MAGYAR SZÍNPAD 1906. szeptember (9. évfolyam 242-271. sz.)

1906-09-12 / 253. szám

1906 szeptember 12. NEMZETI SZÍNHÁZ. A »Mary Ann« szövege. Első felvonás. Történik egy londoni boar­ding house előcsarnokában, a hol Mary Ann egyszerű mindenes cseléd. Ugyanabban a ház­ban lakik egy Lancelot nevü német zeneszerző, egy igazi arisztokratikus gondolkodású német báró, a kinek művészetéért a szegény cseléd rajong. Lancelot természetesen tudomást sem vesz a leányról; egy este azonban, midőn a báró egyik barátjával poharazik, mámorában megfeledkezik magáról és a piszkos, szurtos leányt szánalomból magához vonja és meg­csókolja, a mi nagy boldogságot okoz a leány­nak. Lancelot a mint meglátja a cseléd durva kezét, kijelenti, hogy majd keztyüt vesz neki ós ezentúl mindig abban kell előtte megjelennie. Megismerkedünk Lancelot Péter nevü barátjá­val is, egy tea-ágenssel, a ki titokban zene­szerzéssel is foglalkozik. Egyik szerzeménye épen most Iegb"'cs«hh „gassenha ier"-je Lon­donnak. Második felt^L&i' Ligyanott, Lancelot szo­bájában. Lancelot es Mary Ann között a viszony lassankint tovább fejlődik. Mary Ann a Lance­lot által vásárolt keztyüt húzza fel, a mikor csak belép a szobájába. Lancelot sehogysem tudja elhelyezni kompoziczióit, olyan nélkülö­zésekkel küzd, hogy kénytelen Londonból mene­külni. Elhatározza, hogy a leányt is elviszi magával, természetesen cselédnek. Harmadik felvonás. Ugyanott. Készülődnek az utazásra és megbeszélik, hogyan távozzanak feltűnés nélkül, hogy a leány semmi gyanúba ne keveredjék. Egyszerre azt a hirt hozzák Lancelotnak, hogy Mary Ann nem szolgálhatja ki többé, mert milliókat örökölt egy amerikai rokonától. Most már szó sem lehet arról, hogy magával vigye, bár a leány hallani sem akar a szakításról. Lancelot önérzete nem engedi, hogy milliomost vegyen el és távozik, Mary Ann pedig zokogva borul a kanárijára. IV. felvonás. Mary Ann nyaralójában, öt évvel később. A legelőkelőbb társaság van együtt. Épen jótékony bazárt rendez a társa­ság, a közreműködésre megnyerték a legnép­szerűbb zeneszerző Lancelot-t is. Ez megjelenik a nélkül, hogy sejtené, hová bivtak meg. Lan­celotban most fejlődik igazi szerelme, s miután most már egyformák, megkéri a kezét. Mary azt válaszolja, hogy lehetetlen; magára hagyja a kétségbeesett Lancelot-t, de pár perez múlva cselédnek öltözve és a keztyüvel a kezén visszatér és azt mondja, hogy igy már lehet­séges a házasság. Egy fél órára nézzük meg a Projectógraf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. VÍGSZÍNHÁZ. A «Riquette» szövege. I. félvonás. Florette és Patapon üzlettársak. Egy vegyészeti czikkekkel kereskedő czégfőnökei. Nagyon ellentétes természetű emberek. Talán épen azért társultak. A lusta Florette egyre nyeli Patapon szemrehányásait, a melyek külön­ben alig fognak rajta. Florette örökös jókedve nagyon bántja Patapont, a ki különösen -azt nem érti, mért nem féltékeny Florette a fele­ségére, a könnyelmű Riquettere, a kinek foly­ton vannak kalandjai, a kit az utczán folyton megszólítanak és követnek. Pedig példát vehetne Riquette asszony Patapon feleségétől, a szelid és szende Blanchetöl, a ki bizony nem Hirtel senkivel. Nem ugy, mint Riquette, a ki Barbet Juliennel, a czég pénztárosával is kikezd. Florette azonban bizik az asszonyban és a mikor egy londoni üzleti utat ki nem kerülhet, épen Julienre bizza a menyecske örizetét. Nem kerülheti ki az utazást, mert Patapon minden­képen követeli, hogy Florette őt kisérje el. Alig távoztak azonban a férjek, Blanche be­vallja Riquettenek, hogy kedvese van, Duval Armand, a ki őt C'otesur Merben várja. Fel is fogja használni a kedvező alkalmat, hogy meglátogassa Armandját. Riquette azonnal haj­landó arra, hogy elkísérje barátnőjét. Hasztalan tiltakozik Julien, a hölgyek megszöknek. Julien kétségbeesetten rohan utánuk és utánuk siet Mobissac gróf, egy vén szoknyahős is, a ki Riquettet az utczán meglátta és megszerette. II. felvonás. Cotesur Merben látjuk viszont az egész társaságot. Az urak ugyanis