MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-17 / 288. szám

1906. október 17. LI. OPERAHÁZ. A »Bánk bán« szövege. Első felvonás. Terem a királyi palotában. A vendégek mulatnak és dalban dicsőitik a bort és a mámort. Petur kifejezést ad elégületlenségének. A békétlenek rábírják, hogy inkább énekeljen. Azután elmondja, mily méreggel látja, hogy a királyné csak a Merániakkal törődik, »mig mi hazánkban földönfutók vagyunk« és hogy gyorsfutárt küldött Bánk bánért. Ottó szerelmet vall Melindának, a ki válasz helyett kesereg, hogy miért is jött ide boldog fészkéből. Biberák ingerli Ottót, hogy csak el kell találnia a helyes kulcsot e női szívhez. Ottó bejelenti egy Gácsországból most érkezett gyorskövet üzenetét, hogy a magyarok ott háborút nyertek királyuk vezetése alatt. Táncz. Ottó ismétli heves szerelmi ajánlatait Melinda előtt. Melinda mit sem ad azonban e hízelgő mézes szavakra és gyűlölettel utasítja el a királyné öcscsét, Biberák, ki eddig hallgatódzott, gonosz lélekkel örvendve távozik, hogy értesítvén Bánkot, őt a királyné ellen felbőszítse. Igy akar Biberák a királynén bosszút állni. Ottó végül letérdel Melinda előtt és Bánk éppen e perczben lép be, de mintha kigyó marta volna, rögtön visszaugrik. Melinda megvetéssel mondja el Ottónak, hogy az igazi szerelmes nem térdepelve kunyorál, hanem mint egy Caesar, szabad tekintettel bátran beszél. Igy tett Bánk is. Biberák biztatja Ottót, hogy csak ne csüggedjen el. Hevitő és altató port ad át neki. Bánk jő és kétségbe van esve • felett, a mit látott. Biberák a királynéra sóz mindent, a ki felelős a foltért, mely Bánk becsületén ejtetett. Az egész udvar megjelenik és a királyné bucsut vesz vendégeitől. Melinda gúnyos beszéddel illeti a királynét az »édes mulatBégért«. A királyné szigorúan megtiltja Melindának, hogy távozzék s egy hétig eltiltja az udvartól. Második felvonás. Terem a királyi palotában. Tiborcz keservesen panaszkodik Bánknak, milyen súlyos az országnak a sok idegen, kik miatt elszegényedtek a magyarok. Tiborcz hü alázattal ragaszkodik Bánkhoz, kinek egyszer életét is megmentette. Pénzt ad neki és vele küldi el Melindát tiszavidéki kastélyéba, hova majd nemsokára követni fogja, hol nyugodt boldogságban élhetnek majd együtt. Gertrud jő és heves szemrehányásokkal fogadja Bánkot, a miért hirtelen visszajött. Parancsolóiag beszél Bánkkal, ki azonban egyenesen a királyné •zemébe vágja bűneit, hogy csak a külföldieket pártfogolja s ki a királyi házból erkölcstelenségek tanyáját nyitotta. Ottó sebesen belép, Bánk kardot ránt reá és az gyáván elszalad. A királyné Bánkra mordul: »Hitvány, ne bántsd hazámat!« Bánk kardját most a királynéra fogja, leszuyja és elrohan. A békétlenek betörnek. Induló. Megérkezik a király is és Gertrudot vérébe fúlva látja, de se senkisem tudja, hogy ki követte el a merényletet. Endre holnapra szörnyű büntetést igér. Harmadik felvonás. Szabad vidék a Tisza mentén. Melinda és Tiborcz át akarnak kelni egy ladikon a túloldalra. Egy láthatatlan kar óva inti őket, hogy őrizkedjenek a vihartóL Melinda igen komor és szinte magán kivül van a türelmeüenségtől. Kis fiával együtt Tiborcz kíséretében csajkára üL Változás. Gyászterem. A királyné ravatalon nyugszik. Szerzetesek kara gyászdalokatjénekel. A király és az egész udvar jelen vannak. Egy királyi tiszt jelenti, hogy az áruló nem él már, 6 Petur bánt megölte. A király nem hiszi, hogy Petur lett volna a gyilkos. A BékéÜenekre gyanakszik, de a mint azokat előhozatja, kitudódik, hogy ők foglyok voltak, mig a királynét megölték s mire a nép lázadással kiszabaditá őket, a királynét már haló vérében találták. Ki lehet hát a gyilkos? Valaki — mondják — a ki Ottót is megölte, »mert húgát megejté buja vágya vad dühében«. A király nem akarja hinni, de megjelenik maga Bánk, hogy tanúskodjék önmaga ellen. »Gyilkos Bánk« — szól a király — »s én királyi hatalmat reád bizék, oh szépen B

