MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-13 / 254. szám

6 1906. szeptember 13. NEMZETI SZÍNHÁZ. »Cyrano de Bergerac« síövege. I. ftlvonás. Színielőadás a Burgund palotA ban. A Richelieu bibomok jelenlétében mef tartott színielőadást megzavarja Cyrano, a poétalovag, a miért aztán a vicomte gúnyolja ás támadja őt, álczelvén Cyrano nagy orra fölött Miután Cyrano előbb szellemesen kioktatja, hogy hogyan kellett volna ötletesen eeipkednie, tudtára adja a hetvenkedőnek, hogy megvív vele, vívás közben egy balladát rögtönöz és szaval el, melynek végén le fogja őt szúrni Ugy is történik. A párbaj után ünneplik Cyranot. Majd A barátjának bevallja, hogy szerelmss. még padig húgába, Roxánba. Jő Roxan hölgy« és úrnője nevében találkozásra hivja Cyranot. Cyrano tulboldogan jelöli meg a helyet, maga pedig megy száz csavargóval megvívni, kiket a Roxán kezéért esengő Guiche gróf té lt fel. II. ftlvonás. A poéták laczi-konyhája. Ragueneau üzletében falatoznak a gascognei kadétok. Cyrano jő, miután szétkergette a száz csavargót. Itt találkozik Roxánnal, a ki megvallja neki, hogy De Neuvilette Christiant szereti. Cyrano lesújtva tudja meg a valót. Christian a többiek biztatására beléköt Cyranoba, czélzásokat tesz az orrára folytonosan, Cyrano mármár ráront, de fékezi s&ügát. Majd barátságéi ajánlja fel Christiannak és igéri, hogy segítségére'lesz. Mivel Christian félénk és együgyü nőkkel szemben, Cyrano elhatározza, hogy helyette fogja imi, az 6 nevében, Roxánnak s azerelmes leveleket és verseket és mindig kioktatja majd Christiant, hogy miket mondjon Roxánnak. III. felvonás. Roxán csókja. Cyrano hősies önfeláldozással segiti a szerelmes Christiant Roxán szépsége mellett főkép szellemébe szerelmes, mely a rut Cyrano tulajdona. Szerelmi vallomásánál az erkély alatt súgja neki, hogy miket mondjon, és mikor Roxán már hajlandó csókot adni szerelmesének, akkor Christian kúszik fel az erkélyre, hogy a Cyranonak szóló csókot átvegye. Guiche gróf előzőleg a harczba rendeli a gascognei legényeket, de Roxán kértére beleegyezik, hogy itthon maradjanak, nem sejtvén az okot Sőt egy szerzetest küld Roxanhoz, hogy őrizze őt, mig ő megérkezik a spanyolok elleni harczból. Ámde Roxán Guiche gróf leveléből azt olvassa fel a szerzetesnek, hogy Guiche azt kívánja, miszerint a szerzetes eskesse össze Christiant Roxánnal. Mig a szertartás benn a házban folyik, jő Guiche gróf, kit Cyrano mindenféle tréfás mesékkel tartóztat, mig az uj pár a szertartás után ki nem jő. Guiche haragjában, hogy elválaszsza a fiatal párt, a harczba küldi Christiant, kit oltalmazandó, Cyrano is a háborúba indul. IV. felvonás. A gascognei kadétok. Cyrano a táborból naponta kétszer ir levelet — Christian nevében — Roxánnak. A gascogniak éheznek, mikor megérkezik hirtelen Roxan Ragueneauval és eleséget hoz nekik. Roxan boldogan borul férje karjaiba. Ámde Christiannak bevallja Cyrano — nehogy elárulja magát neje előtt — a levelek titkát s igy Christian megtudja, hogy Cyrano szereti Roxant. Mivel pedig Roxan előbb bevallotta férjének, hogy szeretné akkor is, ha rút volna, mert csak a lelkét szereti, Christian tudtára jön, hogy Roxán tulajdonképen Cyranot szerett, bár tudtán kivül. Künn folyik a harc». Christian kétségbeesve kirohan és elesik. Holtan hozzák vissza. Roxan megtalálja nála Cyrano utolsó levelét, melyet még el nem küldött is kétségbeesve borul férje holttestére. Cyrano pedig nem szól, nem fedi fel a titkot, mely őt a halott Christianhoz köt. V. felvonás. Cyrano újsága. Tizennégy év mult el a negyedik felvonás óta. Roxán zárdában tölti bús özvegysége napjait, egyedüli vigasztalója, a minden szerdán pontosan megjelenő Cyrano, a hü barátja és minden újságot a külvilágból elmesél neki. Cyrano azonban ma késik, Ragueneau hírül hozza, Le Brettnek, Cyrano barátjának, hogy Cyranot szerencsétlenség érte. Egy lehulló fahasáb fejére esett és mély sebet ütött rajta. Most már végét Járja. Roxán türelmetlenül várja Cyranot. Egyazerrs aztán a hős poéta meg is jelenik, halálos bategen, bekötött fejjel. Beszélget Roxanaal, a U megmutatja neki Christian utolsó levelét Az éj leszáll. Cyrano olvassa a levelet, majd mintegy álomban,' kívülről elsuttogja az egészet. így tudja meg Roxan, hogy a kinek a lelkét szerette, nem volt más, mint Cyrano. De már késő. Az önfeláldozó nemes poéta meghal a halálig szerető nő és barátja karjaiban. VÍG S ZIN HÁ Z. »Loute« szövege. Első felvonás. Dupont ur éli világát, még pedig Loute kisasszonynyal, a ki jókedvű, pajzán hölgyecske. A mult éjjel is