lekéstek a calaisi hajóról és most a dieppenewhaveni irányban igyekeznek Londonba. Florettet elté­ríti az útjáról és. egyúttal az erény útjáról Chechette, egy szép leányka. Patapon pedig azért akar pihenni, mert még a szárazföldön megkapta a tengeri betegséget. A helység egyetlen szállodájába kerülnek, ugyanoda, a hol Riquette és Blanche is megszálltak. Sze­gény Patapon nem is sejti, hogy annak a szobának szomszédságában, a hol ő nyögdicsél, szelid és szende hitvestársa randevúzik Armand úrral. Florette pedig közben kihívta Chechette udvarlójának bosszúját, Barbet Julient pedig a legfurcsább kalandokba keveri az az igyeke­zete, hogy Riquette fölött őrködjék. Végül köz­szemérem ellen elkövetett kihágás miatt a rend­őrség kezére jut, Florettet pedig a saját fele­sége helyett automobilon szöktetik meg. III. felvonás. A harmadik felvonás a czég­társak lakóházának lépcsőzetén játszik. Riquette és Blanche a veszedelmes leleplezéseket meg­előzve hazaérkeznek, de nem tudnak bejutni a lakásukba, mert nincs kulcsuk. Hozzák Floret­tet is, a kit a soffőrök erőszakkal czipeltek el. Jön Patapon, a ki nem találva meg a kompa­nistáját, nem akarta egyedül folytatni az útját. Egymásután jönnek a többi szereplők, a kik­nek mindegyike kényes, vagy kellemetlen, de mindenképen mulatságos helyzetbe került. Florette kénytelen bevallani, hogy Chechette kisasszony után járt és Riquette bosszúból azt a látszatot kelti, hogy a Barbet Julien kedvese. De férje meggyőződik Riquette ártatlanságáról, a min Patapon jót nevet, mert ő igenis hiszi, hogy Riquette a csapodár, Blanche pedig ártatlan. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. MAGYAR SZÍNHÁZ Az »Ex lex« szövege. 1. kép. {Előjáték.) Ripka Lenczi vidéki színigazgató az ex lex állapot folytán tönkre ment, mivel társulata fentartására szükséges állami szubvencziót nem utalványozhatja neki a kormány. Feljött nejével Ibivel és ennek húgával Magdával a fővárosba, hogy valamit tegyen a szubvenczió megstlrgetése dolgában. Siker nélkül. Magda vőlegénye Király Mátyás szintén áldozata az ex lex-nek, mert egy talál­mányának értékesitésére szintén nem kaphatja meg az állami segélyt. Már már készülnek, hogy elemészszék magukat, a mikor utjokba kerül a Honatya, a ki a haza sivár állapota fölött töp­renkedve elárulja, hogy ő is a békét óhajtja. Ripkáék meghallgatják beszédét és felajánlják neki szolgálataikat az ex lex állapot leküzdésére. A Honatya nem hisz nekik. Ekkor ők mint színészek bemutatják neki képességeiket, mire a Honatya szolgálataikat elfogadja és a társa­ság elindul az Ex lex leküzdésére: 2. kép. Nagy emberek. Asszonyok a nye­regben. A küzdelemnek nincs eredménye. JEkkor Sodróné, Ibi és Magda anyja felvilágosítja őket, hogy az ex lex állapotnak azért nem bírnak véget vetni, mivel jelenleg nincsenek e nemzetnek nagy emberei. Bemutatja nekik as magántudóst, a ki kész az ó televény esőja segítségével rögtön egy nagy generácziót terem­teni. Az eső meg is ered és nemsokára Ripkáék, mint óriás emberek jelennek meg, hogy igy tovább folytassák a küzdelmet. Megjelenik egy vidéki küldöttség, a melynek soraiban már Ripk&t mint debreczeni talyigást, Királyt mint rőfös kereskedőt látjuk. Két pesti csavargó savargást idéz elő a vidékiek között, fellázítják tz utczát, minek folytán felvonul a zavargók ellen a lovasrendőrség és a népet szétverik. Kitűnik, hogy a lovasrendőrséget, nehogy a népnek baja essék, Ripk&né szervezte színházi hölgyeivel és mikor a tüntető jogászság is megjelenik az utczán, verekedés helyett a női rendőrség és a jogászság között egy nagy fraternizálási jelenet fejlődik kL A rendőrség és a jogászság ballabQejével végződik a második kép. Harmadik kép. A szobrok kongresszusa. Ripkáék, miután nem boldogultak as ex lex legyűrésével, bajukban a nemzeti mult nagyjai­hoz fordultak segitségért. Deák Ferencz össze is hívta a szobrokban megörökített nagyokat egy éjjeli kongresszusi a, a melyen elhatároz­zák, hogy küldöttségben járulnak a magyarok istene elé, hogy ő szüntesse