a világot jelentő deszkákon. Figaro. Vidéki színpadok. Budapest, október 21. A temesvári szinház számára Krecsányi igazgató ujabban négy színpadi műnek szerezte meg előadási jogát, ezek: Buiti Luczifer czimü drámája, Puccini Pillangó kisasszony czimü operája, továbbá Lehár-,nak A vig özvegy czimü operettje, végül Capus Alfréd Ifjuságunk czimü színmüve. * A debreczeni színházban lesz a Szép Ilonka első vidéki előadása. Zilahy igazgató már megszerezte a nagysikerű daljaték előadási jogát Porzsolt Kálmán Asszony czimü drámáját is bemutatja legközelebb a debreczeni színtársulat. Külföldi színpadok. Budapest, október 21. Stefano Gatti, a legismertebb, leggazdagabb és legelőkelőbb londoni színigazgatók egyike a minap meghalt. Legutóbb az Adelphi és a Vaucfev///e-szinházaknak volt az igazgatója és bérlője. * • A zürichi városi színházban legközelebb előadják Ibsen első drámáját, a Caiili-niX, melyet 21 éves koraban irt. A Catilina eddig még nem került színpadon előadásra. * Gabriele D'Annunzio legújabb drámája: „A hajó" deczember közepén kerül bemutatóra a római Teatro Argentína-ban. D'Annunzio uj drámájának előadási jogát már most, előre megvásárolta az irótól az olasz színpadi szerzők egyesülete. A bécsi Operaház februárban be fogja mutatni D'Albert Jenő Flauto Solo czimü operáját, Mahler Gusztáv igazgató vezetése mellett. = Egy rózsaszál sokszor szebben beszél, mint a legszerelmesebb levél. Mennyivel kedvesebb azonban az a figyelmesség, ha ismerőseinket néhány üveg valódi rózsa likőrrel meglepjük. E likőrt az Első Alföldi Cognacgyár R. T. készít.