tivornyáztak és most, a mikor a függöny felgördül, Dupont nagyon rosszkedvű , bántja a macskanyöször. Megjelenik Loute és kijelenti, hogy el kell utaznia, de még nem búcsúzik véglegesen. Megjelenik Castillon is, egy élősdi alak, a lri mindig ott an, a hol Dupont és Loute korhelykedik. Lou e és Castillon rövid időre távoznak és eza. tt megismerkedünk Francollin tanárral, Dupont rokonával, a ki menyasszonyával és örvendő anyóséval időzik Párisban, hogy megvegye a nászajándékokat. Igen ám, de a menyasszony egyáltalán nem szereti a pedáns, unalmas vőlegényt, a ki az anyóssal is összevesz és a ki most arra kéri Dupont-ot hogy békítse ki a hölgyekkel. Dupont azonban belebolondul a szép Rennéébe ós elüti őt Francollin kezétől. Francollin e miatt dühöng, de csak azt éri el, hogy őrült gyanánt elhurczolják. Közben Francollin Loute-val is találkozik, a mi ujabb vidám jelenetre ad alkalmat. Második felvonás. Dupont Vireben van jövendő anyósa házánál. A polgári házasságon túlestek, másnap lesz az egyházi szertartás. Addig tilos az asszony. Várják Echanguettené asszony férjét, a ki állítólag Tuniszban időzik. Megjelenik a férj és kitűnik, hogy az senki más, mint Castillon. Dupont kétségbe van esve. Már annyira örillt, hogy szabadult ettől az élősdi alaktól, és ime, most vejévé lett. Még nagyobb lesz a rémülete, a mikor bemutatják a város legerényesebb hölgyének, és kiderül, hogy az a hölgy — Loute. Erre a találkozásra Dupont nagyon rosszul lesz, Loute pedig, a ki nem is sejtette, hogy Dupont nősülni készül, elájul. Harmadik felvonás. Loute bosszút akar állni Duponton, de ugy fordul az eset, hogy hogy mindketten pezsgőre akadnak és sokat találnak bevenni a jóból. Ebben a hangulatban nagyon kibékülnek, összeölelkeznek, igy ülnek ogy karosszékre. Ennek a párnája alá pedig egy kaucsuk csöve van elhelyezve, a melytől megszólal az automata-zongora; a muzsika a terembe csőditi az embereket. Loute és Dupont le vannak leplezve. Negyedik felvonás. Marchaisonné asszony szállodát tart fenn válófélben levő aasszonyok azámára. Ide menekül Loute és idejön Renée is, a ki nem akar tudni Dupontról. Sőt Echanguettesné asszony is válásra gondol. Természetesen a darab végére ac összes párok kibékülnek. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki izinigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kjrmány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megsürgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy találmányának értékesítésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töprenkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja é.. a társaság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nyeregben. A küzdelemnek nincs eredménye."Ekkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilájgositja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik a magántudóst, a ki kész az ő televény esőja segítségével rögtön egy nagy generácziót teremteni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek Jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripkát mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó zavargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják az utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Rípkáné szervezte szinház! hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászs&g között egy nagy fraternizálási Jelenet fejlődik ki. A rendőrség is a jogészság bailabilejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa, Ripkaek, miután nem boldogultak az ex lex legyűrésével, bajuk ban a nemzeti mult nagyjaihoz fordultak segusógórt. Deák Ferencz össze Is hívta a szobrokban megörökitcit nagyokat egy éjjeli kongresszusra, a melyen elhatározzák hogy küldöttségben járulnak a magyarok Ist-ni elé, hogy 6 szüntesse meg a vészes iüírotokat. A szobrok közAti megjelenik Magyarország Nagyasszonyának a fehér -zobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor (er költ szavakfa ir. kér fel arra, hogy a küldöttséf vezetését válla) r. cl. A Nag\ asszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jóvá álma \ küldöttségnek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. El is vezeti, hogy megmutassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke biztosítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja ie a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alákjai egészitik ki a magyar harczkészség oltalma alatt. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf előadást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERflBERG Kerepesi-ut 36. I«