meg a vészes állapotokat. A szobrok között megjelenik Magyar­ország Nagyasszonyának a fehér szobra is, a melyet a szegedi Kossuth-szobor (enkölt szavak­ban kér felárrá, hogy a küldöttség vnetését vál­lalja el. A Nagyasszony élére áll a szobroknak és fáklyával kezében vezeti őket a magasba. Negyedik kép. A jövő álma. A küldöttség­nek sikere volt. Megtörténtek a választások, kedvező kilátások vannak a békére. A Honatya tudatja ezt a néppel és magára maradva, szövi gondolatait az iránt, hogy most megvalósulnak-e a nemzet álmai, különösen a nemzeti hadsereg dolgában. Megjelenik előtte a harczkészség szelleme és megnyugtatja őt az iránt, hogy lesz nemzeti hadsereg. Cl is vezeti, hogy megmu­tassa neki a jövő képét, a nemzeti hadsereget Ötödik kép. A nemzeti hadsereg. A nemzet, hadsereg bevonulása és díszszemléje a hármas szövetség képviselői előtt, Hatodik kép. Termékenység. A béke bizto­sítva látszik és Ripkáék elszélednek hazafelé. Ripka a békéhez a Természet bőkezűségét fohászkodja le a hazára, mire nyilt változásban felvonulnak a magyar föld természeti kincsei. A végső csoportot a Kultura, a Jólét és a Dicsőség alakjai egészítik ki a magyar harcz­készség oltalma alatt. Egy fél órára nézzük meg a Projectograf elő­adást. Gambrinus mellett. Erzsébet-körut 27. Fővárosi Nyári Szinház, »Rip van ^A7inkle« szövegei I. kép. Szabad tér Brebantvilleban. Rip van Winkle eubad vadász boldogan élne a feleségével, Lisbeth-el, a kit szeret, ha nem volna földhöz ragadt szegény ember s azonfelül még mondhatatlan nagy pénzszomj nem gyötörné. A városban egy legenda tartja magát, hogy az elhunyt Hudson kapitány tenger kincset rá­tett el a kék hegyek egy barlangjában s a gazdagságra vágyó Rip ezeket a kincseket meg akarja találni. Lisbeth hiába óvja; Rip, minthogy az angol katonák amúgy is űzőbe veszik, elmegy a kék hegyek közé, a Hudson kapitány kincsei után. II. kép. Az erdőben bujdosodik • a városbeli asszonyok, Lisbeth-hel az élükön, éjnek idején a kere­sésére indulnak. Rip, a kinek egy barlang a búvóhelye, találkozik is Lisbeth-el, de makacsul megmaiad a mellett, hogy a kapitány kincseit meg kell találni a csak mint gazdag ember akar visszatérni. III. felvonás. A kék barlang belseje. Megjelenik Rip a kék barlangban, hogy birtokába vegye a Hud­son kapitány kincseit. De a barlang titokzatos réseiből egyszerre csak elősuhan Hudson kapitány az ő embe­reivel és rémítgetni kezdik Ripet. Rip eleinte meg­rémül, de aztán tréfára akarná fogni a dolgot és komázni kezd a szellemekkel. Égető szomjúsága támad s ekkor a barlang mélyéből felbukkan a kék hegyek szelleme (feleségének, Lisbethnek a képében) és hüsitő italt kinál neki. De a serlegben álomital van s Rip szempillái, alig, hogy ivott az iulból, megnehezülnek s erőt vesz rajta az álom. Hudson kapitány pedig elő­lép és kimondja fölötte ítéletét: — Husz évig aludni fogsz! IV. kép. Brabantville szabad tere hnsz év múlva. Lisbeth időközben meghalt, de leánya Alice (az ő élő hasonmása) felcseperedett s szerelmes Adrienbe, a ki hadban van. Épp most kapott tőle levelet, a melyben azt irja neki, hogy nemsokára haza jön. A város is egészen megváltozott és már seki sem emlékszik többé a husz évvel azelőtt eltűnt Rip van Winklére, a mikor a szegény Rip — husz év múlva — elagottan és le­rongyolva visszatér. Tudakozódik övéi után, de senki sem ismeri meg. ö maga csodálkozik ezen legjobban, mert az átaludt husz év ugy suhant el fölötte, hogy maga sem tud róla. — Végre megnézi magát a kut vedrének víztükrében s látja, hogy megvénült. — Most már maga is elhiszi, a mit mondanak róla, hogy megőrült. — Időközben hazaérkezik Adrién s nőül akarja venni Alicet. Végre egy dalnak a révén, a melyet gyermekkorában sokszor énekelt Alicenek és Adriennek, ráismernek a szegény Ripre, a kinek meg­marad ez a vigasztalása, hogy végső napjait a baldog fiatal pár mellett fogja tölte ii. Zongorát, pianinót kölcsönöz STERflBERG Kerepesi-at 36. Kitűnő zongorák dús raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents