MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-17 / 288. szám

1906. október 17. Budapesti színpadok. Bidsput, október 17. A Magyar Királyi Operaház-ban ma ifjúsági előadásul a Bánk bán, csütörtökön Lakmé sze­repel a műsoron, szombaton pedig a Pillangó­kisasszony, a melynek czimszerepét ezúttal Ambrusné Etelka énekli. Pénteken, október 19-én érdekes vendégszereplés kapcsán kerül Aida előadásra: Amneris szerepében dr. Fodor Osz­kárné fog bemutatkozni. Radamest ekkor énekli először Lunardi. Vasárnap este Tannhäuser kerül előadásra. • A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutató előadása pénteken, október 19-én lesz. Ekkor kerül először színre Porzsolt Kálmán Asszony czimü négyfelvonásos társadalmi szinmüve. A Nemzeti Szinház legnépszerűbb művészi erői ebben a szereposztásban mutatják be az újdon­ságot : áSSZONl. Szinmü 3 felvonásban, irta Porzsolt Kálmán Személyek: Férj Feleség Udvarló ... . Nővér Kapitány... . Képviselő ... Szinésznő Szobalány ... Szakácsnő . Inas Gál Márkus E. Császár Ligeti |. Gyenes Rózsahegyi Vízvári M. Keczeri I. Dömjén M Magyari Pálmai Ilka Körmendy Mcdgyasszay V. T. Harmath I. Németh Szentgyörgyi L. Sziklai Szegedi E. Kun I Cserni Rátkai Z. Molnár P. Tárnoki Q. Csiszér Fábián C. Történik napjainkban, Budaüesten. Holnapra, csütörtökre a Cyrano de Ber­gerac van kitűzve, ez alkalommal is Pethes adja a czimszerepet. Vasárnap az Elmémult harangok kerül szinre a rendes szereposztásban, jövő hétfőn a János király mérsékelt helyárak mellett. A Várszínházban szombaton Lebonnard apó kerül szinre. A Vigszinház-ban ma, pénteken és vasár­nap a Gróf Hamlet-et, Bemard és Goldfernaux vigjátékát ismétlik, a mely a párisi Athenée­szinház-ban ar héten éri meg a 325-ik előadást. A nagy sikert különösen az a körülmény magyarázza, hogy az újdonságban, bár tizen­három próbás franczia darab, nincsenek frivo­litások és a közönség minden rétegét egyaránt mulattatja. — A Rákóczi fia előkészületei már annyira haladtak, hogy most már teljes diszle­tezéssel tartják a próbákat. Az uj jelmezek is nagyobbára készen vannak. A nagyszemélyzetü darabhoz nagyszámú kórust és statiszteriát is szerződtettek. * A Királyszinház újdonságában, a Szép ilonká-ban, Szávay, Vágó és Szabados daljáté­kában, a melyet szombaton, a bemutató-bérlet harmadik estéjén hoznak szinre, a Vörösmarty­vers ismert alakjai — Pálmay lika Mátyása és Medgyaszay Vilma szép Ilonkája mellé — egy harmadik vezető-alakot állított, a szerzők kép­zelete és pedig Mátyás király udvari bolondja személyében. Sziklai Kornél játssza ezt az ér­dekes, művészi alakításra hálás alkalmat nyújtó bolondot Mátyás királyt tudvalevőleg a magyar színpadhoz visszatért Pálmay Ilka játssza és az újdonság már ezért is különös művészi gyö­nyörűséggel vár a közön-ségre. Szombaton este lesz ez az érdekes premier, melynek szinlapja igy fest: SZÉP ILONKA. Regényes daljáték. Vörösmarty verse nyomán irta; Szávai Gyula és Vágó Géza. Zenéjét szerzette Szaba­dos Béla. Rendező: Bokor József, karmester Marthon Géza. Személyek: Mátyás király Peterdí Ilonka ... ' Az aragóniai herczegkisasszony A czinkotai kántor A „szép juhászné" ... Marzio, udvari bolond Sebő I lan,osok A pápa embere Tót ... . Palócz ... . Borbála '.." Öreg cseléd Egy leány A premierig a Királyszinház hetét Fedák Sári bucsufellépései töltik be. Ma este A kis alamuszi- ban, csütörtökön A gerolsteini nagy­herczegnő-ben lép fel a művésznő. Utolsó