akoroltad«. Most elmondja Bánk, mint sinylött már az ország s mint keltett ~»

Hf 1 bosszút állani azon, a ki mindezt okozá és tülecsébenek gyilkosa volt. A király fogságba akarja vitetni Bánkot, de ő ellenkezik, mert »Árpád és Bánk vére közt biró csak országunk lehet«. Endre meg akar vivni vele és már kardot huz, mikor Tiborcz jő és utána hozzák Melinda koporsóját. Midőn ugyanis átkelőben voltak a Tiszán, Melinda átkarolta egyetlen gyermekét s vele a bősz habokba rohant . . . Bánk csak annyit szólhat a királyhoz: »im Gertrud ós Ottó müvei« Azután kedélye megtörik egészen, mert »nincs a világon vesztes csak 6«. A király nem gondol többé megbüntetésére, fájdalma úgyis megrövidíti életét. 0 már most is élő halott. Karének. í»ten porinak adj örök nyugalmat S lelkét fogadd d a megboldogultnak. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27 „ _____ _____ — NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Nóra« szövege. Helmer ügyvéd boldog házasságban él nyolcz év óta nejével, Nórával. Az asszony anyjától könnyelmű hajlamokat örökölt és különös kedvvel szórja a pénzt. Férje előtt, a ki leczézgeti, van egy titka. Mikor összekerültek, (agyon szegényes viszonyok közt éltek s a érj a megfeszített munkában megbetegedett. Jrvosa kijelentette, hogy csak ugy gyógyulhat meg, ha pár hónapra Olaszországba megy. Nóra ekkor egy zugprókátor segítségével 1800 tallért szerez egy váltón, melyre hamisítja j haldokló apja aláirását. Évek során át különféle I ürügyekkel szerzi meg férjétől a törlesztésre szükséges pénzt. Boldog, hogy nemsokára végére jár és gondtalanul játszadozik gyermekeivel. Éppen karácsony estéje van. Jő Günther, a zugprókátor, a ki most egy takarékpénztárnak tisztviselője, melynek Helmer ügyvéd az igazgatója. Valami szabálytalanságot követett el, a miért elbocsátják intézetétől. Most Nórához fordul, eszközölje ki visszahelyeztetését, mert : különben nyilvánosságra hozza a váltóhamisiI tás dolgát. Helmer nem hajlandó engedni felesége ' kérésének, mert Günther helyét Nóra egy elsze; eényedett barátnéjával, Lindennével akarja | betölteni. Günther megírja az áruló levelet a i férjnek. De Nóra, hogy elvonja róla férje figyelmét, tarantellát jár vele és rábírja, menjenek bálba. Hajnalban vetődnek haza. Helmer meg: találta Günther levelét és felindulásában erős szemrehányásokkal illeti az asszonyt. Günther izonban, a ki közben megbánta a dolgot, most, logy hibáját jóvá tegye, visszaküldi a váltót, leimer megengesztelődik és megkérleli nejét. De késő. Nóra, ki tudatában van annak, hogy bünt 5 nem követhetett el, ha szándéka oly nemes volt, most sivárnak látja a jövőt oly férj oldalán, i ki őt megérteni nem tudta. Ott hagyja családját s megy a világba, a hol újra szabad és boldog lesz. A »Luczifer« szövege. I. felvonás. Egy kis olasz városka tanári Karában összekerül' Alberini professzor régi barátjával: Senardival. Együtt tültötték ifjúságukat a papnevelőben, de mindketten bucsut mondtak a papi pályának, Alberini még fölszenteltetése előtt, mert hitét elvesztette. Atheista istentagadó és családja is az. A gyermekeit is — egy fia és egy leánya — hitetleneknek nevelte, meg se kereszteltette őket. Fia: Guido már felnőtt ember, most várja tanári kinevezését. Senardi, a ki leányával, Matilddal látogatja meg ifjúkori barátját, már az első találkozásnál látja, hogy kettőjük között, éppen Alberini konok hitetlensége miatt, nem állhat fenn jó viszony. II. fehonás. Guido, Alberini fia, beleszeret Senardi leányába, Matildba, a ki nagyon szereti Alberinit is, feleségőt is, kik mmd a ketten áldott jó emberek. Atyja tudtán kivül sűrűn jár az atheista