MAGYAR SZÍNPAD 1906. október (9. évfolyam 272-302. sz.)

1906-10-14 / 285. szám

,, jj y "üji'ii 1906 október 14. vígszínház. txxs ' A »Gróf Hamlet« szövege. Első felvonás. Gróf Houdan Róbert mögött fényes mult van és fényes jövő is vár reá egy hatalmas örökség képében, a jelenje azonban kissé zavaros és ismételten kénytelen Boucherot uzsorás szívességét igénybe venni. Pedig nagyon szereti a kényelmes, zavartalan életet és irtózik mindentől, a mi elhatározást igényel. Nem csoda, ha ismerősei Hamlettel hasonlítják össze. Nem épen a dán herczeggel, de egy volt versenyparipájával, mely arról volt nevezetes, hogy minden akadály előtt elmélkedett, hogy vájjon igazán átugorjék-e rajta. Gróf Hamlet most már odáig jutott, hogy csak jó házasság segíthetne rajta. Irtózik a gondolattól, de egyrészt Boucherot a pénze érdekében, másrészt pedig Pepin báróné, a javíthatatlan házasságközvetitő ösztökélik, hogy vegye el a dúsgazdag Herbeliére leányát. Növeli a bonyodalmat, hogy házasság esetén Houdannak le kellene mondania Dolly kisasszonyról és hogy Houdan rokona, Crévecoeur grófnő egy régi családi egyezség alapján azt követeli, hogy az utolsó Houdan vegye el az utolsó Crévecoeur leányt. De Houdan nem várhat addig, a mig ez lehetséges lesz, mert az utolsó Crévecoeur leáDy még csak öt éves. Nagy bajban van tehát szegény gróf Hamlet, a mikor a különböző érdekű emberek különböző követelésekkel ostromolják. Második feivunas. Heibelie éknél várják Róbertet. Pepin báróné, akinek csatlósa BaudeBoby zsurnaliszta, rábírta gróf Hamletet, hogy menjen el az estélyre és ismerkedjék meg Herbelier Yvonne-nal. A szegény Yvonne tulajdonképen méltó párja Róbertnek. Épen ugy fél az elhatározásoktól, mint a vőlegényjelölt és irtózik attól a gondolattól, hogy valamilyen szertartás, nászünnepély, központja legyen. Herbelierné, a ki nagyravágyó és szeretne az előkelő gróffal rokonságba jutni, biztatja a leányát, de Herbelier, a ki tetőtől-talpig üzletember, kicsi hijja, hogy tönkre nem teszi a házassági tervet, mert Houdannak, a kit nem ismer, azt a jóakaratú tanácsot adja, hogy ne unatkozzék az estélyen, hanem menjen inkább haza aludni. És Róbert már indul is, de még idején visszahozzák. Igy aztán legalább bemutatják egymásnak a fiatalokat. Harmadik felvonás. Houdan legénylakásán vagyunk. A szegény gróf nagyon nehezen hagyja el az ágyát. Itt az esküvő napja, ki kellene mondani a nagyfontosságú, életbevágó igent és Robert kezdi bánni a dolgot. Mégis csak jobb volna legénynek maradni. Ismét egymást érik a különböző lelki állapotok. A leánynyal már megbékült Robert, de a jövendőbeli anyóstól irtózik. Végül mégis elszánja magát. Elmegy az esküvőre. De ekkor megjelenik Créveceourné asszony a kis Irénnel és követeli Houdantól, hogy mondjon le Yvonneról és várjon, a mig elveheti Irént. A mikor Houdan vonakodik, az erélyes asszonyság egyszerűen elviteti Hamlet gróf esküvői ruháját, hogy a vőlegény ne mehessen el az anyakönyvvezetői hivatalba Negyedik felvonás. Az anyakönyvi hivatalban lázasan várja a násznép a vőlegényt. Az anyakönyvvezető már-már távozni akar, a mikor Boucherot és Pépin báróné nagynehezen előkerítik Houdant. Még ugy van, a mint a harmadik felvonás végén láttuk: hálókabátba, papucsba. A legfurcsább akadályokon keresztül jutnak el végre a döntő kérdésig, de ekkor meg Houdan kijelenti, hogy ilyen életbevágó dologban nem szabad elhirlelenkedve válaszolnia és gondolkozási időt kér. Ebből botrány lesz és az esketés elmarad. Ötödik felvonás. A cselekmény mozgatói ismét összehozzák a fiatalokat. Ámor isten közbelép és a szerelem varázshatalma erélyessé, elszánttá teszi gróf Hamletet, bátorrá, ékesszólóvá a kis Yvonnet és egy rendkívül bájos jelenet után alapos a remény, hogy Houdan Róbertből jó férj, Herbelier Yvonneból derék kis menyecske válik. Arczom szépség >t í Vállam, nyakam, k.rom fehérségét! Kezem finomságát! egyedül a Budai dr.-féle «GYÖNGYVIJÜG-CRÉM»nek köszönhetem. — Kis téoely 1 kor. Nagy tégely 1.50 kor. — Budapest «Y árost gyógyszertár», Vát zi- i s Kigyó-utcza sarok. A »Diákélet« wövegé 1. felvonás. A szász-karlsruhi prezumpth trónörököst, Károiy Henrik herczeget, őH szokáshoz hiven, egy évre elküldik az egyetemre, hogy ott tanulmányozza az életet. Első alkalom, hogy a fiatal berezeg szabadba kerül. Kísérőjéül dr. JUttnert rendelik ki, a ki eddigelé nagyon Jól eltudta rejteni, hogy mennyire fojtja ót az udvari levegő és mennyire örül annak, hogy viszon fogja látni a régi Heidelberget, a hol diákéve i töltötte. A herczeg is nagyon örül a vidámna! ígérkező egy esztendőnek. Csak Lutz, a fejedelmi komornyik nincs megelégedve, mert attól tar' hogy ott, a hol nem respektálják kellően az udvari etikettet, még az ő megszokott méltóságos nyugalmát sem fogják eléggé tiszteletben tartani. II felvonás. Nagyban készül Rüder fogadós a herczeg érkezésére. Rokona, a kis Katicza Is szörnyen izgatott. Verset is tanult be, hogy azt elmondja a herczeg üdvözletére. Katicza, a diákok kedvencze, a mit néhány kedves és mozgalmas jelenetből hamarosan megtudunk. Az udvariak közül elsőnek Lutz érkezik, a ki a demokrata hangulatok miatt elszömyülködik, de a herczeg el van ragadtatva. Katiczával megismerkedik, a leányka elmondja neki, hogy menyasszony, egy bécsi legény arája, de nem szereti azt a legényt. Sokkal Jobban tetszik meg neki az ifjú herczeg, és ez is nagyon vonzódik az üde mezei virághoz. Jüttner kénytelen belátni, hogy aligha tud eléggé vigyázni növendékére: — Sohsem kapom meg, — sóhajt fai, — a szász nagykeresztet. III. felvonás. Károly Henrik és Katicza szerelme már nem titok többi. A fiatalok boldogok és arra készülnek, hogy kirándulnak, a mikor beüt a katasztrófa. A fejedelemség kormányelnöke hírül hozza Károly Henriknek, hogy azonnal haza kell utaznia, mert a fejedelmet megütötte a szél. A szerelmeseknek bucsuzniok kell és ez a bucsu meg is történik a darab egyik legpoétikusabb jelenetében. Megrázó módon kíséri Károly Henriket a dr. Jüttner búcsúbeszéde is. IV. felvonás. Két évvel utóbb. Károly Henrik már uralkodik. Megjelenik udvaránál Keller- maon, a diákok volt totfaktuma, és állást kér. Eközben felújítja a herczeg emlékeit, a melyek őt Heidelberghez fűzik. Károly Henrik házasulandó ; amolyan diplomaczia! házasságot kell kötnie. Bánatosan gondol az ő Katiczájára. Nem bir magával. Látnia kell mégegyszer. Es gyors elhatározással siet vissza Heidelbergbe. V. félvonás. Aa ifjú fejedelem mégegyszer együtt ül a diákokkal. Nem oly vidám már, a minő volt. Komoran hallgatja a mélabús diéknótákat. Aztán utólszor találkozik az 6 Katic/á jávai, a ki elmondja neki, hogy látta a menyasszony princzesz arczképét, és hogy most már • mégis nőül megy ahhoz a bécsi legényhez. Mindennek vége. A volt szerelmesek megígérik egymásnak, hogy sohasem felejtik el az együtt töltött szép időt, aztán elhagyják egymást örökre. /!