előadásul pedig pénteken este a János vitéz-1 játssza el. * A Magyar Szinház-ban az idei első újdon­ság : A milliárdos kisasszony meghozta az első jubileumot is. A népszerű Strauss-operett ugyanis tegnap este egyfolytában már 25-ödször került szinte s ezentúl is tovább folynak a vonzóereje teljességében levő újdonság sorozatos előadásai. Vasárnap, október 21-én, Lehár Ferencz operettje A drótostót lesz a délutáni mérsékelt helyáru előadás. * A Népszínház egész heti műsorát Molnár Gyula és Stojanovits Jenő A papa lánya czimü zenés vígjátékának előadásai töltik be. Csütör­tök délután a Tühdérlak Magyarhon-ban, vasár­nap délután az Ipamuram lesz a délutáni elő­adás. •— A Rab Mátyás-bari a Népszínház mind a négy primadonnája fel fog lépni. Fedák Sárin kivül ugyanis még Komlóssy Emma, Ledofsky Gizella is elsőrangú szerepeket fognak játszani. Ez a szereposztás olyan érdeklődést keltett a közönség körében, hogy az első előadás jegyei­nek túlnyomó része már a jegyeladás első dél­előttjén elfogyott. Az igazgatóság ennek folytán intézkedett, hogy a Rab Mátyás első öt elő­adásának jegyeit már most lehessen váltani a Népszínház elővételi pénztáránál és Bárd Ferencz és Testvére jegyirodáiban. A premier október 26-án lesz. Clsepreghyné""! Ha azt irtuk volna a fekete keretbe ez Írásunk fölé: Ida néni, akkor is tudná min­denki a budapesti színházi világban, hogy szomorú szivvel Csepieghyné elhunytát jelentjük. Az örök emlékezetű szinmüiró: Csepreghy Ferencz nagyszivü és nagylelkű özvegye teg­nap hajnalban, hosszas szenvedés után, halt meg. Elhunyta nemcsak egy a budapesti szín­házi élettel szoros kontaktusban levő családot — Rákosi Jenőt, Rákosi Szidit, Beöthy Lászlót — boritotta gyászba, de mindazokat, a kik immár harmadik évtizede figyelték, értékelték és nagyrabecsülték azt a munkát, melyet Csep­reghy Ferenczné előbb a Népszínház, majd a Királyszinház körül kifejtett. Fekete lobogó jelenti a Királyszinház or­máról Csepreghyné elhunytát, a gyászban osz­I tozik a Népszínház is, melynek nyugdíjintézete egyik legbőkezűbb alapitóját veszítette el benne és a két szinháznak valóban van is miért ke­gyelettel emlékezni „Ida néni"-re. A nagyműveltségű, nemes értelemben európai, de minden gondolatában és munkájá­ban magyar úriasszony, a mellett, hogy újsá­got szerkesztett, regényeket és színdarabokat fordított, egyik főrészese volt előbb a Népszín­ház, majd a Királyszinház sikereinek. Csaknem két évtizeden át ő tervezte a Népszínház darab­jaihoz a kosztümöket, majd a Királyszinház darabjait díszítette fel olyan szinpadi jelmezek­kel, a milyenekhez hasónlót a külföld legna­gyobb metropolisaiban sem tudtak produkálni. Nemes izlés, csapongó fantázia, kitűnő szin­érzék, mindenkor szigorú korhüség jellemezte a Csepieghyné tervezte szinházi kosztümöket, a melyek mindenkor az újdonság sikerének felét jelcntetiék. De nemcsak kosztümtervező volt Csepre­ghyné: igazi jó szelleme a szinháznak. Evek hosszú során szerzett bő tapasztalatait, finom Ízlését, kitűnő szinpadi érzékét szívesen kama­toztatta a szinház javára mindig hasznos tanácsai kapcsán. És „Ida néni" tanácsait mindig meg­hallgatták és mindig hasznát látta ennek a szinház, az irók és a közönség. Ezért kegyelettel fogja megőrizni emlékét nemcsak a szinpadi világ, de a budapesti szin­házi közönség is. -1. A kulisszák mögül. Budapest, október 17. „Asszony." — A „Nemzeti Szinház" pénteki újdonsága. — A Nemzeti Szinház