professzor házába, bár tudja, hogy e ház a hitetlenség háza és a diákok is „Luczifer"-nek nevezik Alberinit. Matild viszontszereti Guidot és az ifjú be is vallja a leánynak szerelmét. A mikor Guido szerelmesét keblére öleli, a kollégium egyik ablakából meglátja Senardi professzor a jelenetet ós ingerülten hazaküldi leányát. III. felvonás. Senardi mindenáron el akarja választani a szerelmeseket. A plébánossal együtt beszél leánya lelkére, hogy mondjon le Guidóról, a ki, mint atyja, nem hisz az istenben. A mikor Alberini késő este felkeresi régi barátját, hogy a fiatalok házasságához beleegyezését kérje, Senardi elutasítja őt. De Matild nem tud a szivének parancsolni és Guidóval, a kit éjszaka fogad atyja bázánál, megegyezik, hogy másnap megszökik az atyai háztól és nőül megy szerelmeséhez. IV. felvonás. Három hónapja élt együtt az ifjú pár a legnagyobb boldogságban. Ekkor váratlan csapás sujt le rájuk. Matild halálos betegségbe esik. Guido végtelen kétségbeesésében — a szomszéd szobában a pap és az orvos állanak haldokló felesége mellett — atyja tanításai ellen fordul és megtér istenhez. A mikor a pap jelenti, hogy Matild kiszenvedett, Guido leroskad a lelkész lábaihoz. „Ö már boldogabb, mint mi!" mondja a pap és Alberini, lesújtva a fájdalomtól, maga elé meredve rebegi: „ki tudja, ki,tudja?" Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. NÉPSZÍNHÁZ. »A papa lánya« szövege. Első felvsnás. Gorgó alezredest, a ki együtt lakik kedvesével, Lilivel, sógora: Gesztes Abris amerikai milliomos érte3iti, hogy szentéletü nejével, Klotilddal és 16 éves lányával: Mariannával látogatóba jő. Gorgó félve nővérétől, Lilit eltávolítani igyekszik; Lili beleegyezik, hogy arra az időre, mig az amerikai rokonság itt lesz, a „Szent Kürt"-szállóban fog lakni. Boudoirjába megy, hogy felöltözködjék. Ezalatt megérkeznek a rokonok, az alezredes képtelen tőlük szabadulni és Fóthy főhadnagyot kéri meg, hogy Lilit helyezze el lakásába, s majd onnan, mihelyt szabad lesz, ő maga fogja a szállóba kisérni. Fóthy megígéri az alezredesnek, hogy Lilit elviszi. Lili helyett azonban Marianna jön Fóthy elé, Fóthy azt hivén, hogy ez Lili, felszólítja, hogy az alezredes kívánságához képest, kövesse öt lakásába. Marianna, mint szabadgondolkodásu amerikai leány, eleget tesz bácsija kívánságának és Fóthyval annak lakására meg)'. Mialatt Klotild az ut fáradalmait kipihenve alszik ,az alezredes Liliért kiván menni a „Szent-Kűribe", de saját lakásán még ott találja őt. Azt hiszi, hogy Fóthy nem mert Lilinek szólani, ő maga viszi el Lilit a „Szent-Kürt« be és velük megy egv kis pezsgős vacsorára sógora, Gesztes is. Mikor eltávoztak, felébred Klotild, a szolgáktól megtudja, hogy Gesztes és Gorgó hová mentek s utánuk siet. Második felvonás. Marianna együtt van Fóthyval. A lány szeretetreméltósága lángra lobbantja Fóthy szivét, de ez attól fél, hogy Gorgó kedvesével áll szemben és emiatt nem mer nyilatkozni. Fóthy lakására jönnek: Bárdi, Klotild néne önkéntes unokaöcscse s ennek önkéntes társai, egy pár hölgy és pezsgős vacsorát rendeznek, melyben Marianna is részt vesz. Mindnyájan becsípnek. Mariannának az a bolondos ötlete támad, hogy felveszi Gorgó egyik főhadnagyi uniformisát. E közben megérkezik Gorgó, Gesztes és Lili, és kitudódik, hogy Fóthy Mariannát vitte el Gorgó lakásáról. Megjő Klotild is és Gorgó Fóthyt tnint unokaöcscsét, Lilit pedig mint emez feleségét mutatja be. Marianna ezt hallva, elájul. Harmadik felvonás. Gorgo és Gesztes Klotildnak elmondanak mindent. Marianna bevallja, hogy Fóthyt szereti. A gyáva Fóthyt Gorgó értesiti, hogy Marianna szereti, mire ez boldoi gan megkéri kezét. Marianna Fóthy-é lesz. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERNBERG Kerepesi-nt 36. Kitűnő zongorák dús raktára.