MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-18 / 289. szám

1906 oktöh- r 18 li 1» operaház. „Lakmé" szövege. I. felvonás. Pompás kert, melybe a függöny felgördültekor egy csoport indus ájtatósan betér. Nilakantha, a száműzött indus pap boszut esküszik ellenségeire. Lakmé előbb a színfalak közt, majd a színpadra érve, imát mond. Az induso^ után Nilakantha is eltávozik, végül pedig Lakmé is csolnakba ül szolgáival. Egy angol társaság jő és csodálja Nilakantha házát. Ellen gyönyörű ékszereket vesz észre s vőlegénye, Gerald megígéri, hogy azokat m^szerzi számára. Hiáda óvják őt az indusok fanatikus bosszújától, — ő marad, mig a társaság eltávozik. Nemsokára jö Lakmé s ijedten távozásra inti Gérald-ot, nehogy vakmerőségének áldozatául essék. De Gérald-ot fogva tartja Lakmé szépsége s a leány is szerelemre gyul az idegen iránt, ki csak akkor távozik, mikor Nilakantha jön. A főpap megtudván, hogy házában idegen jár, bosszút esküszik ellene. II. felvonás. Piacz egy indus városban. Javában áll a vásár. A mint a tér lassanként kiürül, megjelenik Nilakantha indus vezeklőnek öltözve, mellette halad leánya, Lakmé, s atyja parancsára énekli a pária dalát. Gérald fölismeri Lakmét, hozzá rohan, a mire Nilakantha is megtudja, hogy ő volt az az idegen, a ki házát megszentségtelenítette. Dobpergés hallatszik, mire Gérald eltávr Mikor visszatér, egyedül találja Lakmét. Szer. et vallanak egymásnak s Lakmé egy titkos házikót mond Géraidnak az erdőben, a hol zavartalanul találkozhatnak Nagy indus menet, élén Nilakanthával, a ki Géraldot leszúrja. Lakmé azonban észreveszi, hogy Gérald csak elájult III. felvonás. Erdőben. Gérald lombágyon szunnyad. Lakmé virraszt mellette s mikor fölébred, elmondja neki, miként hozatta őt ide szolgájával s miként gyógyította meg sebét virágnedvvel. Lakmé elmegy, hogy a szent forrás vizéből italt hozzon; mert ha e vizből szerelmes pár iszik, többé el nem válhatnak. Fréderia rátalál Géraldra s előbb menyasszonya, majd zászlója iránt tartozó kötelesedre, figyelmezteti, mire Gérald szavát adja, hogy a másnap induló sereggel tart ő is. A visszatérő Lakmé fájdalmasan veszi észre a változást Géraldban. Érzi, hogy Gérald lelkét most már lazája tartja fogva. Gyorsan leszakít egy daturrirágot és ajkához veszi. Azután mindketten isznak a szent forrás vizéből. A méreg hatása jelentkezik Lakménái, de ő boldog, mert életében már nem válhat meg tőle kedvese. — Nilakantha vad haraggal beront; meg akarja ölni Gérald-ot, de Lakmé figyelmezteti hogy a szent forrás vizét egy pohárból itták, tehát nem szabad őt bántani. Nilakantha kétségbeesetten látja leányát meghalni, majd megnyugszik rajongó hitében, hogy leánya mennybe szált. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett Erzsébet-körut 27. 5 kor. és több napikereset Házimunkás-kötögép-társaság. Kerestetnek mindkét nemheli egyének gépünkön v»ló kötésre. Kgys er i és gyxrs m nki egész éven, otthon végezhető. Nem kell ctókészültsig. Távolság nem határoz, a munkát mi adjuk el. Házimunkás.kötőgép-társaság Thos A Whittick & Comp., Budapest, IV., Havas-u. 3'361. FVag, Petersplatí 7/310 Hová menjünk színház után ? JLidó" kávéházba Andrása) ut ég 99 ^ C8»ngery-u. tarok. Kényelmes szolid családi találkozóhely. HIDEG BUFFET. gg Figyelmes kiszolgálás. Számos látogatást kér ... .. _, ... tisztelettel nauehbauer János, kávés. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« szövege. I. felvonás. Színielőadás a Burgund palotában. A Richelieu bibornok jelenlétében mef* tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poétfr lovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja ás támadja őt, élozelvén Cyrano nagy orra fölött. Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, ; hogy hogyan kelle« volna ötletesen asipkednia, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vivés közben egy balladát rögtönöz 6s szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni Ugy is történik. A párbaj után Ünneplik Cyranot. Majd ő barátjának b-vallja, hogy szerelmss, még pedig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgyt és úrnője nevében találkozásra hívja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf té elt fel. II. felvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzáaokat tesz ac orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi szagát. Majd barátságát ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja imi, az ő nevében, Roxánnak a \I szerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant. Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harezba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az oko; Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt. mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a. házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harezba kUldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Chris- tian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Chrisdannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot «zerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harc». Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó lovelét, melyet még el nem küldött és kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigaszta'ója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenlég érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet Ütött rajta. Most már végét járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyszcrrs aztán a hős poéta meg is jelenik, haláloa betegen, bekötött fejjel. Beszélget Roxannal, a M megmutatja neki Christian utolsó levelét. As éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban, kívülről elsuttogja az egészet. Igy tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De mér késő. Áz önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. hxy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. VÍGSZÍNHÁZ •RRÍRRÍWÍ.-TT' vtruxxtxtxxxvuvvvuuuotxf. A «Riquette» szövege. I. félvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek különben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a feleségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek folyton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetöl, a ki bizony nem flirtel senkivel. Nem ugy. mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bizza a menyecske örizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon mindenképen követeli, hogv Florette öt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche bevallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki öt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal hajlandó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátu és megszerette. II. felvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet eltéríti az útjáról és egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállódájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Sze| gény Patapon nem is sejti, hogy annak a 1 szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, I szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand : úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyeke! zete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül közszemére n ellen elkövetett kihágás miatt a rendőrség kezére jut. Florettet pedig a saját felesége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czégtársak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket megelőzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Florettet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompanistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplök, a kiknek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Pafapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf eioádást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 Zongorát, pianinót kölcsönöz STER

NBERG Kerepesi-ut 31. aaaa Kitűnő zongorák dús raktára.