nézőterén pénteken nem Porzsolt Kálmán fogja a „Pesti Hirlap" kritikusi helyét elfoglalni. Azon a helyen pénteken egy másik bíráló fog ülni. A rendes kritikus pedig, mint szerző fog megjelenni a rivalda előtt, valószínűleg sokszor, hogy megköszönje azokat a tapsokat, a melyekkel a közönség az Asszony-1 jutalmazza. A premier izgalmai nem idegenek Porzsolt Kálmán előtt. Átérezte ő azokat már mint szerző is, a mikor immár jó pár esztendővel ezelőtt A pár­baj czimmel egy dramolettjét adták elő a Nemzeti Szinház- ban. Aztán része volt a be­mutatólázban — de hányszor! — mint a Nép­színház igazgatója és végül hány alkalma volt ezt a furcsa érzést, mint újságírónak, másokon megfigyelni! Még szinre sem került az Asszony és mégis, ki hinné, már múltja is van. Ha egy asszonyról ilyent mondanak, ez rendesen va­lami kompromittálót jelent. A Porzsolt Kálmán Asszony-äról a rossz nyelvek is csak jót mond­hatnak. A mi múltjában található, csak szép és dicséretére válik a szerzőnek és darabnak egy­aránt. Érdekes a históriája ennek a darabnak. Porzsolt még direktorsága idejében irta meg. A szinigazgatással járó elfoglaltsága mellett is talált időt arra, hogy megírja ezt az érdekes és szép drámát. És a mikor a mű elkészült, Porzsolt-ban megnyilatkozott a szerénység. A saját színházában nem adhatta elő a darabot, más szinházban nem akarta előadatni, hát be­zárta az íróasztala fiókjába, a honnan csak később került elő megint, hogy résztvegyen a Karácsony i-ié\s drámapályázaton. A pályabirák első helyen dicsérték meg a darabot, de a dijat még sem adták ki. Az Asz­szony aztán résztvett a Te!eki-íé\e pályázaton is. De mert ennél a pályázatnak feltételeiben világosan ki van kötve, hogy a dijat csak vers­ben irott mű nyerheti el, a pályabirák kényte­lenek voltak a dráma megdicsérésére szorítkozni. Az Asszony, most végre, a legilletékesebb fórum elé jut: a nagyközönség elé. A mit benne talál a publikum: kell, hogy érdekelje, mert egy igazán kvalitásos, érdemes iró hordta össze benne érdekes megfigyeléseit, a melyeket a modern társadalmi életből merí­tett. Kiválasztott magának néhány tipust és be­állította őket egy megkapó, izgató cselekmény keretébe. Keserű igazságokat mondat el alakjai­val és bizony sokan lesznek a közönség köré­ből, a kik az egyes típusokban kénytelenek leszn ek magukra ismerni. A Nemzeti Szinház méltó szereposztásban hozza szinre az Asszony-t és az érdekes újdon­ságban a siker érdekében az ifjabbik gárdát küldi harczba. Figaro. Színházi pletykák. Budapest, október 17. 1. A gyémántok, melyek a szinházi hölgyek kis füleiben láthatók, rendesen egy úrra vezethetők vissza, a kinek — nagy fülei vannak. Négylábúak a szinházban. — A .Szép Ilonka" próbáiról. — Fedák Sári megy, Pálmay Ilka jön: ezek a Királyszinház e heti szenzácziói. Hogy a két tény közül melyik a szenzá­cziósabb : döntse el a közönség,'mely hivatott is erre. Pénteken este Fedák Sári utolsó fel­lépésén tapsolhat a János viléz-ben a népszerű primadonnának, szombaton este pedig szive szerint örvendezhet Pálmay lika első fellépésé­nek a Szép Ilonka Mátyás király szerepében. Egyelőre mind a két művésznőt a Király­szinház mondhatja magáénak: esténkint Fedák Sárit, délelőttönként Pálmay likát. Ök ketten pedig gyönyörűen megférnek egymással, sőt Zsazsa néhányszor már fel is kereste délelőtt a Kitdlyszinhdz-aéá nagynevű kollégáját, hogy gyönyörködjék pompás uj alakitá>áhan a Szép

Next

/
Thumbnails
Contents