> Városligeti Nyári Színház »A szökött katona« szövege. I. felvonás. Korpádiné kovácsmühelyében vagyunk. Az asszony két fia közül a fiatalabbikat, Lajost szereti, a kit urnák akar nevelni, Mig másik fiát, Gergelyt elhanyagolja és a kovácsmühelyben dolgoztatja. Éppen átutazóban van a falun Monti gróf és a felesége, a kik kénytelenek a kovácsmühelybe betérni, mivel az egyik ló lábáról leesik a patkó. Ezek itt kikérdeznek mindent és megtudják a két fiu aránytalan nevelését, valamint azt is, hogy Korpádiné gyámleánya Gergelyt, a ki éppen a grófi lovakat patkolja, szereti, de az anyja Lajoshoz akarja erőszakolni. A felvonás sorozással végződik, a hol Lajos helyett Gergelynek kell elmenni katonának. II. felvonás. Gergely, hogy szerelmesével találkozhassék, megszökött a katonaságtól. Elfogják és halálra Ítélik. Monti grófné felfedezi, hogy Gergely tulajdonképen az ő törvénytelen fia, a ki a jelenlegi Völgyi ezredessel egykor folytatott szerelmi viszonyának gyümölcse. Ezt értésére akarván adni Völgyinek, légyottot ad neki. Férje, Monti gróf azonban küesi és tudtára jut a titoknak. Provokálja Völgyi ezredest, de a párbajt megakadályozzák és Gergely újból megszökik. III. felvonás. Gergely a Zrinyi-kávéházban mulat. Gémesi jegyző, a ki jutalomra számit, feljelenti Völgyinek, hogy a szökött katona az, aki mulat. Völgyi ilyenformán értesülvén természetes fia hollétéről, odasiet és keblére öleli a feltalált fiut. Fiának fogadja és szerelmeséhez segiti. Az árulkodó sipista jegyző pedig a börtönbe, a darab pedig végéhez jut. „Gróf Monte Christo" szövege. Dantes Edmund husz éves ifjú, akit ügyességénél és szorgalmánál fogva Morell gazdag hajótulajdonos kapitánynyá nevez ki, kézfogóját óhajtja megtartani jegyesével Mercedessel. az árva leánynyal. azonban ezt meggátolja Danglars számvivő, ki ellensége Dantes Edmundnak, mert fiatalsága daczára kapitánynyá lett, de különösen Montego Eernandó halászlegény, a ki szintén szerelmes Mercedesbe. Danglars és Fernandó egyesülve bosszút forralnak Dantes Edmund ellen, egy hamis levéllel, mint felségárulót, az államügyész kezeibe adják. Dantest örökös rabságra itélik, de börtönéből tizennégy év után csodásan kiszabadul. Monte Christo szigetén óriási kincset fedez fel és álnév alatt mint Monte Christo gróf visszakerül Versallesbe. Itt a legelőkelőbb társaságokban fordul meg és találkozik Danglarssal, kiből báró lett és Fernandóval, a ki tizennégy év alatt tábornokká és gróffá lett. Egy alkalommal a lakására hivia meg és mint csalókat a rendőrségnek szolgáltatja ki őket. Leleplezi őket, hogy rablással és aljas üzérkedésük által jutottak rangúkhoz és vagyonukhoz. Igy áll bosszút Dantes Edmund az ártatlanul szenvedett tizennégy évi várfogságért. POLLITZER ser vambula tórium O nyilvános orvosi rendelő intézet ö Budapest, Károlp-körut 10 sérvbajosok, feidcnnóttek es amputa tik resicre. — Egyéni kexelés! Mersekelt arak! Prospektus ingyen! Színházakban előadott dahk é

s zentdarabok Gramofonra és Phonografra ^«jsternberg je^jJm?